Wikipédia

Drégely vára

várrom Drégelypalánk mellett
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 21.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.[1]

Drégely vára
Légifotó a várról
Légifotó a várról
Ország Magyarország
Mai településDrégelypalánk
Tszf. magasság444 m
Épült1285 előtt
Elhagyták1552
(sikeres török ostrom)
Állapotarom
Építőanyagakő
Elhelyezkedése
Drégely vára (Börzsöny)
Drégely vára
Drégely vára
Pozíció a Börzsöny térképén
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 02′ 10″48.016667°N 19.036111°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 02′ 10″48.016667°N 19.036111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Drégely vára témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a dalmát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség.

Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.

Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. 1424-től egy évszázadig az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt.[1] Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.[1] Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.

 
Drégely vára a 16. század közepén (rekonstrukció)

1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondi Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. Ali budai pasa 1552 júliusában vonult fel a vár ostromára 12 000 fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindössze 146 katona volt.[1]

 
Palánk vára 1617-ben Georg Hoefnagel metszetén. A rommá lőtt Drégely (Trigell)várát a török hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat

A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.

Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata,

Két énökös apródgyát előállatá,
Azok előtt ily testamentomot szóla:
Az Ali basának két apródgyát ajánlá.

Ezen igen kéri basát őnagyságát,
Vitésségre taníccsa ő két apróggyát,
És eltemettesse Szondi Györgynek tagját,

Mert majd itt megláttyák az ő szörnyű halálát.
– Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa históriája

Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban, csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali pasához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. A rommá lőtt várat a hódítók helyreállították és őrséget helyeztek el benne. A hegyi vár 1593-ig török, majd ezt követően magyar használatban volt, a 17. század második felében már nem használták. A völgybeli községben 1575-ben a törökök lovas csapatok állomásoztatására is alkalmas, az Ipoly átkelőjét védő és az alsó-magyarországi bányavárosok fenyegetésére alkalmas palánkvárat (Bügürdelen) emeltettek, amely török, majd ezt követően magyar használatban volt a 17. század második feléig.[2]

A vár mai állapota

szerkesztés

A török korszak után, a 18. századtól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. A fennsíkra épült külső vár alaprajza ma már nehezen rekonstruálható. A kultúrtörténeti érték mentését 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. Teszári Károly a Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájegységi körzetének vezetője, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának tagja nevéhez fűződik a várrommaradványok helyreállítási munkáinak előkészítése. Az ő ötlete volt Drégelyvár feltárásának és az állagmegóvásának szervezett formába terelése. A gesztor szerepét az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány vállalta magára, 2002-ig 711 köbméter fal épült meg.

A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik.

A várat mint történelmi jelentőségű idegenforgalmi látványosságot évente több ezren keresik fel.

Megközelítése

szerkesztés

Csak turistautakon közelíthető meg, legegyszerűbben Nagyoroszi vagy Drégelypalánk felől. Az egyik legkézenfekvőbb megközelítési útvonala: vonattal (a MÁV 75-ös számú Vác–Balassagyarmat-vasútvonalán) a Nagyoroszi északnyugati szélén elhelyezkedő Drégelyvár megállóhelyig, majd onnan erdei utakon.

Galéria

szerkesztés
  •  
    Drégely vára. Trigell fent, Palánk lent a középkori rézmetszeten[3]
  •  
    Drégely vára légi felvételen
  •  
    Drégely vára légi fotón
  •  
    Drégely vára madártávlatból
  •  
    Drégely várának romjai 2006-ban
  •  
    Drégely várának romjai 2011-ben
  •  
    A vár makettje a dinnyési Várparkban

Idézetek

szerkesztés
Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.[4]
– Arany János: Szondi két apródja (részlet)
És pattog a bomba, és röpked a gránát;

Minden tüzes ördög népet, falat ont:

Töri Drégel sziklai várát.
– Arany János: Szondi két apródja

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b c d Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
  2. ↑ Nógrád megye várai - az őskortól a kuruc korig Nováki Gyula, Feld István, Guba Szilvia, Mordovin Maxim, Sárközy Sebestyén Castrum Bene Egyesület-Civertan Bt. Budapest, 2017.
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város
  4. ↑ Drégely várának története. Origo, 2003. március 25. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Drégely_vára&oldid=26709735”