Egyházasgerge

magyar település

Egyházasgerge község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Egyházasgerge
„Szeplőtelen fogantatás” r. k. templom.
„Szeplőtelen fogantatás” r. k. templom.
Egyházasgerge címere
Egyházasgerge címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester László Viktor (független)[1]
Irányítószám 3185
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség730 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség46,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egyházasgerge (Magyarország)
Egyházasgerge
Egyházasgerge
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 43″, k. h. 19° 38′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 43″, k. h. 19° 38′ 53″
Egyházasgerge (Nógrád megye)
Egyházasgerge
Egyházasgerge
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházasgerge témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Salgótarjántól 20 kilométerre északra fekszik, a Karancs északi lejtőjén, Karancskeszi és Mihálygerge között. A település közigazgatási területén áthalad a 2205-ös utat és a 21-es főutat összekötő, Litke és Salgótarján között húzódó 2206-os út, de belterülete tekintetében Egyházasgerge mégis zsáktelepülésnek minősül. A faluközpont ugyanis közúton csak a 2206-osból, annak (Litke felől számítva) 5,550-es kilométerszelvényénél dél felé kiágazó, szűk két kilométeres teljes hosszúságú 22 108-as számú mellékúton érhető el.

TörténeteSzerkesztés

Egyházasgerge, vagy Kisgerge a Záh nemzetség egykori birtokaihoz tartozott, a nemzetség tagjai itt 1227-ben már említve voltak. A település neve 1332-ben már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát már ekkor templomos hely volt. Záh Felicián merénylete után az ősi nemzetségi javakat elkobozták tőlük, majd a falut 1335-ben Károly Róbert király az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Jánosnak adományozta. Az adománylevélben neve Egyházasgeregye néven szerepelt. 1548-ban Ráday Pál volt a helység birtokosa. Az 1562-1563. évi török kincstári számadáskönyvekben a falu neve Egyházas-Gerge néven szerepelt, a mikor Sehszüvár, a szécsényi szandzsák bég helyettesének a hűbérbirtoka volt, majd 1567-ben már Redzseb aga birtoka volt, aki a budai önkéntes lovasság tisztje volt. 1740-ben a Gyürky család birtoka, 1770-ben pedig már Fáy András zálogbirtoka, majd 1826-ban gróf Ráday Pál, Gyürky Pál és Mocsáry Károly, majd az 1900-as évek elején már Mocsáry Miklós volt a birtokosa.

A falu római katolikus plebániája 1332-ben már fennállt, a templom 1503-ban épült. A templomban az 1900-as évek elején a következő felírásos kő volt látható:

Hoc tibi fundavit suprema regina sacellum ortus Lipthois Ladislaus avis ig (ic) et avos veteres posuit chaos g parentes tuta foret gremio ut turba sepulta tuo huc ades alma dei mater votisque faveto saepius et clemens ad tua templa veni 1503

A község határában feküdt Forró-puszta is, melyről szintén már 1335-ben megemlékeztek az oklevelek.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Gordos Árpád (független)[3]
  • 1994–1998: László Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: László Zoltán (független)[5]
  • 2002–2006: Egyed Rezső (független)[6]
  • 2006–2010: Egyed Rezső (független)[7]
  • 2010–2014: Egyed Rezső (független)[8]
  • 2014–2019: Révay Endre (független)[9]
  • 2019-től: László Viktor (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,4%, református 0,5%, felekezeten kívüli 3,8% (30,5% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

Római katolikus templom: A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt templom hajóját a XIV., szentélyét a XV. században építették késő gótikus stílusban. A XVIII. században - szentélyében reneszánsz pasztofóriummal - részben átalakították.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Egyházasgerge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Egyházasgerge települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Egyházasgerge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Egyházasgerge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Egyházasgerge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Egyházasgerge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. Egyházasgerge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  9. Egyházasgerge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Egyházasgerge Helységnévtár

További információkSzerkesztés