Főmenü megnyitása

Bányamúzeum (Salgótarján)

múzeum Salgótarjánban

A salgótarjáni Bányamúzeum Magyarország első földalatti bányamúzeuma , amely 1965. április 30-án nyílt meg az egykori József lejtősakna épségben lévő vágatrendszerében. A szomszédos bányakolónia egyik volt tiszti lakásában 1985-ben a történeti kiállítás, 1986-ban pedig a külszíni bemutató, 1995-ben a felújított múzeum kiállítása nyílt meg. A salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kiállítóhelyeként működik. Fenntartója Salgótarján város.

Bányamúzeum
A Bányamúzeum épülete
A Bányamúzeum épülete
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Salgótarján
Magyarország
Cím 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 1.
Megnyílt 1965. április 30.
Tulajdonos Dornyay Béla Múzeum
Fenntartó Salgótarján megyei jogú város
Elhelyezkedése
Bányamúzeum (Magyarország)
Bányamúzeum
Bányamúzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 12″, k. h. 19° 48′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 12″, k. h. 19° 48′ 02″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bányamúzeum témájú médiaállományokat.

A történeti kiállításSzerkesztés

Nógrád megye barnakőszénterülete legnagyobbrészt a Mátra északi és a Cserhát északkeleti részén található. Három nagy vállalat: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., az Észak-magyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. és a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat a szénmedence északi és középső részén termelte a szenet.

A kiállításban a bányász ünnepi viseletek, kiegészítők mellett korabeli szerszámok, világítóeszközök, táró- és aknaképek, üzemi felvételek, térképek, statisztikák és dokumentumok teszik érthetővé a bányászat fejlődését a megyében.

A külszíni bemutatóSzerkesztés

A kiállítóterem udvarán került kialakításra a skanzen, ahol mozdonyok, csillék, szállítóvagonok kaptak helyet. Három keskenynyomtávú vasútvonalon a körbejárható szállítóeszközök használatát az épület falán elhelyezett térkép segít értelmezni.

A föld alatti bányamúzeumSzerkesztés

 
A József lejtősakna bejárata

A múzeumegyüttes ezen részében a bányajárás élményeiben részesülhetnek a látogatók. A múzeum lejáratánál található id. Szabó István vájárt ábrázoló alkotása. A lejtősakna bal oldalán lármafát, jobb oldalán a székvölgyi bányatelep haranglábját, valamint a műszakváltás jelzésére szolgáló klopacskát tekinthetik meg.

A tárószerűen indított lejtősaknát 1937-ben mélyítették, hogy az egykori József akna visszahagyott szénpilléreit, a bennhagyott alsópadot leműveljék. Ezeknek a vágatoknak az egy részét képezték ki múzeumi bemutatás céljára. Igyekeztek megőrizni bányajellegét, és közel 280 méter hosszú vágatokban a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról és annak berendezéséről.

A föld alatti bányarendszerben ma muzeális gépek, a vágathálózat, a portálé, a bemeneti tárórész, a lejtős szállítóvágat, a légvágat zömében az eredeti állapotokat megőrizve reprezentálja a 1920. századi megyei szénbányászatot

ForrásokSzerkesztés

  • Salgótarjáni új almanach (szerk. Cs. Sebestyén Kálmán, Szvircsek Ferenc), Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre, Salgótarján, 1997. ISBN 963 7224 440

További információkSzerkesztés