Karancsság

magyar település

Karancsság község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Karancsság
Karancsság.jpg
Karancsság címere
Karancsság címere
Karancsság zászlaja
Karancsság zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Oláh Nándorné (független)[1]
Irányítószám 3163
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség1274 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség59,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karancsság (Magyarország)
Karancsság
Karancsság
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 52″, k. h. 19° 39′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 52″, k. h. 19° 39′ 21″
Karancsság (Nógrád megye)
Karancsság
Karancsság
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Karancsság témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Északkelet felől a Karancs hegység, délről a Cserhát vonulatai szegélyezik. Közúton elérhető a 22-es főúton. Salgótarjántól északnyugatra, Szalmatercs, Ságújfalu, Karancskeszi és Nógrádmegyer közt fekvő település. Helyközi autóbuszvonalak: 1010, 3072, 3080, 3081, 3082.[3]

TörténeteSzerkesztés

Karancsság és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt, ezt bizonyítják az itt talált különböző, a földből előkerült használati tárgyak is

A település első írásos említése a 13. századból származik.

Karancsság eredetileg a Záh nemzetség ősi birtoka volt. A 14. század első felében Záh Felicián birtoka volt, aki 1330. április 17-én a királyi család ellen elkövetett véres merénylete következtében életét vesztette, összes javait, köztük e települést is, elkobozták, és azok a koronára szálltak.

1332-ben Károly Róbert király e helységet is az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia János királynéi étekfogó mesternek, a Méhi család ősének adományozta.

1332-1337-ben a pápai tizedjegyzék szerint az itteni római katolikus plébánia már fennállt. Később, 1348-ban I. Lajos király a települést vásártartási joggal is felruházta.

1398-ban Méhi Jakab fia János volt a helység földesura, 1471-ben pedig Sághy László birtoka volt.

1548-ban Balassa Zsigmond és 1660-ban Balassa Imre divényi uradalmához tartozott.

1715-ben 10, 1720-ban 12 magyar háztartását vették fel.

1770-től Kubinyi Gáspár volt a földesura, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Margitnak, báró Prónay Szilveszter Gábornak, báró Prónay Rózának és Irmának volt itt nagyobb birtoka és az utóbbiaké volt az egykori Kubinyi-féle kastély is, melyet Kubinyi Gáspár 1794-ben építtetett.

1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a helységben, 1874-ben pedig a falu nagyobb része leégett.

1892-ben épült fel a falu mostani temploma, az 1891-ben lebontott és jellemzően érdekes románstílú templom helyén. A település 18. századbeli kápolnáját, mely a hagyomány szerint Záh Feliciánnak a község határában hajdan fennállt várának a köveiből épült.

Karancsság egyik határbeli hegyét Egyházhegy-nek nevezik; ennek oldalán épült a templom.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

1910-ben 1253 lakosából 1251 magyar volt. Ebből 1197 római katolikus, 37 evangélikus, 17 izraelita volt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Gréczi-Zsoldos Miklós (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Tóth Tihamér Sándor (független)[5]
  • 2014–2019:
  • 2019-től: Oláh Nándorné (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 51,7% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,6%, református 0,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,3% (10,5% nem nyilatkozott).[7]

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 15. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. https://www.google.com/maps/place/Karancss%C3%A1g,+bej%C3%A1rati+%C3%BAt/@48.1191476,19.6478003,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x474011aef91bfee9:0x2b9efd6760e7aee3!8m2!3d48.119144!4d19.649989?hl=hu
  4. Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  5. Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. Karancsság Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Légifotó Karancsságról