Pillangósvirágúak

növénycsalád
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 2.

A pillangósvirágúak (Fabaceae vagy Leguminosae) a hüvelyesek (Fabales) névadó családja mintegy 17 000 fajjal. Nevét a lóbabot tartalmazó Faba nemzetségről kapta, melynek fajait a modern leírások a Vicia nemzetséghez sorolták át. A 'Leguminosae' a család régebbi elnevezése, ami az ICBN Art. 18.5 (Vienna Code) szerint még mindig érvényes; az ide tartozó növények tipikus termésére, azaz a hüvelytermésre utal.

Pillangósvirágúak
Kudzu nyílgyökér (Pueraria montana)
Kudzu nyílgyökér (Pueraria montana)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Fabaceae
Lindl.
Alcsaládok
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pillangósvirágúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pillangósvirágúak témájú kategóriát.

A pillangósvirágúak a zárvatermők harmadik legnagyobb családja, csak a kosborfélék (Orchidaceae) és az őszirózsafélék (Asteraceae) előzik meg fajszámban. A Királyi Botanikus Kertek leírása szerint 730 nemzetség több mint 19 400 faja tartozik a családba. A legnagyobb nemzetségek közé tartozik az Astragalus, több mint 2000 fajjal, az Acacia, több mint 900 fajjal és az Indigofera mintegy 700 fajjal. A nagyobb nemzetségek között van még a 600 fajos Crotalaria és az 500 fajt tartalmazó Mimosa is.

Rendszertan

szerkesztés

A családot négy alcsaládra osztják:

A Cronquist-, a Soó- és a Dahlgren-rendszer a fenti alcsaládokat család szinten kezeli (Cronquist és Soó: Mimosaceae, Caesalpiniaceae és Papilionaceae, Dahlgren: Mimosaceae, Caesalpiniaceae és Fabaceae). Ennek a felosztásnak azonban ellentmondanak a 20. század végének, 21. század elejének az eredményei, melyek szerint a Caesalpinioideae parafiletikus, ellenben a Fabaceae sensu lato (tágabb értelemben vett) monofiletikus.[1]

A Faboideae alcsalád megnevezésére a Papilionoideae név használatát is megengedi az ICBN, ahogy a 'Leguminosae' név is használható a Fabaceae 'sensu lato' leírására.

Bár a Mimosoideae és a Faboideae alcsaládok nagyjából monofiletikusak, a Caesalpinioideae valószínűleg parafiletikusnak bizonyul,[1][2] a Cercideae nemzetségcsoport pedig a család többi részének testvércsoportját képezi[1][3] (fák és liánok tartoznak ide, egyszerű, gyakran kétkaréjú levelekkel). Ezenkívül jó néhány nemzetség Caesalpinioideae-beli elhelyezése is vitatott (pl. Dimorphandra).

Evolúciós családfa:

 
 
 
 
 
 
 
Pacsirtafűfélék (Polygalaceae)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Surianaceae
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hüvelyesek (Fabales)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Quillajaceae
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Tribus Cercideae
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Pillangósvirágúak (Fabaceae)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Caesalpinioideae
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mimosoideae
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Faboideae
 

Származásuk, elterjedésük

szerkesztés

A trópusokon, szubtrópusokon (Ausztráliában is) és a mérsékelt égövben terjedtek el, az Ó- és Újvilágban egyaránt. Magyarországon élő képviselők többsége lágyszárú, de vannak közöttük cserjék is.

Megjelenésük, felépítésük

szerkesztés

A család sok tekintetben egységes, bár gyakoriak a kivételek.

Lágy szárú növények (általában a mérsékelt égöv alatt), cserjék és fák (inkább a meleg égövben) is találhatók köztük. Vannak folyondárszerűen kúszó fajok is.

Pálhás leveleik szórtan állnak. A levél többnyire legalább három levélkéből összetett, ritkábban:

egyszerű. Az összetett levél általában szárnyasan összetett, néha (például a mimóza nemzetségben) kétszeresen szárnyasan összetett, ritkábban:

tenyeresen összetett. A levélkék kerekdedek, a levélkék széle általában ép. Nagyon jellegzetesek a levél- és a levélkekacsok, amik akár elágazóak is lehetnek. A lomblevelek hónaljában gyakoriak a fejlett pálhalevelek, amik pálhatövissé is módosulhatnak (például az akácnál). A tövisek (módosult hajtások) gyakran:

a száron is jellemzőek.

A virág kétivarú és sugarasan, vagy a differenciálódott sziromlevelek okán kétoldalian részarányos. A virágban csaknem mindig egy termőlevél van, a takarólevelek száma 5-5, a csészelevelek többnyire összenőttek. Az eredetileg 5 sziromlevél változatos felépítésű, az alcsaládokra jellemző virágokat hoz létre: a jellegzetes pillangós virág a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjában alakult ki. Virágzatuk általában fürt, de lehet fejecske is:

Termésük felső állású magházból alakul ki. A termés jellemzően az összenövési vonal (hasi varrat) és a háti főér mentén a csúcstól az alap felé felnyíló hüvely. A hüvelytermés további változatai:

  • fel nem nyíló hüvely: gyalogakác (Amorpha),
  • cikkes hüvely: pagodafa (Sophora),
  • csigavonalszerűen csavarodott hüvely: lucerna (Medicago).

Ezek mellett előfordul a családban aszmag, csonthéjas és bogyótermés is.

Életmódjuk, élőhelyük

szerkesztés

A család gyakorlatilag minden faja gomba-gyökér szimbiózisban él egyes mikorrhizaképző gombákkal. A mimózaformák (Mimosoideae) és a bükkönyformák (Faboideae) kapcsolata vezikuláris-arbuszkuláris mikorrhiza (VAM); ezek gyökerein gyökérgümők képződnek – másfajta a trópusi fajokén, mint a mérsékelt égöv alatt élőkén. A gyökérgümős pillangósvirágúak a légköri nitrogén megkötésére képes Rhizobia baktériumokkal léptek szimbiózisra. A nitrogénmegkötés képessége legalább háromszor kifejlődött a pillangósvirágúak családjában, de a családon kívül ritkán fordul elő.

A lepényfaformák (Caesalpinioideae) ektomikorrhiza-kapcsolatban élnek egyes gombafajokkal.

Virágaikat rovarok porozzák be.

Felhasználásuk

szerkesztés

A bükkönyformák (Faboideae) alcsaládba gazdaságilag igen jelentős takarmány-, illetve élelmiszernövények találhatók, mint például:

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fabaceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  1. a b c Martin F. Wojciechowski, Johanna Mahn, and Bruce Jones: Fabaceae. The Tree of Life Web Project, 2006 [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
  2. Chapphill 1994; Tucker & Douglas 1004; Doyle 1983; Doyle & al. 1997.
  3. J. J. Doyle & al. 2000 and references; Bruneau & al. 2001