Főmenü megnyitása

Zalaszabar község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Zalaszabar
Zalaszabar címere
Zalaszabar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Dr. Kalmár István[1]
Irányítószám 8743
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség518 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség30,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,95 km²
Földrajzi kistájZalaapáti-hát[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaszabar (Magyarország)
Zalaszabar
Zalaszabar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 37″, k. h. 17° 06′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 37″, k. h. 17° 06′ 45″
Zalaszabar (Zala megye)
Zalaszabar
Zalaszabar
Pozíció Zala megye térképén
Zalaszabar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszabar témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Zalaszabar a Kis-Balaton nyugati partján fekszik, a Balatontól és Keszthelytől délnyugatra 22 kilométerre, Hévíztől délnyugatra 20 kilométerre, Zalakarostól északra 10 kilométerre, Nagykanizsától északkeletre 28 kilométerre, környezetileg szép vidéken, erdőkkel határolt lankás dombok között.

Főutcája a Galambok-Zalaapáti között húzódó 7522-es út, amiből a központjában ágazik ki nyugat felé, Orosztony és Kilimán irányába a 7525-ös út, illetve a község északi szélén torkollik bele Zalavár irányából, kelet felől a 7512-es út.

TörténeteSzerkesztés

Zalaszabart a régi írások ZABAR néven emlegetik.

A község határában a közelmúltban nagyszámú ásatás folyt. A területen értékes leleteket tártak fel, ami a település ősi voltját bizonyítja. A honfoglalás korában lakott település volt.

A templom egy részét Buzád bán építette (a későbbi Boldog Buzád) az 1230-as években, ez az épület ma sekrestyeként szolgál. Műemlék az egész templom, mely a törökdúlás után nyerte el mai formáját.

1359-ben Szabar (Sabaar, Zabaar) a Haholt-Buzád nemzetségbeli Szabari család birtoka volt, többek között az e nemzetséghez tartozó Otyuzé.

1384-ben Szabari Otyuz (Atyáz) halálával, mivel annak fiú utódai nem maradtak, a birtokát a lendvai Bánfi család tagjai kapták, akik 1432-ben és 1490-ben pörösködnek is birtokaik miatt.

1391-ben a lendvai Bánffyak kérésére Mária királynő vásárjogot ad Szabar helységnek.

1406-ban, 1425-ben és 1490-ben az Ostfiaknak is van itt részbirtokuk.

1432-ben a Molnáriak is szereznek itt részbirtokot.

1448-ban a megye hatósága a kormányzó rendeletére bizonyítja a Molnári és nádasdi Darabos osztályos családok országos heti vásár és pallosjogát, melyeket azonban az akkori zavaros időkben elvesztettek.

1459-ben Szabar helységre Mátyás király vámjogot ad a nádasdi Darabos és Molnári (Püspök) családoknak, akik azt még 1482-ben és 1488-ban is bírják.

A Kis-Balaton nyugati partján elterülő domborulat a szőlőhegy, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton felé, egészen Badacsonyig. Nyugat felé tekintve pedig a Zalai-dombság erdőkkel borított vonalai hullámoznak. A szőlőhegy bejáratánál hegyi kápolna fogadja a látogatót, amely a török időkben a templomot helyettesítette a dombok közé húzódott lakosság számára.

Ősidőktől fogva kitűnő borok termettek itt. Az 1890-es években a londoni bor-világkiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort.

Lakói mindig mezőgazdálkodással foglalkoztak, növénytermesztés, állattartás, a Zala folyó közelsége miatt halászat, nagy kiterjedésű erdőségek következtében erdőművelés, valamint rangot adó szőlő és bortermesztés adott megélhetést a lakosságnak.

1984-ben a keleti határrészt, a kaszálót elárasztották és a Kis-Balatont állították helyre. A víz közelsége, a szép kilátást nyújtó dombvonulatra vonzza a turistákat. Sokan ott területet is vásárolnak, főleg külföldiek, mert az idelátogatókat lenyűgözte a táj varázsa.

1990-től teljesen kiépült a közműhálózat a község belterületén. Új iskola épült, melybe 170 gyerek jár jelenleg. (A Kaposvári egyházmegye működteti.) Önálló polgármesteri hivatallal működött 2003-ig. Ettől kezdve Szabari székhellyel Orosztonnyal körjegyzőséget hoztak létre.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,5%, cigány 3,14%, német 2,2%. A lakosok 85,9%-a római katolikusnak, 0,72% reformátusnak, 0,54% evangélikusnak, 2,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (9,2% nem nyilatkozott).[4]

GazdaságSzerkesztés

  • szőlőtermelés
  • borászat
  • halászat

NevezetességeiSzerkesztés

  • Kis-Balaton bemutató ház
  • Szőlőhegyi panoráma
  • Cirill-Metód Emlékmű
  • Hegyi kápolna
  • Puskás Ferenc szobor

JegyzetekSzerkesztés

  1. Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

ForrásokSzerkesztés

  • Zalai oklt. I., II.
  • Zalavári apáts.hlt.
  • Csánki Dezső: Zalavármegye.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés