Garáb (Magyarország)

magyar település

Garáb község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Garáb
1171-ben alapított premontrei apátság romjain felépülő templom
1171-ben alapított premontrei apátság romjain felépülő templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Kovács Zoltán (független)[1]
Irányítószám 3067
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség48 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség6,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garáb (Magyarország)
Garáb
Garáb
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 42″, k. h. 19° 38′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 42″, k. h. 19° 38′ 27″
Garáb (Nógrád megye)
Garáb
Garáb
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Garáb témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Cserhát vidékének egyik legszebb, legmagasabban fekvő települése, amely a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területén található, 375 méter tengerszint feletti magasságban. Pásztó és Szécsény között körülbelül félúton helyezkedik el, előbbihez kicsit közelebb; Budapesttől körülbelül 75 kilométerre fekszik.

Turisták által is kedvelt környezetben, erdőségek, források és régi vulkáni hegyek között húzódik meg. A nyugodt környezet, amely tiszta levegővel párosul, sok pihenni vágyót vonz ide. Az Országos Kéktúra útvonala is a környező hegyek között halad (Hármashatár hegy 516 méter, Nagykő-tető 551 méter, Macska-hegy 574 méter, Purga-hegy 575 méter, és a kilátóval ellátott Tepke 567 méter).

2014-ben az állandó lakosság száma 49 fő volt, a falu lakóépületeinek több mint fele hétvégi házként működik.

MegközelítéseSzerkesztés

Garáb zsáktelepülés, közúton csak Felsőtoldon át lehet megközelíteni, azon a 21 145-ös útszámozást viselő, bő 3 kilométer hosszú mellékúton, amely a Pásztót és Szécsényt összekötő 2122-es közútból ágazik ki, annak 18,850-es kilométerszelvényénél északkeleti irányban, Felsőtold központja közelében.

TörténeteSzerkesztés

A térség legrégebbi településének már a középkorban is több neve volt: 1179-ben: Grabensia, 1181-ben: Gravia, 1265-ben: Grab, 1281-től: pedig a jelenleg is használatos GARÁB.

A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt.

Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusz-ról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt. 1436-ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett.

1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta, majd 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta.

A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt.

A török idők és az egész megyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a törökök kiűzése után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község, és a településen található barokk stílusban épült római katolikus templomot is ők építették.

A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területén található kisközség szép fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a 20. század végétől.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Szatmári László (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Kovács Zoltán (független)[1]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben és 2011-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

2011-ben A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,5%, református 1,9%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 3,8% (1,9% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

  • A községben 1171-ben premontrei apátságot alapítottak. A Garábi apátság 1436-ban elnéptelenedett, de néhány fala még 1797-ben is állt. Az apátság birtokait később a jezsuiták kapták meg, akik felépítették a mai kis templom elődjét. Ezt 1788-ban felújították, majd a Historia Domus szerint 1804-ben újjáépítették. 1920-ban leégett, akkor tornyát is fel kellett újítani.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Garáb Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

GalériaSzerkesztés