Főmenü megnyitása

Zabar község az Észak-Magyarországi régióban, Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban. Településrészei: Bárkányitanya, Hegyesbükkpuszta, Kútágapuszta, Malomútpuszta, Szőlőalja.

Zabar
Zabar címere
Zabar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Ferencz Nándor Lajos (független)[1]
Irányítószám 3124
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség428 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség23,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság267[3] m
Terület18,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zabar (Magyarország)
Zabar
Zabar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 20° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 20° 03′ 00″
Zabar (Nógrád megye)
Zabar
Zabar
Pozíció Nógrád megye térképén
Zabar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zabar témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Nógrád megye északkeleti határán, a Medves-fennsík peremén, a Tarna folyó (ami itt még patak) völgyében fekszik, közel a szlovák határhoz, Salgótarjántól közúton 30 km-re, Ózdtól 24,5 km-re a 2304-es, a 2305-ös és a 2306-os utak találkozásánál. Szomszédos települések: Cered (7,5 km), Istenmezeje (8 km), Domaháza (8 km). Nógrád megye legkeletibb pontja.

ÉghajlatSzerkesztés

Zabar és környéke Magyarország leghidegebb téli középhőmérsékletű területe. A mérések kezdete óta Magyarországon előfordult júliusi legalacsonyabb napi minimumhőmérsékletet 2007-ben észlelték Zabaron, ami 3 °C volt.[4]

TörténeteSzerkesztés

Neve szláv eredetű, a jelentése „fenyves mögötti hely”: a za- előtag jelentése 'valami mögött', 'valamin túl' (lásd pl. a zaporozsec szóban is), míg a bor szláv nyelvekben fenyőt, fenyvest jelent (lásd pl. boróka, borovicska szavak tövében). Leletek alapján már a bronzkorban is lakott volt. Először, Sobur néven 1332-ben említik.

A trianoni békeszerződés előtt Gömör és Kis-Hont vármegye Feledi járásához tartozott, melynek neve 1912-ig Rimaszécsi járás volt. Ezt követően – mivel Putnok, az új járás- és megyeszékhely megközelítése szinte lehetetlen volt – közigazgatásilag Nógrád megyéhez tartozott, amit 1928-ban törvény tett véglegessé.

A településen 2004-től Teleház működik, alapszintű szolgáltatásokkal.[5]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,7%, református 0,8%, felekezeten kívüli 15,3% (11% nem nyilatkozott).[7]

Természeti értékekSzerkesztés

A község természeti adottságai, klímája jó lehetőséget nyújt a vadászatra, erdei kirándulásra.

LátnivalókSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Zabar települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. június 22. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zabar, Hungary (HTML). Falling Rain Genomics, Inc.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  4. Magyarország - hőmérsékleti szélsőértékei, met.hu
  5. Teleház. [2008. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 26.)
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. Zabar Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés