Romhány

magyarországi község Nógrád vármegyében

Romhány község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Romhány
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Romhány címere
Romhány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállás község
Polgármester Vezér Attila (független)[1]
Irányítószám 2654
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség2117 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség79,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,47 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 32″, k. h. 19° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 32″, k. h. 19° 15′ 30″
Romhány (Nógrád vármegye)
Romhány
Romhány
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Romhány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Romhány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A megye nyugati felében fekszik, a Cserhát dombjai között. A legközelebbi város a mindössze 10 kilométerre fekvő Rétság, míg a főváros és a megyeszékhely (Salgótarján) egyaránt körülbelül 70-70 kilométer távolságra fekszik.

Különálló településrésze a központjától mintegy 4 kilométerre nyugatra található, ma már teljesen néptelen Világospuszta.

A közvetlenül határos települések: észak felől Szátok, kelet felől Kétbodony, délkelet felől Legénd, dél felől Alsópetény, délnyugat felől Felsőpetény, nyugat felől Bánk, északnyugat felől pedig Tereske.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton érhető el, a Bánktól Nógrádkövesdig húzódó 2116-os, vagy az Érsekvadkerttől Szátokon át idáig vezető 2117-es úton. Egykor fontos alsóbbrendű útja lehetett még az itteni kerámiaüzemet és vasútállomást kiszolgáló 21 326-os számú mellékút.

Budapestről a legegyszerűbben a 2-es főúton közelíthető meg, Rétság utáni letéréssel, bő egy óra alatt.

Korábban itt volt a Diósjenő–Romhány-vasútvonal végállomása, de a vonalon 2007-ben megszűnt a személyszállítás.

Története szerkesztés

Romhány Árpád-kori település. Nevét már 1200-as években említette oklevél. Neve a német Ruhmann személynévből ered.

Romhány eredetileg két külön település volt: Kisromhány és Nagyromhány néven.

Az 1598-as összeíráskor még két falu szerepelt, és mindkettő a Bornemisza család birtoka volt. Nagy-Romhány György, Kis-Romhány pedig Miklós birtoka volt.

Az 1633 évi adóösszeírásban azonban már csak egy Romhány nevű település szerepelt.

A falu egykor a Lókos-patak déli részén, a dombon terült el, itt még az 1800-as években is láthatók voltak a kastély és a templom romjai.

Határában vívták 1710. január 22-én a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatáját, amelyben a kuruc–lengyel–svéd–francia sereg még egyszer megpróbált győzelmet kiharcolni, de nem sikerült.[4]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Hajzsel Ferenc (független)[5]
  • 1994–1998: Tolnai János (KDNP-FKgP-SZDSZ-Fidesz)[6]
  • 1998–2002: Tolnai János (független)[7]
  • 2002–2006: Tolnai János (független)[8]
  • 2006–2010: Terman István (független)[9]
  • 2010–2014: Terman István (független)[10]
  • 2014–2019: Vezér Attila (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Vezér Attila (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2127
2106
2040
2189
2120
2117
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

1920-ban 2005 magyar lakosa volt. 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 0,7% szlováknak mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,8%, református 2,3%, evangélikus 3,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,7% (33,4% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1% ukránnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42% volt római katolikus, 3,4% evangélikus, 2,9% református, 0,3% görög katolikus, 2,3% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei szerkesztés

Itt született szerkesztés

Itt éltek, alkottak szerkesztés

  • Kollár József az egykori Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatója
  • Dr. Szabó István tanár, iskolaigazgató, a Romhány története című könyv szerzője

Gazdaság szerkesztés

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. [1]Bánlaky József – A magyar nemzet hadtörténelme. A romhányi csata 1710. január 22-én
  5. Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  7. Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  9. Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  10. Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  11. Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Romhány Helységnévtár
  14. Romhány Helységnévtár
  15. Török mogyorófa (védett természeti érték). nograd.net. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 10.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés