Főmenü megnyitása

Márianosztra (németül: Naßraden, szlovákul: Márianostra) község Pest megyében, a Szobi járásban.

Márianosztra
Magyarok Nagyasszonya kegytemplom
Magyarok Nagyasszonya kegytemplom
Márianosztra címere
Márianosztra címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásSzobi
Jogállás község
Polgármester Kiss László (független)[1]
Irányítószám 2629
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség817 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség41,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,26 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBörzsöny[3]
Földrajzi kistájBörzsönyi-kismedencék[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Márianosztra (Magyarország)
Márianosztra
Márianosztra
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 49″, k. h. 18° 52′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 49″, k. h. 18° 52′ 21″
Márianosztra (Pest megye)
Márianosztra
Márianosztra
Pozíció Pest megye térképén
Márianosztra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Márianosztra témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település a Börzsöny délnyugati részég fekszik, közúton Szob felől a Kóspallagra vezető 12 108-as úton, Zebegény irányából a 12 107-es úton közelíthető meg országos közútként számozódik még a község főutcája is az itt működő börtön bejáratáig, 12 109-es számozással. Külterületi településrészei: Hizlalda, Lucskapuszta és Szakszövetkezeti tanya[4]

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta. Mai jelentése latin–olasz nyelven: a Mi Máriánk.

TörténeteSzerkesztés

Márianosztra (Nosztra) nevét 1262-ben V. István király oklevele említette először.

Nagy Lajos magyar király 1352-ben – az oklevél szövege szerint – a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott „in nostre” (a sajátjából), s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kegytemplom épült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.

A környék Nagy Lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt

A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar és német nemzetiségű lakossággal népesült be újra.

A község a 19. század végétől 1970-ig a Szobi járáshoz tartozott, mely 1923-ig Hont vármegye, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegye, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegye, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegye része volt, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,6% románnak, 0,3% szlováknak, 0,2-0,2%-uk németnek ill. ukránnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlás szerint: római katolikus 43%, református 3,9%, görögkatolikus 1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 25,3% (23,8% nem nyilatkozott).[5]

LátnivalókSzerkesztés

ÉrdekességekSzerkesztés

Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:

  • Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban)
  • Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben)
  • Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben)

Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg női elítéltek elhelyezésére szolgáló – börtöne (Márianosztrai Fegyház és Börtön).

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Márianosztra. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
  5. Márianosztra Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés