Főmenü megnyitása

Bánk (település)

magyar település

Bánk (szlovákul: Banka) község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Bánk
Bánk a levegőből, előtérben a Bánki-tó
Bánk a levegőből, előtérben a Bánki-tó
Bánk címere
Bánk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállás község
Polgármester Ivanics András[1]
Irányítószám 2653
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 659 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,9 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bánk (Magyarország)
Bánk
Bánk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 28″, k. h. 19° 10′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 28″, k. h. 19° 10′ 31″
Bánk (Nógrád megye)
Bánk
Bánk
Pozíció Nógrád megye térképén
Bánk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánk témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Bánk Nógrád megye délnyugati részén található község. Fekvését, a táj jellegét a Cserhát dombjai határozzák meg. A település csak közúton közelíthető meg: a 2-es főútról Rétság után kell letérni a 2115-ös útra. Budapesttől való távolsága 60 km, Balassagyarmat 25 km, Rétság 4 km, Salgótarján 68 km ill. Vác város pedig 27 km távolságra fekszik.

Vasúton is elérhető volt a Diósjenő–Romhány-vasútvonalon, de 2007. március 4. éjféltől megszüntették rajta a személyforgalmat. A szomszédos települések Rétság, Felsőpetény és Romhány.

TörténelmeSzerkesztés

A terület ősidők óta lakott ezt bizonyítja a környéken talált több régészeti lelet is. Első irásos említése 1405-ben volt. 1506-ban Terjényi Radnóti György volt a birtokosa.

 
Szlovák tájház

A török hódoltság idején a falu elpusztult, ezért szlovákokat telepítettek le ide, akik magukkal hozták nyelvüket és evangélikus vallásukat. 1715-ben 11, 1720-ban 13 háztartást írtak össze. A 18. század közepén a Jeszenszky család, 1770-ben pedig az úrbéri rendezés alkalmával Becskády Pál, Gyurcsányi Ignác és Hodossy József lettek a helység földesurai. 1826-ban már báró Andreánszky István nyugalmazott államtitkár a helység legnagyobb birtokosa.

Az evangélikus templom 1783-ban épült. Az evangélikus temetőben egy régi templom alapfalai láthatók. A templom mögötti dűlőn a helyi szájhagyomány szerint eredetileg egy református templom állt, ami a török hódoltság alatt pusztult el a körülötte lévő településsel együtt.

Az 1970-es években a Bánki-tó kedvelt környékbeli turistacélpont lett, ám a tavat és környékét az 1990-es évek elejére teljesen lelakták, tönkretették, a vize fürdésre alkalmatlanná vált. Ennek az állapotnak csak tíz évvel később, 2001-ben vetettek véget, mikor az önkormányzat rendbe hozatta a partot, illetve a tó medrét is kitisztíttatta.

Bánk és Felsőpetény között működött a Felsőpetényi Kisvasút, mely az ott működő kő- és agyagbánya által kitermelt nyersanyagot szállította Bánkra; a kisvasút, mely 2005-ig üzemelt, később egy-egy különleges alkalomkor személyszállítás is folyt rajta síneinek 2014-es felszedéséig.[forrás?]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% szerbnek, 32,5% szlováknak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,4%, református 4,5%, evangélikus 48,2%, felekezeten kívüli 5,9% (22,4% nem nyilatkozott).[5]

LátnivalókSzerkesztés

  • Evangélikus templom (késő barokk, 1791)
  • Szlovák tájház
  • Bánki-tó

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Bánk Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés