Akác

növénynemzetség

Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran a fehér akácot (Robinia pseudoacacia) érti „akácfa” alatt. A nemzetség tudományos nevét arról a Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ben Európában meghonosította a növényt.

Infobox info icon.svg
Akác
Robinia pseudoacacia
Robinia pseudoacacia
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Robinieae
Nemzetség: Robinia
L.
Fajok

8-10; lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Akác témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Akác témájú médiaállományokat és Akác témájú kategóriát.

A fajok száma szerzőnként változó, a minimális négytől[1] mintegy húszig[2] terjedhet. Több természetes hibrid is előfordul.

Mivel Európában nem őshonos, így invazív fájnak számít, annyira agresszív módon képes terjedni, hogy a legtöbb országban már fenyegeti az őshonos növényfajokat.

Származása, elterjedéseSzerkesztés

Fajai Észak-Amerika keleti részén és észak-Mexikóban (az atlantikus–észak-amerikai flóraterületen) honosak. Magyarországon a 18. században kezdték telepíteni a futóhomok megkötésére.

Az akác őshonos észak-amerikai nemzetség, de nyomai megtalálhatók az európai eocén és miocén kőzetekben. [3]

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

Lombhullató fa vagy cserje, az egyes fajok 4-25 méteresre nőhetnek.

Összetett levelei 7-21 tojásdad levélkéből állnak. Virágai fehérek vagy rózsaszínek, többnyire fürtökben csüngenek. Több faj hajtásai tüskések, és sokuk hajtásán találhatók ragadós szőrök.

A Robinia-fajok lepkék hernyóinak tápláléknövényeként is szolgálnak, köztük az aranyfarú lepke (Euproctis chrysorrhoea), a sárgafoltos púposszövő (Phalera bucephala), az Ectropis crepuscularia (homályos faaraszoló) és a Hypercompe scribonia hernyója fogyasztja.

FajokSzerkesztés

(*: nem minden leíró által elfogadott)

  • Robinia boyntonii *
  • Robinia elliottii *
  • Robinia hartwegii * (R. viscosa var. hartwegii)
  • Robinia hispidarózsás akác
  • Robinia kelseyi *
  • Robinia luxurians *
  • Robinia nana *
  • Robinia neomexicana – pirosvirágú akác
  • Robinia pseudoacaciafehér akác, hamis akác
  • Robinia viscosaenyves akác

HibridekSzerkesztés

  • Robinia × ambiguaR. pseudoacacia × R. viscosa
  • Robinia × holdtiiR. neomexicana × R. pseudoacacia
  • Robinia × longilobaR. hispida × R. viscosa
  • Robinia × margarettiaeR. hispida × R. pseudoacacia

FelhasználásaSzerkesztés

Fája keményfa; szerszámfának régóta használatos, valamint kerítésdeszkának, szőlő- és virágkarónak, oszlopnak és újabban a játszóterek fa játékai is ebből készülnek.

AkácgazdálkodásSzerkesztés

Magyarország összes erdejének negyede akác főfafajú, az 1990-2020 között mezőgazdasági területekre telepített új erdőknek a fele akácerdő. Az európai akácosok fele Magyarországon található, ma már Dél-Európában és Németországban (első sorban a globális klímaváltozás miatt) téma lett az akác erdőfelújításokban és ültetvényekben való alkalmazása. A klímaváltozás egyik nagy "nyertese" várhatóan a szárazságtűrő akác lesz.

Az akácnak a magyar erdőgazdálkodásban évszázados hagyománya van, igénytelen, gyorsan növő, értékes faanyagot (iparifa, tűzifa) nyújtó tulajdonságai miatt. Erdőfelújítása jellemzően sarjaztatással történik, ami egy költségkímélő erdészeti technika. Új akácerdő létesítése (erdősítés) akác csemete ültetésével, gyökérdugvány-darabkák vetésével vagy magvetéssel is megoldható.

Kiváló mézelő, a magyar méztermelés felét az akácméz adja. Az akác szerepel a Hungarikumok listáján is.

NemesítéseSzerkesztés

Az akác az 1700-as évek elején került Tessedik Sámuel által az Alföldre (őshazája az USA Oregon Állama). A nemesítése ettől fogva többször is felmerült, az 1960-as évekig első sorban egyszerű szelekcióval próbálták a szebb egyedeket továbbszaporítani. Az Erdészeti Tudományos Intézet a '60-as évektől fogva tervezett módon is szelektálta, létrejött az árbócakác forma. Az akác hajlamos a síkgörbülésre, térgörbülésre, törzse tehát gyakran nem egyenes, sőt villásodni is hajlamos. Ezek a tulajdonságok a műszaki értékét jelentősen rontják. A nemesítés első sorban erre a tulajdonságára irányult, később a méztermelésére is szelektálták (mézelő akác). Dr. Kapusi Imre nemesítő úttörő munkát végzett ezen a téren. Nemesítői munkásságát később a Silvanus karolta fel, és vitte tovább.

Magyarország a világ akácnemesítésének első helyén áll, nagy fatermőképességű, kiváló törzsalakú fajtákat nemesítettek a Kapusi-féle törzsfákból. Ezeket az eredményeket az egész világon élénk figyelem kíséri, Kínában, a Közel-Keleten, Afrikában és Nyugat-Európában is.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Robinia. LegumeWeb. International Legume Database & Information Service
  2. Britannica Hungarica Nagylexikon I., p. 165.
  3. Keeler, Harriet L. (1900). Őshonos fáink és hogyan lehet őket azonosítani . New York: Charles Scribner fiai. pp. 97-102. 

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Robinia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés

Nézd meg az akác címszót a Wikiszótárban!