Wikipédia

Szügy (település)

magyarországi község Nógrád vármegyében
Ez a szócikk a Nógrád vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szügy (egyértelműsítő lap).

Szügy (szlovákul: Sudice) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Szügy
Szügy címere
Szügy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterFrenyó Gábor (független)[1]
Irányítószám2699
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség1413 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség69,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 10″, k. h. 19° 19′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 10″, k. h. 19° 19′ 15″
Szügy (Nógrád vármegye)
Szügy
Szügy
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Szügy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szügy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye északnyugati részén, Balassagyarmattól mintegy 5 kilométer távolságra elhelyezkedő, többségben magyar nemzetiségű község. Balassagyarmat a környék legfontosabb városa; más fontosabb, környező települések közül Érsekvadkert 18, Bercel 20, Szécsény 22, Romhány 24, Rétság 28, Salgótarján és Pásztó pedig egyaránt 50-50 kilométer távolságra fekszik innen.

Megközelítése szerkesztés

Története szerkesztés

Szügy Árpád-kori település. Nevét 1244-ben említette először oklevél Zyud néven.

1274-ben Scyud, 1278-ban Scud, 1280-ban Zud, 1286-ban Zyud, 1288-ban Scyudy, 1307-ben Zygh, 1332-ben Syugh néven írták.

A falu első ismert birtokosa a Szügyi család volt.

Egy 1252 évi oklevél említi a család tagjai közül Szügyi Miklós fiát Andrást, aki nógrádi hadnagy , várjobbágy volt.

A Szügyi családnak a környéken többfelé voltak birtokai: 1280-ban a családból András Feketeerdőt, 1281-ben Kovárszeget, 1286-ban a Koplánnyal szomszédos Szügyöt, 1295-ben Peszek falut is birtokolta. A családból András 1307-ben csereképpen megszerezte Abaúj vármegyében a jánoki uradalmat, s birtokolta Peszeket is.

A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben papja 6 garas pápai tizedet fizetett.

A török kivonulása után a megfogyatkozott magyar lakosság mellé Liptó és Zólyom vármegyei tótok költöztek le, s a 18. század végén felépült evangélikus templomuk is.

Az 1750-es évektől – a balassagyarmati földesurak viszálykodása miatt – Szügy lett Nógrád vármegye székhelye 1790-ig.[5]

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Markó Antal (MSZP)[6]
  • 1994–1998: Markó Antal (MSZP)[7]
  • 1998–2002: Markó Antal (MSZP)[8]
  • 2002–2006: Markó Antal (MSZP)[9]
  • 2006–2010: Markó Antal (MSZP)[10]
  • 2010–2014: Markó Antal (független)[11]
  • 2014–2019: Markó Antal (független)[12]
  • 2019-től: Frenyó Gábor (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1391
1358
1349
1428
1400
1413
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

1910-ben 902 lakosából 899 magyar volt, melyből 285 római katolikus, 587 evangélikus, 24 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 8%-a szlovák, 7%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,2% németnek, 7,1% szlováknak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,9%, református 1,1%, evangélikus 27,1%, felekezeten kívüli 5% (17% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% cigánynak, 3,4% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak szlovénnek és szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,6% volt római katolikus, 23,3% evangélikus, 0,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 3,7% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).[15]

Kultúra szerkesztés

  • Hagyományőrző Népdalkör

Nevezetességei szerkesztés

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Szügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  4. ↑ https://www.volanbusz.hu/hu/menetrendek/volanbusz-menetrend-kereso/S#horgony
  5. ↑ Szügy története. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
  6. ↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Szügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  8. ↑ Szügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Szügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. ↑ Szügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  11. ↑ Szügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  12. ↑ Szügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Szügy Helységnévtár
  15. ↑ Szügy Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szügy_(település)&oldid=26953167”