Angster József (orgonakészítő, 1834–1918)
Angster József (Kácsfalu, 1834. július 7. – Pécs, 1918. június 9.[1]) magyar orgonakészítő mester és dinasztiaalapító. Európa egyik legnevesebb és Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója, a magyar iparművészet kimagasló alakja.
Angster József | |
Született | 1834. július 7. Kácsfalu |
Elhunyt | 1918. június 9. (83 évesen) Pécs |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | orgonakészítő |
Kitüntetései | Nagy Szent Gergely érdemrend (1918) |
Halál oka | tüdőgyulladás |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésSzármazása
szerkesztésKácsfalun (ma Jagodnjak, Horvátország) született, német telepes családban: német bevándorlók közül emelkedett az egyik legnevezetesebb magyarrá. Nagyapja öt testvérével és József apjával az alsó-ausztriai Michelstätten faluból költözött Magyarországra az 1790-es években. Angster József német nyelven írt naplóját idős korában fordította magyar nyelvre, gyermekei kérésére, ezt jegyezve az elejére: „Mint magyar: gyermek vagyok, mint író: iskolázatlan öreg.”
Tanulmányai
szerkesztésEszéken volt asztalossegéd.[1] Kétszer indult vándorútra. Először Temesváron, Német-Bogsánban és Oravicában dolgozott. Másodjára Bécsben, Titz műhelyében tanulta az orgonakészítést, majd 1861-ben Drezdában, Lipcsében és Kölnben.[1] 1863 és 1866 között a párizsi Aristide Cavaillé-Collnál tanult, ahol a Cologny-kastély, a Notre-Dame és a Sainte-Trinité templom orgonáinak felépítésében segédkezett. Bár unszolták, hogy maradjon, hazagyalogolt.[1]
Munkája, élete és halála
szerkesztés1866-ban Pécsett telepedett le, és megalapította orgonakészítő cégét az Angster orgona- és harmóniumgyárat.[1]
Első hazai megrendelését az új pécsi zsinagógától kapta: Pécsett műhelyt alapított és 1869. március 21-ére készült el az orgonával, amely mindjárt megalapozta hírnevét. A következő évtizedekben sorban kapta a megrendeléseket, az ország és a régió országainak számtalan pontján. Angster még Olaszországban is épített orgonát. A családi történet szerint az alapító és családja minden délben együtt ült egy hosszú asztal mellé az alkalmazottal, és még a kisinast is az Angster-lányok szolgálták ki.[2] 1887-ben a pécsi székesegyház orgonáját készítette, amely a 100. alkotása volt.[1]
Mélyen vallásos katolikus volt. A pápa a Szent Gergely Rend lovagkeresztjével tüntette ki. Haláláig a pécsi legényegylet elnöke volt. Tüdőgyulladásban hunyt el, a halál szőlőjében érte. „Apám, Angster Emil idézte fel az utolsó órákat a szőlőben. Magas lázában égi zenéről beszélt, és ezekkel a szavakkal távozott” – írta unokája, az azonos nevű Angster József.[3]
A dinasztia
szerkesztésAz orgonagyár vezetését 1903-tól Angster Emil és Oszkár vette át. A harmadik vezetőgeneráció, 1940-től az 1949-es államosításig Angster József (1917. január 2. – 2012. március 14.) és unokatestvére, Angster Imre voltak, akiknek idejében megalapították az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár Rt. rákospalotai fióküzemét, mely 1942-1950-ig működött, és bár orgonát itt nem gyártottak, jó alapja lett volna egy, a fővárosi piacot kiszolgáló gyáregység létrehozásának.[4] Emellett több technikai újítást vezettek be.
A családot a kommunista hatalomátvételkor meghurcolták, tagjait koncepciós perbe fogták, a gyár értékes fémeit eladták, az orgonakészítést megszüntették.[5]
Az 1949-es államosításig az Angster mintegy 1300 orgonát és 3000 harmóniumot épített. Virágkorában, a 19. század fordulóján jóval több mint száz munkást foglalkoztatott.
Az Angster hagyományait az 1992-ben alapított, az idős Angster József erkölcsi támogatásával létrejött Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. folytatja.[6]
Fontosabb orgonái
szerkesztésAngster gyárának fontosabb orgonái[7]
- Budapest, terézvárosi római katolikus templom
- Budapest, Kálvin téri református templom
- Budapest, Szent István-bazilika (1905, Op. 450 a legnagyobb pneumatikus Angster-orgona)
- Debrecen, Kossuth utcai református templom
- Eger, Egri bazilika orgonája (átépítés)
- Hajdúböszörmény, Bocskai téri református templom (1902, Op. 400. a legnagyobb református templomba készült Angster-orgona)
- Hajdúböszörmény, Kálvin téri református templom (1914, Opus 890.)
- Győr, Győri bazilika
- Kalocsa, Kalocsai székesegyház
- Miskolc, Szent Anna-templom (1894)
- Miskolc, Avasi templom (1895)
- Miskolc, „Kakastemplom” (1901)
- Miskolc, Mindszenti templom (1903)
- Miskolc, Zenepalota (1929)
- Miskolc, Minorita templom (1950)
- Pécs, belvárosi római katolikus templom (Op. 80)
- Pécs, Pécsi székesegyház (1887, a 100. Angster-orgona)[8]
- Pécs, Pécsi zsinagóga orgonája (az első Angster-orgona)
- Szeged, Szegedi dóm orgonája (a legnagyobb Angster-orgona)
Kötetei
szerkesztés- Az orgona története, lényege és szerkezete; Taizs Ny., Pécs, 1886
- Életrajzom. Egy XIX. századi orgonaépítő naplója; sajtó alá rend., bev., jegyz., Hajdók Judit; Rózsavölgyi, Bp., 2017
Emlékezete
szerkesztésEmlékezetét az Angster nagyszámú ma is üzemelő hangszerének akkordjai őrzik. Nevét viseli a pécsi 500. számú szakiskola és egy pécsi utca is.[9]
2017-ben megjelent naplója: Életrajzom – Egy XIX. századi orgonaépítő naplója címmel.
Díjak, elismerések
szerkesztés- Nagy Szent Gergely-rend lovagkeresztje (a pápa adta át, 1918)[1]
Források
szerkesztés- ↑ a b c d e f g Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 39. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Angster József Magyarország legnagyobb hatású orgonaépítője 1. rész. [2016. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 22.)
- ↑ Angster József Magyarország legnagyobb hatású orgonaépítője 2. rész. [2007. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 30.)
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A pécsi Angster orgonagyár rákospalotai üzeme. XV. kerületi blog (2017. január 12.) (Hozzáférés: 2018. január 21.)
- ↑ Volt egyszer egy Angster orgonagyár - 1987 Dokumentumfilm, Pécsi Stúdió. [2017. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 22.)
- ↑ Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. [2017. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 22.)
- ↑ Az Angster orgonáinak listája. [2017. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ Dunántúli Református Kántorképző. [2016. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 22.)
- ↑ A róla elnevezett iskola. [2007. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 30.)
Irodalom
szerkesztés- (az ifjabbik) Angster József: Angster: a pécsi orgonagyár és a család története. Pécs: Baranya megyei Könyvtár. 1993. = Pannónia könyvek, ISBN 963-7272-61-5 .
- Angster József halála. Zenei Szemle, II. évf. 5. sz. (1918) 158–159. o.