Főmenü megnyitása

Tar község Nógrád megye Pásztói járásában.

Tar
Tar légi felvételen
Tar légi felvételen
Tar címere
Tar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Turopoli Zsolt (független)[1]
Irányítószám 3073
Körzethívószám 32
Testvértelepülései
Lista
Malleray
Népesség
Teljes népesség1839 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség67,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tar (Magyarország)
Tar
Tar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 02″, k. h. 19° 44′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 02″, k. h. 19° 44′ 29″
Tar (Nógrád megye)
Tar
Tar
Pozíció Nógrád megye térképén
Tar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tar témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település a Zagyva völgyében fekszik, Pásztó és Mátraverebély között; keletről a Mátra, nyugatról a Cserhát magaslatai veszik körül. Közigazgatási területén áthalad a 21-es főút, de az a belterületet elkerüli; a településközpont főutcája a 24 105-ös út, amely Tartól északra ágazik ki a 21-es főútból, a 36,850-es kilométerszelvénye közelében délnyugat felé, és a 2408-as útba csatlakozva ér véget, már Pásztó területén

MegközelíthetőségeSzerkesztés

A település Budapest, illetve az ország belső részei felől az M3-as autópályán közelíthető meg a legegyszerűbben; a sztrádáról Hatvannál kell letérni a 21-es főútra, onnan a már említett, 24 105-ös mellékút vezet a településre.

A település külterületén ágazik ki a 21-es főútból északnyugat felé a 21 135-ös út, amely a Salgótarján délnyugati agglomerációjához tartozó kistelepülések (Sámsonháza, Nagybárkány, Márkháza, Lucfalva, Nagykeresztúr) számára biztosít közúti kapcsolatokat.

Elérhető a község vasúton is, a Hatvan–Somoskőújfalu-vonalon; vasútállomása közvetlenül a 24 105-ös út mentén található.

TörténeteSzerkesztés

A Nyugati-Mátra peremén, a Zagyva völgyében fekvő csevicéiről híres község. A csevice-források a Csevice-patak mentén fakadnak, az Ágasvárra vezető turistaút mentén.

A falu első írásos említése a Váradi Regestrumban történik a 13. század elején. 1254. május 27.-i oklevelében az Esztergomi káptalan birtokügyekben tari Tyba fiait (Gurde et Symonis f-i Tyba que! vocatur Tor) említi, akik Bárkány határosai. Határleírása 1265-ból származik, amikor az addig királyi birtokot a Rátót nemzetség kapta meg. A 15. században mezővárosi rangot kapott, vámszedőhely, de a törökök kiűzése után azt elveszítette. A török időkben elpusztult.

Templomát Szent Mihálynak szentelték; szentélye a 13. századból, hajója a 15.-ből való. A templombelsőben 14-15. századi freskók találhatók, de középkori a templomot körülölelő fal is. Templomkertjében 19. századi sírkövek láthatók.

A község leghíresebb földesura „pokoljáró” Tari Lőrinc volt, Zsigmond király bizalmas embere. Érdemeit akkor szerezte, amikor 1401. április 28-án a főurak Budán rátámadtak Zsigmondra, azt követelve, hogy az uralkodó űzze ki a kiváltságokat élvező idegeneket az országból. Azzal fenyegették, ha nem így tesz, fogságra vetik. Az uralkodó védelmére csak Tari Lőrinc rántott kardot, akit aztán a támadók össze is kaszaboltak. Gyógyulása után hűségéért a király bizalmasa: pohárnokmester, étekfogó, majd fősáfár, valamint Hont és Nógrád vármegyék ispánja lett. Az ő kérésére 1407-ben Zsigmond Pásztónak Budával azonos kiváltságokat adományozott. Tari Lőrinc később az irodalomba is bevonult: írországi „pokoljáró” útját – amit a Szent Patrik-sziget kénes barlangjához tett – Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg.

A 20. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott.

A Trianon utáni Magyarországon az elcsatolt területeken lévő erdőállomány pótlására Tuzson János botanikus professzort kérték fel, aki Taron, Fenyvespusztán tangazdasági csemetekertet hozott létre, ahol többek között damaszkuszi rózsákat is telepített, melyekből rózsaolajat vont ki. 2017. május 28-án emléktáblát avattak a professzor tiszteletére.[3]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

1910-ben 1705 magyar lakosa volt. Ebből 1650 római katolikus, 40 evangélikus volt.

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 5%-a cigány, 1%-a egyéb (főleg szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 10% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,2%, református 1,4%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 13,1% (21,1% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Mihály római katolikus templom (a falu központjától déli irányban)
  • Tari Lőrinc Erődített udvarháza (a templom mellett)
  • A sámsonházi elágazóban, de Tar közigazgatási területén található a volt Gaál-tanya, ahol Kőrösi Csoma Sándornak szentelt buddhista sztúpa,[6] valamint templom (a Szabadító Buddha Anya temploma) áll, és tibeti hitéleti központot alakítottak ki.[7] (Karma kagyü iskolaː Karma Ratne Dargye Ling Buddhista Meditációs Központ)
  • Tuzson Arborétum – A kb. 4 hektár területen fekvő Tuzson arborétumot és annak „életfa”-gyűjteményét Tuzson János (1870, Szászcsanád – 1943, Budapest) telepítette feltehetően 1898 körül. (1898-ban az akkori Földművelési Minisztérium Erzsébet királyné emlékére létesítendő emlékligetek telepítőinek ingyenes facsemetéket adott. Ekkor létesült Tar közelében az „Erzsébet-liget”.)
  • Csevice források az Arborétumba vezető turistaút mentén
  • Schneé kastély - elpusztult
  • Három népi barokk kereszt a község területén
  • Plébánia épület 1700-ból

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tar települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nógrád Hírlap, 2017. május 29. 3. oldal
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Tar Helységnévtár
  6. Archivált másolat. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 4.)
  7. A nógrádi sztúpa – Egy óriási lehetőség (Mancs, 2008. október 9.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  • Magyarország története - Legendák és történetek a 15. század elején. A YouTube kisfilm végén Tari Lőrinc legendájával:[1]