Mátraszele

	Mátraszele
	Községháza és posta Mátraszelén
	; Mátraszele címere
	; Mátraszele címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Járás	Salgótarjáni
Jogállás	község
Polgármester	Vincze László (független)
Irányítószám	3142
Körzethívószám	32
	Népesség
Teljes népesség	920 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	53,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	16,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Mátraszele Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 03′ 17″, k. h. 19° 53′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 17″, k. h. 19° 53′ 37″
	Mátraszele Pozíció Nógrád megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mátraszele témájú médiaállományokat.

Mátraszele község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

FekvéseSzerkesztés

Salgótarjántól délkeletre, a Zagyva mentén, Homokterenye és Bárna közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Mátraszele nevét 1304-1321 között említette először oklevél a Rátót nemzetség birtokaként, ekkor Fel-Szele és Al-Szele nevek alatt említették az oklevelek.

1449-ben Kürt és Zobor helységekkel együtt; a serkei Lorántffyak földesúri hatósága alá tartozott és e család birtoka volt még 1481-ben is. 1548-ban Jánossy Pál és Feleki Lestár voltak birtokosai. A település a későbbi összeírásokban nem fordult elő, majd 1715-ben 8 magyar, 2 tót, 1720-ban pedig 9 magyar háztartását vették fel az összeírásba. 1770-ben Ráday Gedeon, Darvas Ferenc, Gyürky Pál és Balogh Péter voltak birtokosai, a 19. század elején pedig Lázár Pál és az Oláh család volt birtokosa. Az 1900-as évek elején pedig az Éjszakmagyarországi Kőszénbánya Társaság volt itt a nagyobb birtokos, melynek itt több kőszénbányája is volt. A községhez tartoztak: Csibaj-bánya, Jánosakna, Darazsik-puszta, Peles-puszta, Vizvölgy és Boronyi-bánya nevű lakott helyek is. A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

1990–1994:
1994–1998: Vincze László (független)^[3]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Vincze László (független)^[1]
2014–2019:
2019-től:

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

1910-ben 1325 lakosából 1172 magyar, 20 német, 79 szlovák volt. Ebből 1265 római katolikus, 47 evangélikus volt. 2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 4,7% cigánynak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,3%, református 1,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,9% (23,5% nem nyilatkozott).^[5]