Cered

magyarországi község Nógrád vármegyében

Cered község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban, határátkelő Szlovákia felé. Településrészei: Alsóutaspuszta, Felsőutaspuszta, Füzespuszta, Hármaskútpuszta, Takácsházapuszta, Tótújfalupuszta. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Cered
Cered címere
Cered címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállásközség
PolgármesterTajti László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3123
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség988 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′ 44″, k. h. 19° 57′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 44″, k. h. 19° 57′ 56″
Cered (Nógrád vármegye)
Cered
Cered
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Cered weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cered témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vármegye északkeleti részén fekszik, közvetlenül a szlovák határ mellett, a Felső-Tarnai-dombságban, a Tarna forrásvidékén; a kis folyó tőle nyugatra ered, a Medves-fennsík lábánál. A település a történelmi Medvesalja régió része; közigazgatási határa több mint 15 kilométer hosszúságban egybeesik az államhatárral.

A határ magyar oldalán csak négy települési szomszédja van: kelet felől Zabarral (7,5 km), délkelet felől Szilaspogonnyal (6 km), délnyugat felől Bárnával, nyugat felől pedig a Salgótarjánhoz tartozó Rónabányával (9 km) határos; a legközelebbi magyarországi város Salgótarján, 21 kilométerre.

A határ túloldalán a legközelebbi szomszédos település Tajti (Tachty), de határos Medveshidegkúttal (Studená), Egyházasbásttal (Nová Bašta) és Gömörpéterfalával (Petrovce) is. A környező magaslatokról tiszta időben láthatók a Mátra, a Bükk-vidék és a Tátra csúcsai is.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton érhető el, Salgótarján vagy Zabar felől a 2304-es úton; Szilaspogony felől pedig a 23 111-es számú mellékúton. Az országhatárral a 23 119-es számú mellékút köti össze.

Története

szerkesztés

Cered a 15. század elején már jelentékeny helység volt.

Nevét az oklevelek 1405-ben említették először (Chereg) néven.

1427-ben már 23 portáját írták össze; ekkor Szécsényi László volt a birtokosa.

1461-ig Gömör vármegyéhez tartozott, de Somoskő várának a tartozéka volt.

Szécsényi László halála után Guthi Országh Mihályra és a Lossonczy családra szállt.

A 16. század elején Kun György is birtokos volt itt, kinek örökös nélküli halála után I. János király e birtokokat 1533-ban Werbőczy Istvánnak adományozta.

1 548-ban Nagy Tamás és Ragyolczi Ferenc, 1598-ban Berényi Ferenc volt a helység földesura.

1716-ban 16, 1720-ban 18 háztartást írtak benne össze. A 18. század közepén egy része a Fáy családé volt, a másik pedig Somoskőhöz tartozott, majd a 18. század második felében a báró Péterffy család birtokába került. A Péterffy család utolsó sarjának: báró Péterffy Jánosnak örökös nélküli halálával, I. Ferenc király itteni birtokaikat gróf Keglevich Károlynak adományozta, akit 1808 május 16-án ünnepélyesen be is iktattak a birtokba. A beiktatást Mocsáry Antal, Nógrád vármegye táblabírája végezte.

Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával a báró Péterffy családon kívül gróf Teleki László, Kubinyi Gáspár, Ráday Gedeon és Szilassy György voltak itt birtokosok, 1826-ban pedig a gróf Keglevich családon kívül a gróf Thoroczkayak, később 1891-ig a báró Radvánszkyak, az 1900-as évek elején pedig Humayer Béla és Pauncz József volt a legnagyobb birtokosa. A községben levő úrilakot báró Radvánszky Géza építtette.

1903-ban egy nagy tűzvészben az egész helység leégett.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Tajti Tibor (független)[3]
  • 1994–1998: Tajti Tibor (független)[4]
  • 1998–2002: Czene Árpád (független)[5]
  • 2002–2006: Czene Árpád (független)[6]
  • 2006–2010: Czene Árpád (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Czene Árpád (független)[8]
  • 2014–2019: Dániel László (független)[9]
  • 2019–2024: Tajti László (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1122
1110
1105
1051
983
988
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,3%, református 1,8%, felekezeten kívüli 6,9% (24% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 14,9% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak és ruszinnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,7% volt római katolikus, 1,2% görög katolikus, 1,1% református, 0,10% izraelita, 0,1% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (23,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés
 
Cered látképe nyugat felől

Látnivalók

szerkesztés
  • Mindenszentek Római Katolikus templom: 1731-ben épült, barokk stílusban, 1884-ben állították helyre.
  • Népi fa harangláb: a 18. századból, zsindelytetős.
  • Radvánszky-Humayer kúria: 1891 előtt épült, ma faluház.
    • A kúria körül elterülő park, melynek gesztenye és platánfái az épülettel egyidősek lehetnek.
  • Négy gáttal megépített, közel 900 m hosszú horgásztó-rendszer.
  • Medves-hegység hegyei, változatos geológiai képződményekkel, ritka növény- és állatvilággal. Részben természetvédelmi terület.

Rendezvények

szerkesztés

Ismert emberek

szerkesztés
  1. a b Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Cered Helységnévtár
  12. Cered Helységnévtár

További információk

szerkesztés