Ludányhalászi

magyarországi község Nógrád vármegyében

Ludányhalászi 1948-ban kialakított, és akkor átmenetileg Szécsényhalászinak nevezett[3] község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Ludányhalászi
Ludányhalászi utcakép
Ludányhalászi utcakép
Ludányhalászi címere
Ludányhalászi címere
Ludányhalászi zászlaja
Ludányhalászi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállás község
Polgármester Kovács Imre (független)[1]
Irányítószám 3188
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség1417 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 59″, k. h. 19° 31′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 59″, k. h. 19° 31′ 22″
Ludányhalászi (Nógrád vármegye)
Ludányhalászi
Ludányhalászi
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Ludányhalászi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludányhalászi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Miasszonyunk templom a barokk kőkereszttel

Fekvése szerkesztés

Ludányhalászi Budapesttől mintegy 90 kilométerre, Nógrád vármegye északi szegletében, az Ipoly folyó teraszán helyezkedik el. Az Ipoly völgye ma is az érintetlen természet jegyeit viseli magán. A falu a folyó széles völgyének szélére, árvízmentes magaslatra épült. Ezzel együtt a tavaszi áradások jótékony hatása érezhető kiváló minőségű rétjének üdeségében, valamint a falut körülvevő tórendszer vízutánpótlásában. Ludányhalászi a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

A világörökség részeként megismert Hollókő látnivalóit és az Európa diplomás ipolytarnóci ősleleteket összekötő közlekedési út vonalán, a 2205-ös út mentén – Szécsény várostól 5 kilométerre – találunk rá a közel 5 kilométeres hosszúságban elnyúló falura.

Megközelíthető Budapest irányából a 2-es, majd a 22-es főút érintésével, Hatvan felől a 21-es, majd ugyancsak a 22-es főúton; a megyeszékhely, Salgótarján felől a 22-es főútról Endrefalva után letérve, a 2207-es úton érhető el. Déli határszélét érinti még a Szécsény-Pöstyénypusztát kiszolgáló és a Katalin hídig vezető 22 105-ös számú mellékút is.

A településen átvezet a 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal, a község vasúti megállóhelye a központ keleti részén helyezkedik el, közúti megközelítését a 2205-ös útból kiágazó 22 306-os út biztosítja.

A szomszédos települések dél felől Szécsény, észak felől Nógrádszakál, kelet felől Szécsényfelfalu, nyugat felől, az Ipoly túlpartján pedig Csalár; utóbbi kettővel nincs közvetlen közúti kapcsolata.

Története szerkesztés

Több kis település fuzionálásával jött létre Ludányhalászi. A történelem IV. Béla óta őriz emléket a később összevont településekről.

Településrészei szerkesztés

Halászi
Halászi a Balassák őseinek birtoka volt 1250 körül. 1500-ban török terület, 1700-ban pedig Ráday-birtok volt. 1800-ban a Gyürky és a Pejacsevich grófok az urai. A halászi lakosok 1802-ben egy barokk jellegű kőkeresztet állítanak a falu központjában. 1820-ban feljegyzik: „a falut körülvevő tó halban, de főleg csukában bővelkedik”
Nógrádludány, Ludány
Nógrádludány (Nógrád-Ludány) 1898-ban jött létre Alsóludány és Felsőludány egyesítésével,[4] majd nevét 1906-ban Ludányra változtatták, amit 1948-ig megőrzött.[3]
Itt is a Balassák ősei az urak 1250 körül. 1301-ben már a meglévő Szentlélek templomról és plébánia házról írnak. Ez a templom 1688-ban már romos és 1760-1761-ben építik újjá. A települést 1820-ban Alsóludány és Felsőludányként emlegeti a történelem. Alsóludány Ráday, Felsőludány Balassa birtok. A Vármegyék Monográfiája így jegyzi: „Ludány 1934-ben Magyar kis község, körjegyzői székhellyel, postája, távírója, vasút állomása, Volent Lajosnak pedig gőzmalma van.” Az 1900-as évek elején kezdett kiépülni a falu Horka elnevezésű településrésze.
Horka
Az Ipoly áradásaitól nem veszélyeztetett magaslaton létesült. Kezdetben gazdasági épületek, vagy gazdaságot működtető zsellérek nyári, majd állandó lakhelye. Később a község fejlődésének vonzó színterévé vált. Szívesen építettek itt a fiatalok korszerű családi házakat. Ma Horka a legfiatalabb falurész, teljes közműellátással.

1948-ban az említett települések Ludányhalászi (rövid ideig Szécsényhalászi) néven egyesültek.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szigeti László (független)[5]
  • 1994–1998: Szigeti László (független)[6]
  • 1998–2002: Szigeti László (független)[7]
  • 2002–2006: Szigeti László (független)[8]
  • 2006–2010: Kovács Imre (független)[9]
  • 2010–2014: Kovács Imre (független)[10]
  • 2014–2019: Kovács Imre (független)[11]
  • 2019-től: Kovács Imre (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1496
1493
1463
1381
1409
1417
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 13,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,1%, református 0,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (17,2% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei szerkesztés

Vizek szerkesztés

A község vizekben gazdag település. A falu alatt mintegy 800 méterre folyik az Ipoly, mely a községnek és az országnak is határfolyója. Az Ipoly mellett hatalmas öntésterület van, melynek szerepe meghatározó az itt élő állatvilág élőhelye szempontjából.

Megélénkül itt az élet a madár-vonulások során. Honos itt a fekete gólya, a vetési lúd is előfordul. Élőhelye ez a terület a vadrécének, szárcsának, nádirigónak, valamint számtalan vízi és parti madárnak. Olykor még jégmadarak is előfordulnak a vizek mentén. A ragadozó madarak közül meg kell említeni a karvalyokat, ölyveket, rétihéját. A sok vizes élőhelynek köszönhetően a fehér gólyák kedvenc fészkelőhelye községünk. Egy-egy szezonban 10-15 gólyafészeknek is vannak lakói. Költeni rendszeresen visszajárnak és van olyan év, hogy kétszer is költenek.

Az Öreg-tóban és partján ritka növényeket is megismerhetünk, és egy vidracsalád is él itt a halak bánatára.

Horgászat szerkesztés

Az északi horgászvizek jelentős horgászegyesülete működik a 30 hektáros Pontyos-tó, valamint a 2,6 hektáros Kis-tó vizein. Ezek a tavak a környék horgászainak igen kedvelt horgászvizei. A víz tiszta, a hal jóízű, a fogás gyakori, a vendégeket pedig szívesen látja az egyesület. A tó partján horgászbolt és büfé szolgálja a horgászokat és vendégeiket.

Csónakázás szerkesztés

A romantikát és a természetet kedvelők igénybe vehetik a csónakkölcsönző szolgáltatását az Öreg-tó vizén, ahol gyönyörködhetnek a háborítatlan természet szépségeiben. A szabadidő park területén kialakított szabadtéri tűzrakó helyek, padok, asztalok és a játszótér biztosítják a pihenést, kikapcsolódást.

 
Szent András római katolikus templom

A Nagytemplom szerkesztés

1301 előtt épült, mert ekkor már, mint meglévőt említi a történelem. A Pápai Tizedjegyzék 1332-1337-ben plébánia és a templom működését említi. 1889-ben a templompusztító tűzvészben leégett és ezt követően teljesen átalakítják. Védőszentje Szent András apostol lesz.

Külseje
Vaskos homlokzati középtorony. A második emeleten félköríves ablakok, csúcsív, óra, párkány, új gúlasisak. A kórus felé a régi hajórészen két-két ablak. A kórusrésznél az oldalfalakon egy-egy ajtó.
Belseje
Eredetileg a torony alja volt a szentély. Ma ez a sekrestye. Keresztboltozatos és három boltíves. A szentély fiókos cseh süvegboltozású. A szentély felőli régi két barokk boltívet áttörték és két mellékhajót építettek hozzá. Ívnyílásos falazott orgonakarzatot építettek és mögötte félemelet magasságban helyezték el az orgonát.

A főoltár tabernákuluma egyszerű barokk. Mellette egy-egy térdelő angyal szobor. Az oltár Mária szobra új. Az átépítés során még a régi, főhajóban egy-egy mellékoltárt is építettek.

A Ráday-kastély szerkesztés

 
Ráday-kastély a templommal

Építését Ráday Pál 1700-ban kezdte. Ráday középbirtokos nemes volt, művelt személy. Több nyelven beszélt kifogástalanul. 23 évesen lett Nógrád vármegye jegyzője. 1703-ban Rákóczi hűségére áll, belső titkára lesz. 1707-től az erdélyi kancellária igazgatója. Az épület egyemeletes klasszicista lakóház, főhomlokzaton középrizalittal, 5+3+5 tengellyel. Az épület a történelem során különböző intézmények foglalták el. Volt kolostor, Szövosz-iskola, szeretetház, napjainkban pedig szociális otthon. 50 hektáros kertje védett terület a Bükki Nemzeti Park felügyelete alatt. A kastély és kertje engedéllyel látogatható.

A „tiroli ház” szerkesztés

Nevét nem építészeti stílusáról kapta, hanem csodálatos virágkoszorúiról, melyek kora tavasztól késő őszig illatoznak. Csak muskátliból 28–féle van. Az embernagyságú datúrák négy színben pompáznak szimpla és teljes virággal.

A falu további épített emlékei még… szerkesztés

…az 1802-ben épült barokk jellegű kőkereszt, a szintén barokk jellegű plébániaház, valamint a halászi kápolnaiskola és a háborús hősi emlékművek.

Sajnos a régi népi építészet remekei közül ma nincs mivel büszkélkedjen a falu, mivel a régi palóc házakat átalakították, nem gondolva az építészeti emlékek megőrzésére.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Ludányhalászi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b Gyalay Mihály: A magyar igazgatástörténeti helységnév lexikon. 2 második kiadás. Budapest: Egeler Kft. 1997. 993. o.  
  4. Közlemények. Igazságügyi Közlöny, 6. sz. (1906. június 25.) 187. o.
  5. Ludányhalászi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Ludányhalászi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  7. Ludányhalászi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  8. Ludányhalászi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. Ludányhalászi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. Ludányhalászi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  11. Ludányhalászi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Ludányhalászi Helységnévtár

További információk szerkesztés