Főmenü megnyitása

Érsekvadkert

magyar település

Érsekvadkert (szlovákul: Vadkert[3]) község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Érsekvadkert
Halastó, Érsekvadkert, 2659 Hungary - panoramio (4).jpg
Érsekvadkert címere
Érsekvadkert címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Dr. Őszi Attila Csaba (független)
Irányítószám 2659
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség3461 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség62,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület55,37 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[2]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[2]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Érsekvadkert (Magyarország)
Érsekvadkert
Érsekvadkert
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 49″, k. h. 19° 11′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 49″, k. h. 19° 11′ 57″
Érsekvadkert (Nógrád megye)
Érsekvadkert
Érsekvadkert
Pozíció Nógrád megye térképén
Érsekvadkert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekvadkert témájú médiaállományokat.

Nógrád megye legnagyobb, városi rang nélküli települése. Lakosságszámával a 6. legnépesebb település a megyében, ezzel egy várost is megelőz.

FekvéseSzerkesztés

A község Nyugat-Nógrád térségében, Balassagyarmattól délnyugatra, a Nógrádi-medencében, a Börzsöny hegység lábánál, Rétság és Balassagyarmat között, a 22-es főút mentén helyezkedik el.

TörténeteSzerkesztés

 
Érsekvadkert Római Katolikus Templom

A megkülönböztető szerepű Érsek előtag a helység egykori birtokosára, az esztergomi érsekre utal. Érsekvadkert (azelőtt csak Vadkert) a megye legrégibb helységeinek egyike.

Már jóval a tatárjárás előtt fennállt. Nógrád s egyben az ország legrégibb helységeinek egyike. 1227-ben az oklevelek az esztergomi érsek itteni vadaskertjét említik. Plébániájának létezése már 1223-ban kimutatható. 1283-ban az érsek udvarnokainak (udvari cselédjeinek) lakóhelye. Az egész középkorban az esztergomi érsek birtokában találjuk. Vámhely is volt. Akkor három helységből állt a mai Érsekvadkert.

Felső-Vadkert a mai község nyugati végén feküdt. Amikor itt 1860-ban a tagosítás után a földek művelés alá kerültek, szántás közben megtalálták a régi helység templomának alapfalát, sőt egyes házak alapfalaira is rábukkantak.
A Közép-Vadkert a mostani község helyét foglalta el.
Alsó-Vadkert a mai község keleti kijáratánál feküdt és ennek helyén is rábukkantak régi lakóházak nyomaira. Már a 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott.
 
Római katolikus parókia

1710. januárjában a császári had szállta meg a helységet. 1710.január 22-én vívták meg a kurucok és császáriak a Vadkert-Romhányi csatát, melyet kuruc részről II. Rákóczi Ferenc vezetett. A csata jelentős része a Vadkert határában lévő Sír-pataknál zajlott. Ez a csata eldöntetlen maradt, de a császári veszteségek jelentősebbek voltak.

1722-ben 32 magyar és 9 tót háztartást tartottak nyilván.[forrás?]

1733-ban mezővárosi rangot kap, ezzel együtt évi négy szabad vásár tartását. A török hódoltság megszűntétől 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. A községben két úri lak őrzi a múlt emlékeit, amit a Soókyak építettek.

Az 1848–49-es szabadságharcban is jelentős hadmozdulat színtere volt a mezőváros. 1849. január 6-án Görgey Artúr tábornok a fel-dunai hadsereggel erre húzódott vissza Vácról a bányavárosok felé. Utócsapatokat január 11-én a császáriak Érsekvadkertnél beérték, és kisebb ütközetre is sor került. Ezt követően július 17-én és 18-án itt állomásozott Görgey hada. Maga a tábornok a parókián volt elszállásolva, melyet ma emléktábla is hirdet.

1866-ban sok tucatnyi áldozatot szedő kolerajárvány zajlott a településen. Összehasonlításképp: ebben az évben 237-en haltak meg, míg a környező években kb. 100-100 halálesetet jegyeztek fel.

1906-tól Érsekvadkert a település neve. A lakosok hitelszövetkezetet tartottak fenn és két gőzmalom is működött, amelynek nyomán a mostani malomipar fejlődött ki.

A I. világháborúban a településről olasz frontra is kerültek. A II. világháborúban a besorozott katonák az orosz fronton harcoltak (Don-kanyar). Sokan meghaltak vagy hadifogolytáborokba kerültek. Az elesettek emlékét ma a község központjában (Hősök tere) felállított I. és II. világháborús emlékmű őrzi. A település határában lévő Jánosi pusztán - melyből ma már csak a temető és egy magtár áll - repülőtér volt. Ezt a németek és az oroszok egyaránt használták. A II. világháború után a pusztát felszámolták.

 
Érsekvadkert Kálvária kápolna

1956-ban Forradalmi Tanács alakult. A kommunista diktatúra alatt többen a recski tábort is megjárták. Kulákoknak kiáltották ki a földműveléshez értő parasztgazdákat.

A település lakóinak döntő többsége római katolikus vallású. Az Esztergemi Érsekség egyik fellegváraként tartották nyilván. Ma a Váci Egyházmegyéhez tartozik.

A római katolikus plébánia 1223-ban már fennállt, a mostani templom azonban csak 1743-ban épült.[forrás?] A községhez több puszta – így Szentlőrinc-puszta, Hajduárok, Káposztás és Mogyoróspuszta – is tartozott. Ebben az időben a vármegye egyik legnagyobb terjedésű és lélekszámú települése. A 19. század végén a település lakossága (jobbágyok, cselédek) az úrbéresi tagosítás során jutott földhöz. Egyre többen foglalkoznak iparosi, kereskedelmi tevékenységgel. A világháborúk nagy pusztítást végeztek a községben. A két világháború között több család elvándorolt innen illetve elhagyta az országot.

Ma a településen élők nagy része az iparban dolgozik, legnagyobb részük az építőiparban. A megye egyik legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezete Érsekvadkerten volt és van.

A malomipar, fafeldolgozás már 19. századtól jelen van a településen. A 20. század közepe óta a szerszámgépgyártás is tradicionálisnak mondható.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 1,5%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 3,7% (17,6% nem nyilatkozott).[5]

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt hunyt el 1848. április 7-én Laky János teológiai doktor, római katolikus plébános és alesperes.
  • Itt született 1899-ben Hesz később Hetényi Rezső politikus, kultúraszervező.
  • Itt született 1924-ben Boda János (1924-1998) orvos, geográfus, akiről hegyet neveztek el az Antarktiszon .

NevezetességeiSzerkesztés

 
Helytörténeti Emlékház
 
Drággfy-kuria
  • Római Katolikus Templom (1734, barokk),
  • Római Katolikus Plébánia (1743, késő barokk),
  • Drágffy-kuria (1790 körüli, késő barokk),
  • Helytörténeti Emlékház (19. századi),
  • Kálvária Kápolna (1904)
  • Víztorony (tégla épület)
  • zsidó temető
  • Természetvédelmi terület (gyurgyalag)

KultúraSzerkesztés

 
Érsekvadkerti népviselet
  • Falunapi göncfőző verseny,
  • Termény megáldó körmenet (közel 100 helyi népviseletbe öltözött részvételével),
  • Nemzetközi Akusztikus Gitárfesztivál,
  • Karácsonyi Koncert a Római Katolikus Templomban

NépviseletSzerkesztés

16-féle népviselet alakult ki Nógrádban, s a legszínpompásabb az érsekvadkerti és a rimóci palóc viselet.

TurizmusSzerkesztés

Érsekvadkert tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

SportéleteSzerkesztés

Az Érsekvadkerti SESzerkesztés

A helyi sportegyesület 1947-ben alakult meg. 1979-ig Érsekvadkerti MEDOSZ Sportegyesület, 1998-ig Közös Községi Sportegyesület néven szerepelt, azóta Érsekvadkerti Sportegyesületként játszik a Nógrád megyei első-, illetve másodosztályú labdarúgó-bajnokságokban. Az egyesület legjobb eredménye a 2003–2004-es szezonban szerzett megyei elsőosztályú ezüstérem.

Légi fotó galériaSzerkesztés

GasztronómiaSzerkesztés

Híres étele a nagygönc.

 
Érsekvadkert Víztorony

ForrásokSzerkesztés

  • Szomszéd András: „Szépen szántó vadkertiek” 1994. (Érsek)Vadkert története az úrbéri tagosítás befejezéséig,
  • Lukács András: Amit láttam Érsekvadkerten (Adatok, képek, dokumentumok, emlékek az Érsekvadkerti Egyházközség múltjából és jelenéből I.),
  • Lukács András: Akikkel találkoztam Érsekvadkerten (Adatok, képek, dokumentumok, emlékek az Érsekvadkerti Egyházközség múltjából és jelenéből II.),
  • Págyor Lászlóné Vitéz Mária: Az Érsekvadkerti Fájdalmas Szűz Mária kálvária-kápolna 100 éves történetéről (1868–) 1904–2004

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  3. Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 221, 918. ISBN 978-963-446-593-5
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Érsekvadkert Helységnévtár

További információkSzerkesztés