Ecseg
Ecseg község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Ecseg | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Pásztói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szerémyné Baráth Éva (független)[1] | ||
Irányítószám | 3053 | ||
Körzethívószám | 32 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1148 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 48,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,1 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 53′ 49″, k. h. 19° 36′ 15″47.897081°N 19.604119°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 49″, k. h. 19° 36′ 15″47.897081°N 19.604119°E | |||
Ecseg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ecseg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésPásztótól nyugatra, a Cserhát déli lábánál található, a Szuha-patak és a Kozárdi-patak összefolyásánál.
A közvetlenül határos települések: észak felől Alsótold, északkelet felől Kozárd, kelet felől Pásztó, dél felől Csécse, nyugat felől Buják, északnyugat felől pedig Cserhátszentiván.
Megközelítése
szerkesztésCsak közúton érhető el, Pásztó felől a 2126-os, Kozárd, illetve Csécse érintésével pedig a 2128-as úton. Határszélét északon érinti még a Szécsény-Pásztó közti 2122-es út is.
Története
szerkesztésA község határában a Kr. e. 4. évezredből származó leletek is előkerültek. Ecseg első írásos említése 1238-ból származik: IV. Béla egyik okiratában megerősítette itteni birtokában a Szent János lovagrendet. A település határában állt egykor a tatárjárás után emelt Ilonavár. Az erődítmény már a 15. században elpusztult. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt, a középkortól egyházas hely, 1656-ban Nógrád vármegye püspöki helynöke volt az itteni plébános. Ecsegnek valaha igen jó bora termett: a középkorban a királyok adófizető eszközként is elfogadták.
A község római katolikus temploma középkori eredetű, tornya a 15. században épült. A mai barokk templom építése 1780-ban kezdődött, míg felszentelése 1792-ben történt. A magasépítésű, egyhajós, előreugró középtornyos, keletelt templom tornya gótikus, 15. századi, 1780 és 1792 között épült hajója és szentélye barokk stílusú. A templom középkori eredetét vakolatlan, terméskő falazata is jól szemlélteti. A templom régi harangja a 15. század második felében készülhetett, 1908-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került.
A 16–18. században a falu legjelentősebb nagybirtokosai a Forgáchok voltak, akik egy kastélyt is építettek. A török idők után a fellendülő állattenyésztés és földművelés mellett kiemelkedett a szőlő- és bortermelés, valamint a vízimolnárság, amelyek a 19. században nagy fejlődésnek indultak.
A 20. század első felében a legnagyobb falusi birtokos az Osztroluczky család volt. Az úgynevezett Horváth-kúriát vették birtokukba, amely ma az általános iskola felső tagozatának ad helyet. A század első felében orvosi rendelő, gyógyszertár, kultúrotthon és iskola épült a faluban.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Moravcsik Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Moravcsik Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Moravcsik Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Moravcsik Ferenc (független)[6]
- 2006–2010: Moravcsik Ferenc (független)[7]
- 2010–2014: Moravcsik Ferenc (független)[8]
- 2014–2019: Moravcsik Ferenc (független)[9]
- 2019–2024: Moravcsik Ferenc (független)[10]
- 2024– : Szerémyné Baráth Éva (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1178 | 1196 | 1174 | 1181 | 1142 | 1175 | 1148 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 5%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg román) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 15% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 0,5%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 9,1% (25% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 14,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, bolgárnak és románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,3% volt római katolikus, 1% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 4,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 5,6% felekezeten kívüli (58,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztés- Barokk templom (1792), 15. századi gótikus toronnyal
- A középkori Ilonavár alapfalai.
- Mária kegyhely az ecsegi-csécsei út mentén, a Szuha-patak partján
- Kápolna-forrás (gyógyhatású vízzel)
- Boros úti pincesor
- Helytörténeti és néprajzi gyűjtemény, neolit kori kagylóékszer lelettel
- Egy 15. századi gótikus áldozókehely és egy 17. századi kódex az ecsegi betlehemessel (amelyet Vácott őriznek)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ E települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Ecseg Helységnévtár
- ↑ Ecseg Helységnévtár