Fogadalmi templom (Szeged)
A Fogadalmi templom (hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, ismert még mint Szegedi dóm) egy neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország 5. legmagasabb temploma, a város arculatának egyik meghatározó épülete. Ez Magyarország egyetlen 20. században épült székesegyháza.
| Fogadalmi templom | |
| 12498. számú műemlék | |
_18_cropped.jpg) | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Szeged-Csanádi |
| Névadója | Magyarok Nagyasszonya |
| Védőszent | Szűz Mária |
| Püspök(ök) | Kiss-Rigó László |
| Építési adatok | |
| Építése | 1913–1930 |
| Stílus | neoromán |
| Tervezője |
Schulek Frigyes Foerk Ernő |
| Felszentelés | 1930. október 24. |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 5000 fő |
| Hosszúság | 80,8 m |
| Magasság | 53,6 m |
| Szélesség | 51 m |
| Torony | 2 |
| Magassága | 81 m |
| Elérhetőség | |
| Település | 6720 Szeged |
| Hely | Dóm tér 15. |
| Elhelyezkedése | |
 Fogadalmi templom
Pozíció Szeged térképén
| |
| é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″ | |
| A Fogadalmi templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fogadalmi templom témájú médiaállományokat. | |
TörténeteSzerkesztés
Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Szent Demeter-templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-bazilika mintájára, a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb is volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városvezetés.
A templom alapkövét és a bele rejtett pergamenre írt alapokmányt ünnepélyes keretek között 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az első világháború által megszakított munkálatokat csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter-templomban, majd celebrálta ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én szentelték fel a dómot a Csanádi egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.[1] Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, valamint mintegy 30 000 ember jelenlétében szentelték föl a templomot, amely kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi egyházmegye székesegyháza.[2][3]
A katedrális a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929–1932 között épültek, szintén dekoratív téglaarchitektúrával.[4]
HarangokSzerkesztés
A szegedi dóm Tisza felőli tornyában található a Szent Gellért harang, más néven Hősök harangja. Az 1927-ben öntött harang a budapesti Szent István bazilika nagyharangjának 1990-es elkészültéig mintegy 6 évtizeden át Magyarország legnagyobb harangja volt.[5] Ennek ellenére továbbra is a legnagyobb átmérőjű és a legmélyebb hangú harang az országban. Az eredetileg alulütős harangot a Perner harangöntöde ingás harangnyelvvel álfelütőssé alakította. Az óriási tömege által okozott erős vibráció és a torony második világháborús sérülése miatt évente mindössze egyszer, március 12-én, a szegedi nagy árvíz évfordulóján szólal meg.[6]
A keleti toronyban található harang adatai:
Szent Gellért harang / Hősök harangja
- Súly: 8537 kg
- Alaphang: F0
- Alsó átmérő: 245,2 cm
- Öntötte: F.W. Rincker 1927-ben Sinn-ben
A nyugati toronyban található 4 harang főbb adatai:
Szent Imre harang / Püspökharang
- Súly: 2669 kg
- Alaphang: C1
- Alsó átmérő: 165,2 cm
- Öntötte: F.W. Rincker 1927-ben Sinn-ben
Magyarok Nagyasszonya harang
- Súly: 1020 kg
- Alaphang: F1
- Alsó átmérő: 120 cm
- Öntötte: Gombos Lajos 1996-ban Őrbottyánban
Szent Teréz harang
- Súly: 580 kg
- Alaphang: AS/GIS1
- Alsó átmérő: 98 cm
- Öntötte: Rudolf Perner Passauban 2003-ban
Lélekharang
- Súly: 250 kg
- Alaphang: C2
- Alsó átmérő: 74 cm
- Öntötte: August Rincker Sinnben 1921-ben[7]
A templomban további 2 harang található. Az egyik egy Perner cég által öntött 50 kg-os harang, amelyet a templomnak adományoztak, a másik pedig az eredeti, 400 kg-os megrepedt Szent Teréz harang.[8]
ÉrdekességekSzerkesztés
- A Szegedi dóm rendelkezik Magyarország legnagyobb toronyórájával. Az óralapok 4,3 méter átmérőjűek, az óra mutatói pedig 2,7 és 2,1 méteresek. A számok a számlapon 0,7 méteresek.[9]
- A dómban található Fadrusz János szobrászművész első jelentősebb munkája, az 1891-ben készült Krisztus a keresztfán, más néven Fadrusz-feszület. A szobor az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand-Prix díjat nyert. A neves szegedi író, Móra Ferenc szerint: „Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz feszület.” [10][11]
- A dóm főorgonája 1928-30 között épült a pécsi Angster József és Fia Orgonagyárban, majd rá egy évre készült el a karorgona, melynek sípjai a szentély két oldalán helyezkednek el. 1932-re megoldották, hogy a karorgona a karzaton elhelyezett játszóasztaltól is megszólaltatható legyen, az így elkészült, 9040 síppal rendelkező hangszer lett több évtizeden át Magyarország legnagyobb orgonája, illetve elkészültekor egész Európában is a harmadik legnagyobb volt.[12]
GalériaSzerkesztés
Indul az ünnepi menet a templom felszentelésére (1930)
A székesegyház oldalról
éjszakai látvány
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Szeged-Belvárosi R. K. Plébánia - rólunk, templom. www.fogadalmitemplom.hu. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
- ↑ Szegedi Dóm (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. november 6.)
- ↑ Viktor, Nikolényi Gábor: Múltidéző 21. rész: A szegedi dóm története (magyar nyelven). Szeged Ma, 2018. december 27. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
- ↑ Déry Attila–Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000 ISBN 9630034905 Dóm tér, 190. o.
- ↑ Megosztom, 2009 12 23 20:27: A dóm harangja a legnagyobb | DÉLMAGYAR Szeged, Szeged és környéke (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
- ↑ Videó a Hősök harangja 2020-as megszólalásáról. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
- ↑ Szeged (H) - Fogadalmi templom harangjai - YouTube. www.youtube.com. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
- ↑ Magyar Harangok Honlapja. www.magyarharangok.hu. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
- ↑ Megosztom, 2010 04 23 12:41: 80 éves a Dóm tér: tények és érdekességek - Tudta? | DÉLMAGYAR Szeged, Szeged és környéke (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. (Hozzáférés: 2020. november 9.)
- ↑ Tamás, Pál: Krisztus a keresztfán (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
- ↑ Fogadalmi templom (hu-HU nyelven). Szeged Tourinform, 2015. december 15. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
- ↑ Laza: Fogadalmi templom - Dóm, Szeged | Vallás | Épületek (hu-HU nyelven). Kitervezte.hu. (Hozzáférés: 2020. november 9.)
ForrásokSzerkesztés
- Hadik András: Szeged : Fogadalmi templom (Ser. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára, 217.) Budapest, Kartográfiai Vállalat, 1988, [16] o. ISBN 9635555466
- Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000, 759 o. ill. ISBN 9637193286 Fogadalmi templomról, 373-375. o.
- Somorjai Ferenc: Szeged. (Panoráma sorozat: magyar városok) Budapest, 2002, 325 o. ill. ISBN 9632438604 A Fogadalmi templomról, 81-87. o.
- Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2003, 178 o. ill. ISBN 9639416495 Fogadalmi templomról, 136-140. o.
- A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó színhelyeként 2009. augusztus 30-án, ahol magyarországi és határon túli közéleti személyiségek és egyházi méltóságok egyöntetűen felemelték szavukat a szlovákiai nyelvtörvény ellen.
Hivatalos oldalakSzerkesztés
- fogadalmitemplom.hu – a dóm plébániája
- szegedidom.com - az egyházmegye által működtetett látogatóközpont
