Garáb (Magyarország)

magyarországi község Nógrád vármegyében

Garáb község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Garáb
Garáb panorámaképe
Garáb panorámaképe
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterKovács Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3067
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség50 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség6,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 42″, k. h. 19° 38′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 42″, k. h. 19° 38′ 27″
Garáb (Nógrád vármegye)
Garáb
Garáb
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Garáb weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garáb témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Cserhát vidékének egyik legszebb, legmagasabban fekvő települése, amely a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területén található, 375 méter tengerszint feletti magasságban. Pásztó és Szécsény között körülbelül félúton helyezkedik el, előbbihez kicsit közelebb; Budapesttől körülbelül 75 kilométerre fekszik.

Turisták által is kedvelt környezetben, erdőségek, források és régi vulkáni hegyek között húzódik meg. A nyugodt környezet, amely tiszta levegővel párosul, sok pihenni vágyót vonz ide. Az Országos Kéktúra útvonala is a környező hegyek között halad (Hármashatár hegy 516 méter, Nagykő-tető 551 méter, Macska-hegy 574 méter, Purga-hegy 575 méter, és a kilátóval ellátott Tepke 567 méter). A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

2014-ben az állandó lakosság száma 49 fő volt, a falu lakóépületeinek több mint fele hétvégi házként működik.

Megközelítése szerkesztés

Zsáktelepülés, közúton csak Felsőtoldon át lehet megközelíteni, azon a 21 145-ös útszámozást viselő, bő 3 kilométer hosszú mellékúton, amely a Pásztót és Szécsényt összekötő 2122-es útból ágazik ki, annak a 18+850-es kilométerszelvényénél északkeleti irányban, Felsőtold központja közelében.

Története szerkesztés

A térség legrégebbi településének már a középkorban is több neve volt: 1179-ben: Grabensia, 1181-ben: Gravia, 1265-ben: Grab, 1281-től: pedig a jelenleg is használatos Garáb.

A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt.

Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusz-ról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt. 1436-ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett.

1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta, majd 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta.

A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt.

A török idők és az egész vármegyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a törökök kiűzése után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község, és a településen található barokk stílusban épült római katolikus templomot is ők építették.

A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területén található kisközség szép fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a 20. század végétől.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szatmári László (független)[3]
  • 1994–1998: Szatmári László (független)[4]
  • 1998–2002: Szatmári László (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács Zoltán (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács Zoltán (független)[7]
  • 2010–2014: Kovács Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
57
49
48
54
44
50
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben és 2011-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

2011-ben A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,5%, református 1,9%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 3,8% (1,9% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 2,3% szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 6,8% református, 6,8% evangélikus, 4,5% egyéb keresztény, 2,3% felekezeten kívüli (29,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei szerkesztés

  • A községben 1171-ben premontrei apátságot alapítottak. A Garábi apátság 1436-ban elnéptelenedett, de néhány fala még 1797-ben is állt. Az apátság birtokait később a jezsuiták kapták meg, akik felépítették a mai kis templom elődjét. Ezt 1788-ban felújították, majd a Historia Domus szerint 1804-ben újjáépítették. 1920-ban leégett, akkor tornyát is fel kellett újítani.
  • A Mahayana buddhista egyház temploma-

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 17.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  6. Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  7. Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  8. Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Garáb Helységnévtár
  12. Garáb Helységnévtár

Források szerkesztés

További információk szerkesztés


Képek szerkesztés