Wikipédia

Horpács

magyarországi község Nógrád vármegyében

Horpács község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban. Tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja a térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

Horpács
Szeplőtelen fogantatás katolikus templom
Szeplőtelen fogantatás katolikus templom
Horpács címere
Horpács címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterMolnár Zoltán Gábor (MSZP)[1]
Irányítószám2658
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség157 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,72 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′, k. h. 19° 08′Koordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 19° 08′
Horpács (Nógrád vármegye)
Horpács
Horpács
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Horpács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horpács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Horpácsról szól. Hasonló címmel lásd még: Sopronhorpács.

Fekvése szerkesztés

Budapesttől északra 67 kilométerre, a 2-es főútról Borsosberénynél elkanyarodva (onnan körülbelül 3 kilométerre) érhető el, a 2202-es úton. Eljuthatunk a településre a 22-es főút felől is, ez esetben Tereske határvonalán kell letérni a 22 102-es útra, amelyen Pusztaberki központjának érintésével lehet megközelíteni Horpácsot. Egy lankás dombokkal közrefogott völgyben helyezkedik el, Balassagyarmattól mintegy 15 kilométerre délnyugatra.

Története szerkesztés

A település neve elhelyezkedésére utalva horpadást jelent.

1473-ban a Szobi család birtokos a faluban, de 1480-ban birtokukat elcserélték az Almássyakkal. Későbbi nagyobb birtokosok a településen: Paska István, Veres Sámuel, Balogh Pál, Bodonyi Ferenc, Gáspár József, Gelle Ferenc, Somoskeöy József, Porubszky Ignácz, Kovács József, Géczy Dénes, Dedinszky család.

A 19. század végén és a 20. század elején a magyar nemzeti kultúra több jeles alakja került szoros kapcsolatba Horpáccsal.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Repiczki Lászlóné (független)[4]
  • 1994–1998: Repiczki Lászlóné (független)[5]
  • 1998–2002: Molnár Zoltán (független)[6]
  • 2002–2006: Molnár Zoltán Gábor (független)[7]
  • 2006–2010: Molnár Zoltán Gábor (MSZP)[8]
  • 2010–2014: Molnár Zoltán Gábor (MSZP)[9]
  • 2014–2019: Molnár Zoltán Gábor (MSZP)[10]
  • 2019-től: Molnár Zoltán Gábor (MSZP)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
172
177
166
149
154
157
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 0,6% németnek, 0,6% szlováknak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,1%, református 0,6%, felekezeten kívüli 17,2% (17,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% németnek, 2,6% cigánynak, 0,6% ukránnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,3% volt római katolikus, 3,9% református, 0,6% görög katolikus, 0,6% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (31,8% nem válaszolt).[13]

Híres emberek szerkesztés

 
Horpács, Mikszáth-kúria légi felvételen
 
A horpácsi templom, légi fotó
  • Szontágh Pál, (1820-1904) a főrendiház tagja, belső titkos tanácsos 1850-től élt horpácsi birtokán, Madách Imrével való bensőséges barátsága nagy hatással volt Madáchra, aki több alkalommal megfordult barátja horpácsi birtokán.
  • A falu másik jeles lakója Nagy Iván (1824 – 1898) volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, genealógus, történész, a Nógrád Megyei Múzeum alapítója. Legnevezetesebb munkája a 13 kötetes Magyarország családai czímerekkel és leszármazási táblákkal (írta 1857 és 1868 között). Az 1848-49-es szabadságharcot honvédként harcolta végig, ezért egy ideig bujdosnia kellett a szabadságharc leverése után. 1850-től gyakran megfordult Horpácson, itt is nősült meg 1855-ben. Ő is Szontágh Pál jó barátja volt. 1878-ban költözött le végleg Budapestről a faluba. 1888 és 1891 között a falu bírója volt.
  • Szontágh Pál halála után birtokát az akkor már széles körben ünnepelt prózaíró, Mikszáth Kálmán (1847–1910 Budapest) vásárolta meg 1904-ben, mert élete végén haza kívánt térni szülőföldjére. A következő idézet tőle származik: „Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk… Ez az én igaz hazám”.
  • Mikszáth Kálmán barátjaként Benczúr Gyula festőművész is megfordult Horpácson, úgy tervezte, hogy ő is birtokot vesz a faluban, de elképzelése nem valósult meg.

Nevezetességei szerkesztés

 
A kastélypark
 
A falusi I. és II. világháborús katonai áldozatok emlékére a falu központjában állított kopjafa felirata

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  9. ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Horpács Helységnévtár
  13. ↑ Horpács Helységnévtár

További információk szerkesztés

  • Horpács Község Honlapja
  • Mikszáth Kálmán Emlékkiállítás
  • Horpács az Ipoly-menti Palócok Honlapján
  • Horváth Tibor Antal: A horpácsi prépostság; Röttig–Romwalter Ny., Sopron, 1941 (A Soproni Szemle kiadványai)
  • Kerényi Ferenc: Mikszáth emlékek Nógrád megyében. Balassagyarmat, Horpács. Múzeumi vezető; Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 1973
  • H. Szabó Ágnes: Horpács, Mikszáth Kálmán Emlékmúzeum; TKM Egyesület, Bp., 1984 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Praznovszky Mihály: Horpács. Hangulati képek; Mikszáth, Horpács, 1994 (Nógrád megye települései)
  • Praznovszky Mihály: Horpács; szerk. Horváth István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Végh József: Horpács. Mikszáth Kálmán faluja; KT, Komárno, 2005 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Horpács. Templomunk 270 éves jubileuma alkalmából; összeáll. Repiczki Lászlóné; Római Katolikus Plébánia Borsosberény Horpács fília, Horpács, 2014
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horpács&oldid=26929540”