Wikipédia

Karancskeszi

magyarországi község Nógrád vármegyében

Karancskeszi község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Karancskeszi
A templom látképe.
A templom látképe.
Karancskeszi címere
Karancskeszi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállásközség
PolgármesterKirályhegyi Gyula (független)[1]
Irányítószám3183
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség1670 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség58,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 48″, k. h. 19° 41′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 48″, k. h. 19° 41′ 59″
Karancskeszi (Nógrád vármegye)
Karancskeszi
Karancskeszi
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Karancskeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karancskeszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Salgótarjántól nyugatra fekszik, Karancslapujtő és Egyházasgerge között. Főutcája a 2205-ös utat és a 21-es főutat összekötő, Litke és Salgótarján között húzódó 2206-os út, a két végponti település közül Litkétől körülbelül 10, a megyeszékhelytől 12 kilométerre található. Karancskeszi a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Története szerkesztés

Karancskeszi (Keszi) Árpád-kori település. Nevét 1227-ben említette először oklevél Kesyv írásmóddal.

Keszi a magyar Keszi törzs tagjairól elnevezett település. A falu első ismert birtokosai a Záh nemzetség tagjai voltak.

1227-ben az idevaló Osl fia Watha comest említi egy oklevél, aki rokonaival hozzájárult Hartyán eladásához. 1262-ben már egyházas hely volt, ekkor Szent Mihályról elnevezett templomát és papját is említik.

1330-ban a korábban Csák Máté szolgálatában álló, Záh nemzetségből származó Felicián merényletet kísérelt meg Károly Róbert király és családja ellen, mely tettéért az agg Felicián életével fizetett. Családját harmadíziglen kiirtották, birtokait elkobozták.

1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett.

1335-ben Károly Róbert király a Záh nemzetséghez tartozó Felicián merénylete miatt az e nemzetséghez tartozó Kesziek birtokait is elkobozta, és Ákos nemzetséghez tartozó Celen fia Sándor fia Jánosnak adta Keszit és Falkostelkét.

1548-ban Géczey László, Székely Simon és Ferenc, valamint Tarnóczy Sebestyén volt a földesura, majd 1558-ban Berényi András, Zerdahelyi István, Pelinyi Bálint és Muraközy Mátyás nyertek e helységben részjószágokat Ferdinánd királytól.

1598-ban és 1651-ben Mocsáry Gergely volt a földesura, de mivel a falu a hódoltsághoz tartozott, a hatvani agának is adózott.

1715-ben 15, 1720-ban 19 magyar háztartást vettek itt fel az összeírásba. 1740-ben a Mocsáry, Bene és a Holecz családok, 1770-ben több birtokosa is volt, köztük: gróf Berényi, Jakabfalvy, Szent-Ivány, Bene, Mocsáry családok, 1826-ban pedig Losonczi Gyürky István özvegye, Básthy Dánielné, Jakabfalvy Miklós özvegye, Horváth Antal és Bakó Gábor.

1831-ben, augusztus havában nagy kolerajárvány tört ki a településen, melynek 97-en estek áldozatul, 1873-ban pedig 85-en.

Az 1900-as évek elején Mocsáry Ödön, Székely Albert, Kóczán Miklós, Mocsáry Miklós, gróf Pejacsevich Mikó Endre és Striss Ferenc volt a nagyobb birtokosa.

A róm. kath. plebánia 1332-1337-ben már fennállott. A helység régi, csúcsíves templomát 1748-ban alakították át, s ezzel eredeti jellegéből kiforgatták. A községben egy gőzmalom van üzemben. Ide tartoznak: Kutas-, Bánya-, Betekincs-, Büdöskút-, Hólya-, Lászlóvölgy-, Lyukvölgy-, Poklyos-, Sötétlápa-, Szandaalja-, Szőlőkalja-, Szőlőkút-, Tutucska és Völgyfő puszták és Gizellamajor, Karancsság.

A 20. század elején Karancskeszi Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

1910-ben 1305 lakosa volt, melyből 1302 magyar volt. Ebből 1249 római katolikus, 41 evangélikus, 1 izraelita volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Verseginé László Lídia (független)[3]
  • 1994–1998: Verseginé László Lídia (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Imre Sándorné (független)[5]
  • 2002–2006: Zsidai Gyula (független)[6]
  • 2006–2010: Kurunczi István (független)[7]
  • 2010–2014: Kurunczi István (független)[8]
  • 2014–2015: Kurunczi István (független)[9]
  • 2016–2019: Királyhegyi Gyula (független)[10]
  • 2019-től: Királyhegyi Gyula (független)[1]

A településen 2016. március 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester halála miatt.[11]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1905
1914
1877
1693
1623
1670
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 4%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 15% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 1,2%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 14,5% (21,9% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ruszinnak, szlovénnak és lengyelnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 1,1% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 13,4% felekezeten kívüli (37,8% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei szerkesztés

  • Római katolikus templom
  • Záhorszky-Prónai kúria

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Karancskeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Karancskeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Karancskeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  5. ↑ Karancskeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  6. ↑ Karancskeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. ↑ Karancskeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. ↑ Karancskeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. ↑ Karancskeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. ↑ a b Karancskeszi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. március 6. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  11. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Karancskeszi Helységnévtár
  14. ↑ Karancskeszi Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karancskeszi&oldid=26942441”