Hunyadiak kora Magyarországon
A Hunyadiak kora Magyarországon Teleki Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia első elnökének és Erdély kormányzójának nagy terjedelmű, de félbemaradt magyar történelmi műve a XV. századi Magyarországról.
Hunyadiak kora Magyarországon | |
Az első kötet címoldala | |
Szerző | Teleki József, Csánki Dezső, Fekete Nagy Antal |
Első kiadásának időpontja | 1852–1941 |
Nyelv | magyar |
Témakör | magyar történelem |
Részei | 13 kötet |
Kiadás | |
Magyar kiadás | Pest, majd Budapest |
Külső hivatkozás | MEK, Hungaricana, REAL-EOD |
Története
szerkesztésA XIX. század első felében kezdte mélyreható történelmi kutatásait gróf Teleki József akadémiai elnök, de nagy müvét, a Hunyadiak koráról szóló kilenckötetes monográfiát csak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után, 1852-től adta közre. A kötetek kiadása közben a szerző 1855-ben elhunyt. A 12 kötetre tervezett történeti munkájából kilenc kötet jelent meg: A Hunyadiak kora Magyarországon, Pest, 1852–1863.
A tudományos elmélyedéssel írt hatalmas monográfiát a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából az 1890-es évektől Csánki Dezső egészítette ki: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Négy kötet. Budapest, 1890–1913. Ez az önmagában is teljes monográfia a tizenkét kötetes mű VI–IX. kötetének tekinthető. Ezt egy újabb kötettel folytatta 1941-ben Fekete Nagy Antal. Ennek az öt kötetnek az 1980-as években történt reprint kiadásakor (Csánki Dezső – Fekete Nagy Antal: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–V., Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, 1985, ISBN 963-02-3083-6)[1] ilyen ismertetés jelent meg: „Csánki Dezső művével egy új tudományágat, a történeti földrajzot honosította meg Magyarországon. A „Hunyadiak korát” tágan értelmezte, az egész XV. századot értette rajta, de Hunyadi János működésén és Mátyás uralkodásán kívül az egész Zsigmond-i korszakot is áttekintette, sőt sok esetben a történeti folyamatok eredetének kedvéért az Árpád-kor végéig nyúlt vissza. Az első kötet nagyobbrészt az alföldi, a későbbi Partium ba tartozó, az északkelet-magyarországi valamint néhány felföldi vármegyét foglalja magába. A második kötetben délalföldi, déldunántúli és délvidéki vármegyék adatait találjuk. A harmadik kötet felöleli a további dunántúli megyéket. A Fekete Nagy Antal szerkesztette negyedik kötetben Trencsén megye adatai kerültek feldolgozásra. Végül az ötödik kötet négy erdélyi vármegyét tartalmaz. Az ötkötetes mű tudományos forrásértéke igen nagy, de érdekes olvasmánya lehet a történetírás iránt érdeklődő szélesebb közönségnek is.”[2]
Az eredeti művet (és a Csánki-féle sorozat 4 kötetét) a Históriaantik Kiadó adta ki ismét, ugyancsak reprint formában a 2010-es években: Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon I-V, X-XII. és Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–III., V.[3] A Fekete Nagy Antal-féle mű ebben a sorozatban nem jelent meg.
Kötetbeosztása
szerkesztésA mű kötetbeosztása a következő volt:
I. kötet[4] | 1852 | Pest | 522 o. | MEK Archiválva 2019. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben | |
II. kötet[4] | 1852 | Pest | 568 o. | MEK Archiválva 2019. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben | |
III. kötet[4] | 1853 | Pest | 547 o. | MEK Archiválva 2019. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben | |
IV. kötet[4] | 1854 | Pest | 494 o. | ||
V. kötet[4] | 1856 | Pest | 530 o. | MEK Archiválva 2019. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben | |
X. kötet[4] | 1853 | Pest | 642 o. | Hungaricana, MEK Archiválva 2019. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben | Okmánytár |
XI. kötet[4] | 1855 | Pest | 584 o. | Hungaricana, MEK Archiválva 2019. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben | Okmánytár |
XII. kötet[4] | 1857 | Pest | 499 o. | Hungaricana | Okmánytár |
VI. kötet első része[4][5] | 1863 | Pest | 320 o. | MEK Archiválva 2019. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben | A hátrahagyott kézirat alapján Szabó Károly által sajtó alá rendezve |
VI. kötet[6] | 1890 | Budapest | 788 o. | REAL-EOD | Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. kötet. |
VII. kötet[6] | 1894 | Budapest | 860 o. | REAL-EOD | Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet. |
VIII. kötet[6] | 1897 | Budapest | 696 o. | REAL-EOD | Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. kötet. |
IX. kötet[7] | 1913 | Budapest | 971 o. | REAL-EOD | Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. V. kötet. |
[XIII. kötet] | 1941 | Budapest | 415 o. | REAL-EOD | Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. IV. kötet. Fekete Nagy Antal műve. |
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, I–VIII. kötet, Budapest, 1930–1941, V. kötet: A magyar irodalom a XIX. század első harmadában, 1932, 189. és 207. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. Teleki József, Csánki Dezső