Wikipédia

Karancsalja

magyarországi község Nógrád vármegyében

Karancsalja község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Karancsalja
Karancsalja címere
Karancsalja címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállásközség
PolgármesterSulyok Oszkár Jánosné (független)[1]
Irányítószám3181
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség1415 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség120,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság729 m
Terület12,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 19° 45′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 19° 45′ 22″
Karancsalja (Nógrád vármegye)
Karancsalja
Karancsalja
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Karancsalja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karancsalja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A község Nógrád vármegye északkeleti részén, a Karancs-hegység részét képező Anna-hegy, Bozóvár (Bozavár), Csepje (Secse, Gecse), Gusztáv- és Verő-hegyek szorításában, a Kis-Dobroda völgyében fekszik, csupán öt kilométer távolságra, Salgótarjántól északnyugatra. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Karancsalja a Litke és Salgótarján közt húzódó 2206-os számú úton érhető el a legegyszerűbben, a megyeszékhely felől számítva az első település. Elérhető még a 22-es főút felől is, ahonnan Ságújfalun ágazik el kelet-északkelet felé az Etes községen keresztül idáig húzódó, bő 7 kilométer hosszú, 22 109-es számú mellékút.

Története szerkesztés

A Dobroda-patak völgyében fekvő Karancsalja Árpád-kori eredetű település. Nevét a községtől néhány kilométerre északkeletre, Szlovákia és Magyarország határán magasodó 727 méter magas Karancsról kapta, amit a „Palóc Olimposznak” is szokás nevezni.

Már az Árpádok korában fennállt. A legenda szerint 1241-ben IV. Béla király egy éjszakára itt talált menedéket, amikor menekülni kényszerült a tatárok ellen vívott, tragikus végű muhi csata után. A hagyomány úgy tartja, hogy a király leánya, Szent Margit ezen nevezetes esemény emlékére építtette a Karancs csúcsán a Margit-kápolnát.

A falu török hódoltság korabeli és a késő középkori története eléggé feldolgozatlan.

1548-ban Bebek Ferenc birtoka volt.

1715-ben 8, 1720-ban 14 magyar háztartását vették fel az összeírók.

1770-ben Jankovich László, a 19. század elején pedig Jankovics Antal, az 1900-as évek elején pedig Balla Géza a legnagyobb birtokosa. Urilakát még Jankovich Miklós építtette, a 19. század elején, de új tulajdonosa 1909-ben átalakíttatta.

1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen.

Karancsalja határában lévő – 19-20. századi – kőszénbányáknak nagy jelentőségük volt a lakosság életében, sok embernek nyújtottak megélhetést. 1944. november végén, december elején a községtől néhány kilométernyire lévő, az Etes felé eső karancslejtősi bánya tragikus események színhelye volt. A jobb körülményekért küzdő, a munkát megtagadó bányászok közül hetet agyonlőttek.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Ponyi Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Ponyi Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Lantos Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Lantos Sándor (MSZP)[6]
  • 2006–2010: Lantos Sándor (MSZP)[7]
  • 2010–2013: Pál Gyula (független)[8]
  • 2013–2014: Sulyok Oszkár Jánosné (független)[9][10]
  • 2014–2019: Sulyok Oszkár Jánosné (független)[11]
  • 2019-től: Sulyok Oszkár Jánosné (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]

2013. október 13-án időközi polgármester-választást tartottak Karancsalján,[9] az előző polgármester halála miatt.[10][12]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1557
1536
1527
1489
1440
1415
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, református 1,9%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 22,3% (25,6% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,2% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt római katolikus, 1,3% református, 0,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,1% felekezeten kívüli (50,3% nem válaszolt).[15]

Oktatási intézmények szerkesztés

A faluban egy óvoda (Napfény Óvoda) és egy iskola (Mocsári Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola Karancsaljai Tagintézménye – röviden MAKÁMI-KT) található. Az óvoda 2011-ben került felújításra először, majd 2021-ben új épületrészt kapott.

Az iskola 2004-ig a Karancskeszi intézmény tagiskolája volt, majd 2004-2007 között önálló intézményként működött. 2007-től a Karancslapujtői Mocsáry Antal Általános Iskola tagintézménye lett. 2021/22-es tanévtől csatlakozott a Salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola tagiskoláihoz.[16]

A falu napjainkban szerkesztés

Az infrastruktúra (víz, gáz, szennyvíz, telefon, kábel tv) teljes mértékben kiépült, a belterületi utakat felújították. A község központjában 800 m hosszú szakaszon járda épült.

2000-ben szentelték fel a község zászlaját és címerét, ugyancsak ebben az évben készült el a település I. és II. világháborús áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, nem sokkal később egy díszparkot hoztak létre. 2003-ban felújították a sportpályát.

Kedvelt kirándulóhely a „Tavas" pihenőpark, ahol ünnepnapokon kulturális és sportprogramokat szerveznek. A község leglátogatottabb rendezvényei a július utolsó szombatján tartott Falunap, valamint az október elején rendezett szüreti felvonulás és bál.

2015-ben új helyen megnyílt a Községi Könyvtár. A könyves téka, a gyermeksarok, a helyi tájékozódáshoz kényelmet biztosító bútorzat és az internetes böngésző helyek kicsitől nagyig, időstől fiatalig mindenki számára lehetőséget teremt ismeretei bővítéséhez. A telepített internet közvetlen kapcsolatot teremt a Balassi Bálint Megyei Könyvtárral.

2019-ben elkészült a Közösségi Ház, mely a Községi Könyvtár épületrészének jobb oldalán található meg.

2020-ban a Község megnyerte az Orvosi Rendelő felújításához és a Karancskeszi-ig tartó Karancslapujtőn áthaladó bicikliút megépítéséhez a támogatásokat, melynek munkálatai 2021 év végére fejeződnek be.

2021-ben befejeződött a Karancsalja Napfény Óvoda tetőszerkezetének felújítása, mellé pedig egy új épületet is felhúztak, melyben a konyha és a további helységek kaptak helyet. Átadására szeptember 30.-án került sor.[17] Továbbá ebben az évben kezdődött meg a már megépített járdaszakasz bővítése Karancslapujtő irányába, mellette pedig elkezdődött a bicikli út építése is.

Sport szerkesztés

Karancsalja labdarúgócsapata jelenleg a megyei II. osztály küzdelmeiben vesz részt. A 2007/08-as bajnokságban a felnőttek a 3. helyen végeztek. A 2008/09-es pontvadászatban pedig ezüstérmes lett a csapat, az ifjúsági együttes a 4. helyen zárt.

A 2009/2010-es szezonban a felnőtt csapat és az ifjúsági egyaránt 2. helyen végzett.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Karancsalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Karancsalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Karancsalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  5. ↑ Karancsalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  6. ↑ a b Karancsalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. ↑ Karancsalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. ↑ Karancsalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. ↑ a b Karancsalja települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. október 13. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  10. ↑ a b Sikeres volt a karancsaljai polgármester-választás (magyar nyelven). hvg.hu, 2013. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  11. ↑ Karancsalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  12. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Karancsalja Helységnévtár
  15. ↑ Karancsalja Helységnévtár
  16. ↑ Szemelvények a Karancsaljai Hírmondó 28. számából - Karancsaljai Hírmondó (Molnár Zoltán tagintézményvezető / Facebook)
  17. ↑ Karancsaljai Napfény Óvoda felújított épületeinek átadása - Karancsaljai Hírmondó (Kovács Péter / Facebook)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karancsalja&oldid=26942438”