Fogadalmi templom (Szeged)

római katolikus székesegyház Szeged belvárosában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 27. 4 változtatás vár ellenőrzésre.

A Fogadalmi templom (hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, ismert még mint Szegedi dóm) neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország 5. legmagasabb temploma, a város arculatának egyik meghatározó épülete. Ez Magyarország egyetlen 20. században épült székesegyháza.

Fogadalmi templom
12498. számú műemlék
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeSzeged-Csanádi
NévadójaMagyarok Nagyasszonya
VédőszentSzűz Mária
Püspök(ök)Kiss-Rigó László
Építési adatok
Építése1913–1930
Stílusneoromán
TervezőjeSchulek Frigyes
Foerk Ernő
Felszentelés1930. október 24.
Alapadatok
Befogadóképesség5000 fő
Hosszúság80,8 m
Magasság53,6 m
Szélesség51 m
Torony2
Magassága81 m
Elérhetőség
Település6720 Szeged
HelyDóm tér 15.
Elhelyezkedése
Fogadalmi templom (Szeged belvárosa)
Fogadalmi templom
Fogadalmi templom
Pozíció Szeged belvárosa térképén
é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″46.248889°N 20.149167°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″46.248889°N 20.149167°E
Térkép
A Fogadalmi templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fogadalmi templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Szent Demeter-templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-bazilika mintájára, a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb is volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városvezetés.

A templom alapkövét és a bele rejtett pergamenre írt alapokmányt ünnepélyes keretek között 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az első világháború által megszakított munkálatokat csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter-templomban, majd celebrálta ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belsőépítészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én szentelték fel a dómot a Csanádi egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.[1] Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, valamint mintegy 30 000 ember jelenlétében szentelték föl a templomot, amely kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi egyházmegye székesegyháza.[2][3]

A katedrális a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 19291932 között épültek, szintén dekoratív téglaarchitektúrával.[4]

  • Szent Gellért harang / Hősök harangja

A keleti (jobb) toronyban található, 8540 kilogrammos alsó átmérője 245,2 cm. Magyarország 2. legnagyobb harangja, 1927-ben készült F.W. Rincker öntödéjében, Sinnben. Egészen 1990-ig, a budapesti Szent István Bazilika nagyharangjának megöntéséig ez volt Magyarország legnagyobb harangja, ma tömeg szerint csak a második legnagyobb, viszont alsó átmérője 5 cm-rel meghaladja a budapesti Bazilikáét, és alaphangja is fél hanggal mélyebb. Ütőjét 2003-ban cserélte ki a passaui Perner cég a mostanira, amely 450 kg-os. A korábbi ütő ma is ott van a toronyban, 500 kg-os, a födémet átfúrva engedték le az alatta lévő szintre. Évente egy alkalommal szólal meg: a nagy árvíz évfordulóján, március 12-én 14 órakor. Bizonyos években a Hősök emléknapján is hallható és a nagy szegedi árvíz 5-tel osztható évfordulóin éjjel 2-kor is hallható a többi haranggal együtt.

  • Szent Imre harang / Püspökharang

A nyugati (bal) toronyban található, 2670 kilogrammos, alsó átmérője 165,2 cm. 1927-ben készült F.W. Rincker öntödéjében, Sinnben. A püspök által celebrált szentmisék alkalmával szólal csak meg, illetve az egész órákat üti. A két nagyharang érdekessége, hogy füles koronás felfüggesztést kaptak, s azokat a későbbiek során is meghagyták.

  • Magyarok Nagyasszonya harang

A nyugati (bal) toronyban található, 1000 kilogrammos, alsó átmérője 120 cm. 1996-ban készült Gombos Lajos öntödéjében, Őrbottyánban. A korábbi harang a templom legrégebbi harangja volt, a Dóm megépülte előtt a Szent Dömötör templomban szolgált, onnan hozták át. Koronája tárcsás, vállán (felső pártázat) koszorúba foglalt angyalfejek láthatóak, az alsón pedig a harangöntőre, illetve a Szlezák-harangokra jellemzően gyümölcskosár és koszorút a szájában tartó madár váltakozik. A harang a negyedeket üti, illetve vasárnapi és ünnepi szentmisék alkalmával szólal meg.

  • Szent Teréz harang

A nyugati (bal) toronyban található, 580 kilogrammos, alsó átmérője 98 cm. 2003-ban készült Rudolf Perner öntödéjében, Passauban. A harang öntésével egy időben a Perner cég felújította a Fogadalmi templom többi harangját is, mindegyik új nyelvet kapott, és nyelvingás (álfelülütős) lengetésre szerelték át őket.

  • Lélekharang

A nyugati (bal) toronyban található, 250 kilogrammos, alsó átmérője 74 cm. 1921-ben készült August Rincker öntödéjében, Sinnben. Az esti harangszó után, illetve szentmisék kezdetekor szólal meg. A hétköznapi szentmisékre a Dóm két legkisebb harangja hív.

A templomban további 2 harang található. Az egyik egy Perner cég által öntött 50 kg-os harang, amelyet a templomnak adományoztak, a másik pedig az eredeti, 400 kg-os megrepedt Szent Teréz harang.[5]

Érdekességek

szerkesztés
  • A Fogadalmi Templom (Szegedi dóm) rendelkezik Magyarország legnagyobb toronyórájával. Az óralapok 4,3 méter átmérőjűek, az óra mutatói pedig 2,7 és 2,1 méteresek. A számok a számlapon 0,7 méteresek.[6]
  • A dómban található Fadrusz János szobrászművész első jelentősebb munkája, az 1891-ben készült Krisztus a keresztfán, más néven Fadrusz-feszület. A szobor az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand-Prix díjat nyert. A neves szegedi író, Móra Ferenc szerint: „Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz feszület.” [7][8]
  • A dóm főorgonája 1928-30 között épült a pécsi Angster József és Fia Orgonagyárban, majd rá egy évre készült el a karorgona, melynek sípjai a szentély két oldalán helyezkednek el. 1932-re megoldották, hogy a karorgona a karzaton elhelyezett játszóasztaltól is megszólaltatható legyen, az így elkészült, 9040 síppal rendelkező hangszer lett több évtizeden át Magyarország legnagyobb orgonája, illetve elkészültekor egész Európában is a harmadik legnagyobb volt.[9]
  1. Szeged-Belvárosi R. K. Plébánia - rólunk, templom. www.fogadalmitemplom.hu. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  2. Szegedi Dóm (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  3. Viktor, Nikolényi Gábor: Múltidéző 21. rész: A szegedi dóm története (magyar nyelven). Szeged Ma, 2018. december 27. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  4. Déry Attila–Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000 ISBN 9630034905 Dóm tér, 190. o.
  5. Magyar Harangok Honlapja. www.magyarharangok.hu. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  6. Megosztom, 2010 04 23 12:41: 80 éves a Dóm tér: tények és érdekességek - Tudta? | DÉLMAGYAR Szeged, Szeged és környéke (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. (Hozzáférés: 2020. november 9.)
  7. Tamás, Pál: Krisztus a keresztfán (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  8. Fogadalmi templom (hu-HU nyelven). Szeged Tourinform, 2015. december 15. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  9. Laza: Fogadalmi templom - Dóm, Szeged | Vallás | Épületek (hu-HU nyelven). Kitervezte.hu. (Hozzáférés: 2020. november 9.)
  • Hadik András: Szeged : Fogadalmi templom (Ser. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára, 217.) Budapest, Kartográfiai Vállalat, 1988, [16] o. ISBN 9635555466
  • Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000, 759 o. ill. ISBN 9637193286 Fogadalmi templomról, 373-375. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged. (Panoráma sorozat: magyar városok) Budapest, 2002, 325 o. ill. ISBN 9632438604 A Fogadalmi templomról, 81-87. o.
  • Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2003, 178 o. ill. ISBN 9639416495 Fogadalmi templomról, 136-140. o.
  • A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó színhelyeként 2009. augusztus 30-án, ahol magyarországi és határon túli közéleti személyiségek és egyházi méltóságok egyöntetűen felemelték szavukat a szlovákiai nyelvtörvény ellen.
  • Horváth Gábor: A magyar katolicizmus reménységei. Egy korszak szimbóluma: a szegedi székesegyház és Dóm tér üzenete. Szeged, 2021. ISBN 9786156112101

Hivatalos oldalak

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés