Szécsényfelfalu

magyarországi község Nógrád vármegyében

Szécsényfelfalu község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Szécsényfelfalu
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Szécsényfelfalu címere
Szécsényfelfalu címere
Szécsényfelfalu zászlaja
Szécsényfelfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállásközség
PolgármesterKeresztes Imre (független)[1]
Irányítószám3135
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség387 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′ 45″, k. h. 19° 34′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 45″, k. h. 19° 34′ 05″
Szécsényfelfalu (Nógrád vármegye)
Szécsényfelfalu
Szécsényfelfalu
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Szécsényfelfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsényfelfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Északi-középhegységben, az Észak-Cserhát területén fekszik, Budapesttől mintegy 100, Szécsénytől 7 kilométerre észak-északkeletre, a megyeszékhelytől, Salgótarjántól pedig nagyjából 20 kilométerre nyugat-északnyugatra, a Kő-hegy lábánál. A falut átszeli a Szécsényfelfalui-patak, és a határában folyik a Pilinyi-patak. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Megközelítése

szerkesztés

Zsáktelepülés, így átmenő forgalom nincs a településen. Csak közúton érhető el, a déli szomszédjában fekvő Endrefalva központja felől, a Rétság térségét Salgótarjánnal összekötő 22-es főútból kiágazó, valamivel több mint 2 kilométeres hosszúságú 22 106-os számú mellékúton érhető el. Autóbusszal a Volánbusz 3072-es, 3080-as, és 3082-es járataival közelíthető meg.[3] Vasútvonal nem érinti.

Története

szerkesztés

1548-ban Nyakazó György birtoka volt a falu. 1552 körül került török fennhatóság alá, ekkor a szécsényi szandzsákba tartozott. A 18. században a Géczy család volt a település földesura. A 19. században a Prónay és a Zmeskál családok osztoztak a falun.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Kuris Zoltán (független)[4]
  • 1994–1998: Maczák Sándor (független)[5]
  • 1998–2002: Maczák Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Kuris Zoltán (Fidesz-MKDSZ)[7]
  • 2006–2010: Kuris Zoltán (független)[8]
  • 2010–2014: Keresztes Imre (független)[9]
  • 2014–2019: Keresztes Imre (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Keresztes Imre (független)[1]
  • 2024– :

A településen cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
418
402
390
328
385
387
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 14,6% cigánynak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,6%, református 1,4%, evangélikus 2,1%, felekezeten kívüli 3,8% (15% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 14,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 63,9% volt római katolikus, 1,6% református, 1,6% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,3% izraelita, 0,3% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (24,2% nem válaszolt).[13]

Egyházi közigazgatás

szerkesztés

A Váci egyházmegye Nógrádi Főesperességének Szécsényi Esperességi Kerületébe tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Endrefalva plébániájának filiája. Római katolikus templomát Szent János evangélista nevére szentelték.

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nógrádi Egyházmegyéjének (esperesség) Szécsényi Evangélikus Egyházközségéhez tartozik.

Természeti értékek

szerkesztés
  • A falu egy völgykatlanban fekszik, dombok veszik körül. Legmagasabb pontja: 401 méter. A településhez tartozó erdők területe 240 hektár, melyekben sokféle vad él (pl. vaddisznó, őz, gímszarvas, dámvad, nyúl, muflon, fácán stb.).

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus (Szent János-)templom: 1745-ben épült, barokk stílusban. Tornya 1818-ban épült.
  • Lourdes-i barlang és stáció: 1964-ben készült.
  • Prónay-kúria: 1845-ben épült.
  • Glos-kúria: 1855-ben épült.
  • Ambrózy-kúria: 1868-ban épült.
  1. a b Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Archivált másolat. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  4. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  9. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. Szécsényfelfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Szécsényfelfalu Helységnévtár
  13. Szécsényfelfalu Helységnévtár

További információk

szerkesztés