Fogadalmi templom (Szeged)

A Fogadalmi templom (hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, ismert még mint Szegedi dóm) egy neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország 5. legmagasabb temploma, a város arculatának egyik meghatározó épülete. Ez Magyarország egyetlen 20. században épült székesegyháza.

Fogadalmi templom
12498. számú műemlék
Fogadalmi templom (12498. számú műemlék) 18 cropped.jpg
SzegediDomFotoThalerTamas22.jpg
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Szeged-Csanádi
Névadója Magyarok Nagyasszonya
Püspök(ök) Kiss-Rigó László
Építési adatok
Építése 1913–1930
Stílus neoromán
Tervezője Schulek Frigyes
Foerk Ernő
Felszentelés 1930. október 24.
Alapadatok
Befogadóképesség 5000 fő
Hosszúság80,8 m
Magasság53,6 m
Szélesség51 m
Torony 2
Magassága81 m
Elérhetőség
Település 6720 Szeged
Hely Dóm tér 15.
Elhelyezkedése
Fogadalmi templom (Szeged)
Fogadalmi templom
Fogadalmi templom
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″
A Fogadalmi templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fogadalmi templom témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Szent Demeter-templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-bazilika mintájára, a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb is volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városvezetés.

A templom alapkövét és a bele rejtett pergamenre írt alapokmányt ünnepélyes keretek között 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az első világháború által megszakított munkálatokat csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter-templomban, majd celebrálta ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én szentelték fel a dómot a Csanádi egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.[1] Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, valamint mintegy 30 000 ember jelenlétében szentelték föl a templomot, amely kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi egyházmegye székesegyháza.[2][3]

A katedrális a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 19291932 között épültek, szintén dekoratív téglaarchitektúrával.[4]

HarangokSzerkesztés

A szegedi dóm Tisza felőli tornyában található a Szent Gellért harang, más néven Hősök harangja. Az 1927-ben öntött harang a budapesti Szent István bazilika nagyharangjának 1990-es elkészültéig mintegy 6 évtizeden át Magyarország legnagyobb harangja volt.[5] Ennek ellenére továbbra is a legnagyobb átmérőjű és a legmélyebb hangú harang az országban. Az eredetileg alulütős harangot a Perner harangöntöde ingás harangnyelvvel álfelütőssé alakította. Az óriási tömege által okozott erős vibráció és a torony második világháborús sérülése miatt évente mindössze egyszer, március 12-én, a szegedi nagy árvíz évfordulóján szólal meg.[6]

A keleti toronyban található harang adatai:

Szent Gellért harang / Hősök harangja

  • Súly: 8537 kg
  • Alaphang: F0
  • Alsó átmérő: 245,2 cm
  • Öntötte: F.W. Rincker 1927-ben Sinn-ben

A nyugati toronyban található 4 harang főbb adatai:

Szent Imre harang / Püspökharang

  • Súly: 2669 kg
  • Alaphang: C1
  • Alsó átmérő: 165,2 cm
  • Öntötte: F.W. Rincker 1927-ben Sinn-ben

Magyarok Nagyasszonya harang

  • Súly: 1020 kg
  • Alaphang: F1
  • Alsó átmérő: 120 cm
  • Öntötte: Gombos Lajos 1996-ban Őrbottyánban

Szent Teréz harang

  • Súly: 580 kg
  • Alaphang: AS/GIS1
  • Alsó átmérő: 98 cm
  • Öntötte: Rudolf Perner Passauban 2003-ban

Lélekharang

  • Súly: 250 kg
  • Alaphang: C2
  • Alsó átmérő: 74 cm
  • Öntötte: August Rincker Sinnben 1921-ben[7]

A templomban további 2 harang található. Az egyik egy Perner cég által öntött 50kg-os harang, amelyet a templomnak adományoztak, a másik pedig az eredeti, 400 kg-os megrepedt Szent Teréz harang.[8]

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A Szegedi dóm rendelkezik Magyarország legnagyobb toronyórájával. Az óralapok 4,3 méter átmérőjűek, az óra mutatói pedig 2,7 és 2,1 méteresek. A számok a számlapon 0,7 méteresek.[9]
  • A dómban található Fadrusz János szobrászművész első jelentősebb munkája, az 1891-ben készült Krisztus a keresztfán, más néven Fadrusz-feszület. A szobor az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand-Prix díjat nyert. A neves szegedi író, Móra Ferenc szerint: „Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz feszület.” [10][11]
  • A dóm főorgonája 1928-30 között épült a pécsi Angster József és Fia Orgonagyárban, majd rá egy évre készült el a karorgona, melynek sípjai a szentély két oldalán helyezkednek el. 1932-re megoldották, hogy a karorgona a karzaton elhelyezett játszóasztaltól is megszólaltatható legyen, az így elkészült, 9040 síppal rendelkező hangszer lett több évtizeden át Magyarország legnagyobb orgonája, illetve elkészültekor egész Európában is a harmadik legnagyobb volt.[12]

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szeged-Belvárosi R. K. Plébánia - rólunk, templom. www.fogadalmitemplom.hu. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  2. Szegedi Dóm (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  3. Viktor, Nikolényi Gábor: Múltidéző 21. rész: A szegedi dóm története (magyar nyelven). Szeged Ma, 2018. december 27. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  4. Déry Attila–Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000 ISBN 9630034905 Dóm tér, 190. o.
  5. Megosztom, 2009 12 23 20:27: A dóm harangja a legnagyobb | DÉLMAGYAR Szeged, Szeged és környéke (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  6. Videó a Hősök harangja 2020-as megszólalásáról. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  7. Szeged (H) - Fogadalmi templom harangjai - YouTube. www.youtube.com. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  8. Magyar Harangok Honlapja. www.magyarharangok.hu. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  9. Megosztom, 2010 04 23 12:41: 80 éves a Dóm tér: tények és érdekességek - Tudta? | DÉLMAGYAR Szeged, Szeged és környéke (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. (Hozzáférés: 2020. november 9.)
  10. Tamás, Pál: Krisztus a keresztfán (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  11. Fogadalmi templom (hu-HU nyelven). Szeged Tourinform, 2015. december 15. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  12. Laza: Fogadalmi templom - Dóm, Szeged | Vallás | Épületek (hu-HU nyelven). Kitervezte.hu. (Hozzáférés: 2020. november 9.)

ForrásokSzerkesztés

  • Hadik András: Szeged : Fogadalmi templom (Ser. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára, 217.) Budapest, Kartográfiai Vállalat, 1988, [16] o. ISBN 9635555466
  • Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000, 759 o. ill. ISBN 9637193286 Fogadalmi templomról, 373-375. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged. (Panoráma sorozat: magyar városok) Budapest, 2002, 325 o. ill. ISBN 9632438604 A Fogadalmi templomról, 81-87. o.
  • Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2003, 178 o. ill. ISBN 9639416495 Fogadalmi templomról, 136-140. o.
  • A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó színhelyeként 2009. augusztus 30-án, ahol magyarországi és határon túli közéleti személyiségek és egyházi méltóságok egyöntetűen felemelték szavukat a szlovákiai nyelvtörvény ellen.

Hivatalos oldalakSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés