Keszeg (település)

magyar település

Keszeg község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Keszeg
Keszeg címere
Keszeg címere
Keszeg zászlaja
Keszeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállás község
Polgármester Csíri Csaba (független)[1]
Irányítószám 2616
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség641 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség67,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Keszeg (Magyarország)
Keszeg
Keszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 13″, k. h. 19° 14′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 13″, k. h. 19° 14′ 06″
Keszeg (Nógrád megye)
Keszeg
Keszeg
Pozíció Nógrád megye térképén
Keszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Keszeg témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Keszeg Nógrád megye délnyugati csücskében található, Pest megyével határos. Budapesttől kb. 45 km-re, Váctól 16 km-re fekszik. Budapesttől az M2-es autóúton közelíthető meg, úgy, hogy a rádi (Vác) leágazónál kell elhagyni a M2-est, további útvonal: Rád, Penc, Keszeg). A község egyike Nógrád megye legmagasabban fekvő településeinek. Fekvésének és a környező erdőségeknek köszönhetően csodálatos a levegője.

Nevének eredeteSzerkesztés

Keszeg nevének eredetéről biztosat nem tudunk. Két verzió van:1,"Kőszeg", mely a későbbiek folyamán, igazodás útján, Keszegre változott.

TörténeteSzerkesztés

Keszeg és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt talált e korból származó leletek alapján.

A honfoglalás korában lakott településként "hadrendi szálláshely" lehetett, tehát a név honfoglalás kori "hadrendi név".

Nevét 1412-ben, egy Zsigmond király idejéből származó oklevél említette először.

Az 1300-as évek közepén, Nagy Lajos király idejében Pyronthos Mihály birtoka volt, akitől Dénes bán fia Gwnywi Péter fia Tamás vásárolta meg. Tőle pedig a családdal rokon (csővári) Csői Nézsaiak szerezték meg.

1474-ben az örökös nélkül elhalt Nézsai János és László egykori birtokát Mátyás király Parlagi Györgynek zálogosította el, kinek örökös nélküli halála után Corvin János, majd II. Ulászló birtoka lett.

A 16. században a Gutkeled nemzetségbeli Ráskai családé volt Nézsával és Csővárral és Legénddel együtt.

1579-ben a Ráskai örökösök osztozásakor Keszeg is Bosnyák Tamás füleki kapitány kezébe került.

A 16. század közepéig Bosnyák Judit férje után Balassa Imre birtoka volt.

A török időkben a falu elnéptelenedett, az 1590 évi összeíráskor mint lakatlan helyet írták össze, később pedig mint puszta szerepelt.

A 18. század elejétől Koháry István országbíró birtoka lett, és ekkor kezdődött el a török utáni újjáépítése is. 1720-ban már 3-4 magyar és 14 tót ajkú családot írtak össze.

Később a Huszár család birtokába került, majd tőlük 1926-ban vásárolta meg vitéz Purgly Emil nyugalmazott királyi földművelésügyi miniszter. A Purgly család folytatta a Huszár família által megkezdett mintagazdálkodást, egészen a második világháborúig. A Huszár és a Purgly család híres vendégei voltak: Madách Imre (Huszár József sógora), Deák Ferenc, gróf Apponyi Albert, Horthy Miklós.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Petrik Sándorné (független)[3]
  • 1994–1998: Petrik Sándorné (független)[4]
  • 1998–2002: Petrik Sándorné (független)[5]
  • 2002–2006: Petrik Sándorné (független)[6]
  • 2006–2010: Majoros László (független)[7]
  • 2010–2014: Majoros László (független)[8]
  • 2014–2019: Csíri Csaba (független)[9]
  • 2019-től: Csíri Csaba (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 0,2% örménynek, 0,2% szerbnek, 0,2% ukránnak mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,3%, református 1,7%, evangélikus 2,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 5,4% (12,2% nem nyilatkozott).[11]

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

  • Huszár–Purgly-kastélyBarokk (copf) stílusban épült 3 épületből álló kastély, melyhez közel 2 ha-os őspark tartozik. Nevét építtetőjéről a baráthi Huszár családról kapta. Műemlék.
  • Római katolikus templom, a kastély szomszédságában. Műemlék.

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Lehotka Gábor: Keszeg község története az újratelepítéstől a jobbágyfelszabadításig.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Keszeg Helységnévtár

További információkSzerkesztés