Wikipédia

Nógrádmegyer

magyarországi község Nógrád vármegyében

Nógrádmegyer község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Nógrádmegyer
Látkép a római katolikus templommal
Látkép a római katolikus templommal
Nógrádmegyer címere
Nógrádmegyer címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállásközség
PolgármesterVerbói Gábor József (független)[1]
Jegyződr.Verbói Mária
Irányítószám3132
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség1555 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′ 07″, k. h. 19° 37′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 07″, k. h. 19° 37′ 26″
Nógrádmegyer (Nógrád vármegye)
Nógrádmegyer
Nógrádmegyer
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Nógrádmegyer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrádmegyer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése és földrajza szerkesztés

Szécsénytől keletre, a Cserhát északi részén, Magyargéc, Sóshartyán és Lucfalva között fekvő település, de az utóbbival nincs közúti kapcsolata. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Megközelítése szerkesztés

Budapest irányából többfelől is megközelíthető, a két legegyszerűbb megközelítési irány Balassagyarmat és Szécsény, illetve Salgótarján irányából kínálkozik. Az előbbi útirányhoz a 2-es főúton (illetve Vác északi részéig az M2-es autóúton, majd Rétságtól a 22-es főúton kell elmenni Szécsényig, majd ott letérni délkelet felé a 21 134-es útra; Nógrádmegyer így Magyargéc után érhető el. A másik, salgótarjáni útirány kicsit hosszabb, de időtartamát tekintve rövidebb lehet: ez esetben Hatvanig kell menni az M3-as autópályán (vagy a 3-as főúton), majd Salgótarjánig a 21-es főúton, ott a 22-es főútra kell rákanyarodni, arról pedig Kishartyánnál letérni, ugyancsak a 21 134-es útra.

A községbe Salgótarjánból és Szécsényből rendszeres autóbuszjárattal lehet eljutni,[3] illetve munkanapokon hajnalban egy budapesti járat is indul.[4] Vasúti összeköttetése nincs.

Növény- és állatvilága szerkesztés

A falut fenyő, akác és tölgyerdő veszik körül. Természetvédelmi területhez nem tartozik, de a vidéken erdeifenyő és luc társulások, a domboldalakon elszórt foltokban borókaligetek kökénnyel és szederrel tarkított csoportosulásai találhatók. Erdeiben és rétjein sok féle védett növény található. Ilyenek a réti boglárka, bíboros kosbor és az országosan védett árvalányhaj. A környékbeli erdők igen nagy számú vad populációnak adnak otthont. Jellemzőbb fajaik a gím- és dámszarvas, a vaddisznó, őz, róka és a mezei nyúl. A fenyőerdők jellegzetesebb állatai a mogyorós pele, a mókus és az erdei fülesbagoly. Szárnyasokból még említésre méltó egyedszámban előfordul fácán, egerészölyv, vörös vércse. A fehér gólya is előfordul a községben, illetve annak határában. A falu olyan, mintha egy katlanban lenne, erdőkkel, dombokkal van körülvéve. Emiatt is eléggé védett a különböző szélirányoktól, pusztító éghajlati viszonyoktól. A település fő csapadékelvezetője a Megyer-patak.

Éghajlata szerkesztés

Nógrádmegyer éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−9,00,09,315,020,923,025,323,920,314,65,80,312,5
Átlaghőmérséklet (°C)−2,00,33,613,714,518,618,519,116,611,35,10,610,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−10,0−1,71,66,010,513,615,014,811,77,02,2−1,75,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)203238556387616345375640597
Havi napsütéses órák száma55911461871901901961881459682591625


Története szerkesztés

A településről már 1292-ben említést tesznek, ekkor a Rátót nemzetség pusztabirtoka volt. Nevének utótagja arra utal, hogy egykor a Megyer törzsbeliek települése volt. A 14. század. elején Marczali László bán fia, Dezső a település birtokosa, aki 1329-ben Szécsényi Tamás vajdának adta el. Később Lászlófi Lóránd, majd Pásztohi Ferenc és Zsigmond a tulajdonosok. A 16. század közepén török terület volt. 1598-ban Szentmariay György volt a földesura. A 17. századtól egymást váltották a birtokosai.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

1910-ben 1406 lakosából 1404 magyar volt. Ebből 1350 római katolikus, 38 evangélikus, 15 izraelita volt.

A második világháború után a szocializmusban 1973-tól Magyargéc és Nógrádmegyer községek közös tanácsban működtek, Nógrádmegyer székhellyel. 1990-től külön önkormányzat alakult, de még a körjegyzőség 1992 végéig megmaradt. Ettől kezdve önálló községi önkormányzattal rendelkezik, 2002-től ismét van cigány kisebbségi önkormányzata.

A település címere szerkesztés

A település címere csücskös íves pajzsú, amely arányosan elosztott. A bal oldalon találhatók fák illetve egy napkorong, amely a település elhelyezkedésére utal. A jobb oldalon a falu templomának sematikus ábrázolása látható, felül pedig egy szalagon a Nógrádmegyer felirat olvasható. A címer alapszínei a kék és a piros.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Verbói Gábor (független)[5]
  • 1994–1998: Verbói Gábor (független)[6]
  • 1998–2002: Verbói Gábor (független)[7]
  • 2002–2006: Verbói Gábor (független)[8]
  • 2006–2010: Verbói Gábor (független)[9]
  • 2010–2014: Verbói Gábor József (független)[10]
  • 2014–2019: Verbói Gábor József (független)[11]
  • 2019-től: Verbói Gábor József (független)[1]

A településen a 2006-os polgármester-választás érdekessége volt, hogy a tisztségért elindult a zenészként már akkor is széles körben ismert, később médiaszemélyiségként országos ismertséget szerző Gáspár Győző, Verbói Gábor egyetlen akkori kihívójaként. Döntése azonban nem veszélyeztette nagyon a község veterán polgármesterének pozícióját, hiszen a 36 szavazat, amit megszerzett, mindössze 5,77 %-os eredményhez volt elegendő.[9]

Népessége szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1716
1705
1676
1605
1571
1555
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 36,3% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,6%, református 0,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 12,2% (20,3% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 21,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, szlováknak, szlovénnek és szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,7% volt római katolikus, 0,3% református, 0,3% evangélikus, 3,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,7% felekezeten kívüli (27,7% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei szerkesztés

Látnivalói szerkesztés

  • A település egyik ékessége a késő barokk stílusban épült római katolikus templom, amelyet a régebbi templomból 1785-1794-ben alakítottak ki. A régi templomról 1688-ból és 1771-ből vannak adatok. Az 1775 áprilisában dúló tűzvészben megsemmisült, csak a falai maradtak, majd újraépítése után, 1776-ban ismét leégett. Átépítése során csak a szentély régi falait hagyták meg, a hajót elbontották és helyette szélesebb, hosszabb épületrészt emeltek. A mai torony 1890-ben épült.
 
Szerémy–Pauncz-kúria
  • A volt Szerémy–Pauncz-kúriát a Szerémy család építtette barokk stílusban a 17. század második felében. 1950-ben és 1954 után részben átépítették, jelenleg élelmiszerüzlet működik benne. A volt Topolcsányi-kúria 1750 körül épült, majd a Thonka család tulajdonába került, akik 1952-ig lakták. Ezt követően 1959-ig óvoda működött benne, ma a termelőszövetkezet központi irodája. A Luchovitz-kúria a 18. században épült, barokk stílusban. 1952-ben átalakították, teljesen elvesztette műemléki értékeit. Ma községháza.

Kulturális élete szerkesztés

A község hagyományait ápolja a helyi Asszonykórus, amely megalakulása óta számos helyi és az ország több településén is szerepelt. Elsősorban a helyben gyűjtött népdalokból állítják össze műsorukat.

Híres nógrádmegyeriek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Nógrádmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ 3075. Volánbusz menetrend. Volánbusz. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
  4. ↑ 1012 Budapest–Nógrádmegyer–Salgótarján. Volánbusz menetrend. Volánbusz. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
  5. ↑ Nógrádmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Nógrádmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  7. ↑ Nógrádmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. ↑ Nógrádmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. ↑ a b Nógrádmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. ↑ Nógrádmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  11. ↑ Nógrádmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Nógrádmegyer Helységnévtár
  14. ↑ Nógrádmegyer Helységnévtár

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nógrádmegyer&oldid=26953178”