Zabar

magyarországi község Nógrád megyében

Zabar község az észak-magyarországi régióban, Nógrád megye salgótarjáni járásában. Településrészei: Külső- és Belső-Zabar, Bárkányitanya, Hegyesbükkpuszta, Kútágapuszta, Malomútpuszta, Szőlőalja. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Zabar
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Zabar címere
Zabar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Ferencz Nándor Lajos (független)[1]
Irányítószám 3124
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség428 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség23,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság267[3] m
Terület18,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zabar (Magyarország)
Zabar
Zabar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 20° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 20° 03′ 00″
Zabar (Nógrád megye)
Zabar
Zabar
Pozíció Nógrád megye térképén
Zabar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zabar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

Nógrád megye északkeleti határán, a Medves-fennsík peremén, a Tarna folyó (itt még patak) völgyében fekszik, közel a szlovák határhoz, Salgótarjántól közúton 30, Ózdtól 24,5 km-re, a 2304-es, a 2305-ös és a 2306-os utak találkozásánál. Szomszédos települések: Cered (7,5 km), Istenmezeje (8 km), Domaháza (8 km). Nógrád megye legkeletibb pontja. A község természeti környezete, klímája jó lehetőséget nyújt erdei kirándulásokra, gombagyűjtésre.

ÉghajlatSzerkesztés

Zabar és környéke Magyarország egyik leghidegebb téli középhőmérsékletű területe. 2020. októberi adatok szerint az év 365 napjából 55-nél Zabar tartja a napi minimumhőmérsékleti rekordot.[4] A település két részből áll: Külső- és Belső-Zabar; a hidegrekordok az utóbbira jellemzők, mivel dombok között, völgyben fekszik, míg Külső-Zabar nyíltabb területen helyezkedik el.[5] Környéke, miként az egész Medves-vidék, a legutóbbi időkig híres volt extenzív állattartásáról.

TörténeteSzerkesztés

Neve szláv eredetű, jelentése: „fenyves mögötti hely” (za-: valami mögött, valamin túl; bor: fenyő, fenyves erdő). Régészeti leletek szerint a település környéke már a bronzkorban lakott volt. A falut 1332-ben említik először: pápai tizedszedők dézsmajegyzékében szerepel, templomos helyként, Sobur névalakban. Okleveleinkben az első adata 1359-ből való, ekkor már Zabar néven, mint a Zabary és Bebek család birtoka. A 16. század végére elnéptelenedik a falu, de 1692-ben ismét jegyzik. Az új települést a régitől beljebb, az erdőben építették fel, ez lett a későbbi Magyarzabar (ma: Belső-Zabar), megkülönböztetésül Tótzabartól (Külső-Zabar), amelyet a 18–19. század fordulóján szlovák telepesek alapítottak. A régebbi falurészt Fényes Elek 1851-ben Német-Zabar néven lajstromozza, de a korabeli térképeken ilyen elnevezés nem szerepel. 1890-tól már újra összevont néven említik.

Trianon előtt Gömör–Kishont vármegyéhez tartozott, annak legdélibb zárványtelepülése volt, négy vármegye: Nógrád, Heves, Gömör és Borsod határainak összeszögellésében. Trianon után – mivel az új járás- és megyeszékhelyet, Putnokot innen alig lehetett megközelíteni – a falut Nógrád vármegyéhez csatolták (az átcsatolást az 1928. évi közigazgatási törvény véglegesítette). Perifériális helyzete, kulturális, néprajzi és földrajzi elszigetelsége, nehéz megközelíthetősége miatt azonban a településnek Nógrádhoz éppúgy nincs igazi kötődése, mint ahogy Gömörhöz sem volt, Borsodról vagy Hevesről nem is beszélve.

Az 50-es évekig a Csehszlovákiába való átjárást vámházas határátkelőhely biztosította.

A településen 2004 óta Teleház működik, alapszintű szolgáltatásokkal.[6]


KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Kovács Béla (független)[7]
  • 1994–1998: Kovács Béla (független)[8]
  • 1998–2002: Nagy Tamás (független)[9]
  • 2002–2006: Nagy Tamás (Fidesz)[10]
  • 2006–2010: Nagy Tamás (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2010–2014: Nagy Tamás (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2014–2015: Nagy Tamás (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2015–2019: Ferencz Nándor Lajos (független)[14]
  • 2019-től: Ferencz Nándor Lajos (független)[1]

A településen 2015. június 21-én időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.[15]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: római katolikus 72,7%, református 0,8%, felekezeten kívüli 15,3% (11% nem nyilatkozott).[17]

LátnivalókSzerkesztés

 
Ruby Antalnak, a falu egykori plébánosaának sírja a templom mellett, öntöttvas kereszttel
  • a Magyarok Nagyasszonyának szentelt, műemlék jellegű r. k. templom (13. század), mellette csaknem 200 éves öntöttvas keresztek;
  • 1725-ben épült kúria, 1814-től r. k. plébánia (a lakosok többsége r. k. hitű; anyakönyvezés 1807-től van)


JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Zabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zabar, Hungary (HTML). Falling Rain Genomics, Inc.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  4. Magyarország - hőmérsékleti szélsőértékei, met.hu
  5. Ötvös Zoltán: Kettétört macska. Magyar Idők, 2017. január 15. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  6. Teleház. [2008. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 26.)
  7. Zabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Zabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Zabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  10. Zabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  11. Zabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  12. Zabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  13. Zabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  14. a b Zabar települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. június 21. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  15. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  16. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. Zabar Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

  • Zalaszabar (a régi írásokban szintén Zabar néven említik)

Külső hivatkozásokSzerkesztés