Lucfalva

magyar település

Lucfalva (szlovákul: Lucina) község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Lucfalva
A faluközpont a Szabadság utcából nézve.
A faluközpont a Szabadság utcából nézve.
Lucfalva címere
Lucfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Bakos Gyula (független)[1]
Irányítószám 3129
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség614 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség42,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lucfalva (Magyarország)
Lucfalva
Lucfalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 50″, k. h. 19° 41′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 50″, k. h. 19° 41′ 22″
Lucfalva (Nógrád megye)
Lucfalva
Lucfalva
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucfalva témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Salgótarjántól délnyugatra, 11,5 kilométerre, Pásztótól északra, 13 kilométerre fekvő település. Közigazgatási területén áthalad az a 21 135-ös számú út, amely a 21-es főútból annak 36. kilométerszelvénye előtt kiindulva, és az 51. kilométer környékén ugyanabba visszatorkollva tárja fel a Keleti-Cserhát mintegy fél tucatnyi kistelepülését, Tar és Salgótarján között. Belterülete tekintetében azonban Lucfalva zsákfalunak tekinthető, mert csak az említett útból letérő, bő 2 kilométeres hosszúságú, 21 136-os számozású mellékúton érhető el. A 21-es főút és a 21 135-ös út mindkét találkozási pontjától körülbelül 10-11 kilométerre található.

TörténeteSzerkesztés

Lucfalva Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1227-ben említették először Lucen, Lucin néven.

1250-ben Lucuni Voycha fia Kristóf birtokának írták. E Kristóf 1251-ben öröklött földje az esztergomi érsek Hatvan nevű birtokával volt határos, melyet el is adott az érseknek, mely eladásba 1241-ben IV. László király is beleegyezett.

1332-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint egyházának papja 6 garas pápai tizedet fizetett.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

1910-ben 731 lakosa volt, melyből 114 magyar, 592 szlovák volt. Ebből 113 római katolikus, 609 evangélikus, 8 izraelita volt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1995–1998:
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Bakos Gyula (független)[1]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

A településen az 1994. december 11-én megtartott rendes polgármester-választás eredményét az illetékes választási szerv megsemmisítette. A döntés feltehetőleg összefüggött azzal, hogy az első helyezett Grajzel Pál (101) és a második helyezett Bujtár Róbert (99) közt csak két szavazat különbség volt, illetve a harmadik helyezett Imrik Andrásné Pokrivács Mária is alig leszakadva, 96 szavazattal végzett mögöttük.[3]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 55%-a magyar, 33%-a szlovák, 11%-a cigány és 1%-a szlovén nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 25,4% cigánynak, 0,6% németnek, 24,3% szlováknak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 0,2%, evangélikus 55,6%, felekezeten kívüli 5,5% (9,3% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

Itt születettSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Lucfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Lucfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Lucfalva Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés