Gyál

magyarországi város Pest vármegyében

Gyál város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, a Gyáli járás központja.

Gyál
Gyál belvárosának egy részlete
Gyál belvárosának egy részlete
Gyál címere
Gyál címere
Gyál zászlaja
Gyál zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGyáli
Jogállásváros
PolgármesterPápai Mihály (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőRozgonyi Erik
Irányítószám2360
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség24 463 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség928,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Map
é. sz. 47° 22′ 56″, k. h. 19° 12′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 56″, k. h. 19° 12′ 49″
Gyál (Pest vármegye)
Gyál
Gyál
Pozíció Pest vármegye térképén
Gyál weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Budapesttől délkeletre, közvetlenül a főváros határában található helység.

Megközelítése szerkesztés

Autóval legegyszerűbben az M5-ös autópálya 21-es kilométerénél (közvetlenül az M0-s autóúttal képzett csomópontja mellett) található kijáratról (Alsónémedi–Gyál-csomópont) letérve érhető el; innen a 4602-es út vezet a városba. Az M0-s felől keleti irányból érkezőknek ezzel szemben kézenfekvőbb lehet a Gyál–Pestszentimre-csomópontnál letérni: onnan a 4601-es úton érhető el Gyál belvárosa; ez utóbbi út egyben a település főutcája is.

Vonattal a 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon közelíthető meg, amelyen egy állomás (Gyál) és egy megálló (Gyál felső) található a város területén.

Története szerkesztés

Gyál város területe már a 13. század végén lakott volt, erről egy 1293. augusztus 21-én kelt okirat is tanúskodik. III. András király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul alakban írva. Templomát 1324-ben említi először egy oklevél. Károly Róbert 1324. január 21-én írt oklevele a területen Szent György tiszteletére emelt templomról tesz említést.

A falu az 1500-as években már puszta volt. A törökök kiűzése után Alsónémedihez csatolták. A terület a Rákóczi-szabadságharc bukása után került a Károlyi grófok tulajdonába.

A 19. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság.

A századforduló idején alig pár száz lakosú község a 20. század eleji parcellázások nyomán nőtt többezresre. Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, dr. Dőri Ferenc és Jálics Kálmán birtokaikból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből „egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal”.

Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok is. A jó levegő, a ligetes táj, strandfürdők, vendéglők, kulturális és sportesemények szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához.

Bár az Alsónémeditől önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak vége után, 1944. december 27-ei első határozatában nyilvánította a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.

A második világháborúban a front a település közelében volt. Hol a németek, hol a szovjetek foglalták el. A háború után alakult a község lelkészsége (1945-ben). Ekkor hozták létre a templomépítő bizottságot is, a háborúban ugyanis az uradalmi kápolnák elpusztultak. 1948-ban egy vendéglőt alakítottak át kápolnává, később tornyot és sekrestyét építettek hozzá. Igazi temploma a községnek 1983-ig nem volt.

Az 50-es évektől kezdve, amikor a mezőgazdaság átalakítása következtében a népesség nagy része a fővárosi gyárakban talált munkát, Gyál lélekszáma is rohamosan emelkedett. A rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben.

A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is. A térség dinamikus fejlődésének ma is szilárd alapját jelentik az akkor betelepült üzemek, bár időközben lényeges minőségi változások is megfigyelhetőek e területen.

1997. július 1-jén a köztársasági elnök várossá nyilvánította. Ezt minden nyár utolsó szombatján szabadtéri programokkal ünnepli a lakosság.

Címere szerkesztés

A háromszögű pajzs két részre osztott. A felső, vörös mezőben páncélos vitéz, Szent György látható, ahogy legyőzi a sárkányt. Ez elsősorban a település középkori múltjára utal. Az alsó, aranyszínű mezőben egy szőlőfürtöt és két akácágat láthatunk; ezek arra utalnak, hogy ebben az időben a helyiek főleg mezőgazdaságból éltek a „gyáli homokon”. Gyált korábban „Gyál-szőlőnek” és „Gyál-ligetnek” hívták; a címer alsó része erre is utal.

Jelene szerkesztés

A kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Az autópályák közelsége miatt a városba települtek nagyobb üzemek, logisztikai központok. Napjainkban több száz vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben a szolgáltatások széles körét kínálva.

Mára lényegében kiépült a vonzáskörzet lakosságát is kiszolgálni képes intézményhálózat: zeneiskola, szakközépiskola, könyvtár, szakosított orvosi rendelő, gyógyszertárak, térségi vízmű, csatornamű és hulladék kezelő vállalat működik. A városban a teljes közművesítés (villany, gáz, ivóvíz, szennyvíz, telefon, internet) megtörtént. Az elkövetkezendő években a közutak szilárddá tétele, a csapadékelvezetők kiépítése és a járdaépítés fog az önkormányzatnak komoly feladatot adni.

A lakosoknak korábban Dabasra kellett járni, ha igazolványaikat meg kellett újítani. Ma már itt is megtalálható a területi okmányiroda és gyámhivatal. A közbiztonság erősítését magasabb szintű rendőrőrs és polgárőrség biztosítja, valamint önkéntes tűzoltó raj is készenlétben áll. Gyál a környező településeket összefogó járás központja. Itt működik továbbá a környező településeket kiszolgáló egészségügyi ügyeleti szolgálat is.

Itt működő fontosabb vállalatok szerkesztés

  • FCC Magyarország Kft. – térségi szemétlerakó és feldolgozó
  • Eisberg Kft. – zöldségfeldolgozó
  • HOPI Hungária Logisztikai Kft.
  • Havi Logistics Kft. (korábban Hungarorak Kft.) – a McDonald’s logisztikai központja
  • Prologis logisztikai központ
  • Tesco logisztikai központ
  • Szálka'86 Kft. - Épületasztalos-ipari termékek gyártása és kereskedelme
  • Galopp Major Kft.
  • Geszterédi Kft.
  • Agroplast
  • Flextronics International Kft.
  • Profi Bolt Kft.
  • ADR Logistics Kft.

Legfontosabb oktatási és pedagógiai intézmények szerkesztés

  • Bartók Béla Óvoda
  • Eötvös József Szakképzőiskola
  • Ady Endre Általános Iskola
  • Bartók Béla Általános Iskola
  • Kodály Zoltán Zeneiskola
  • Zrínyi Miklós Általános Iskola
  • Liliom Óvoda
  • Tátika Óvoda
  • Tulipán Óvoda
  • Klapka utcai Bölcsőde
  • Kertváros Gyáli Kistérség Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálat

Politika szerkesztés

Polgármesterek szerkesztés

Név Jelölő szervezet(ek) Terminus Megjegyzés / Források
Gyimesi István Fidesz 19902010 Az 1990-es polgármester-választásról, a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása alapján csak a végeredmény állapítható meg.[3][4]
Fidesz-MDF-KDNP-LPSZ–VP 1994-ben az érvényesen leadott 4038 szavazatból, négy jelölt közül 3075 szavazatot szerzett meg, ezzel 76,15 %-os eredményt ért el.[5]
Fidesz-MDF-KDNP 1998-ban az érvényesen leadott 4732 szavazatból, négy jelölt közül 2248 szavazatot szerzett meg, ezzel 47,51 %-os eredményt ért el.[6]
2002-ben az érvényesen leadott 5674 szavazatból, négy jelölt közül 3006 szavazatot szerzett meg, ezzel 52,98 %-os eredményt ért el.[7]
FideszKDNPVP 2006-ban az érvényesen leadott 7498 szavazatból, két jelölt közül 4840 szavazatot szerzett meg, ezzel 64,55 %-os eredményt ért el.[8]
Pápai Mihály FideszKDNP 2010– 2010-ben az érvényesen leadott 5084 szavazatból, három jelölt közül 3022 szavazatot szerzett meg, ezzel 59,44 %-os eredményt ért el.[9]
2014-ben az érvényesen leadott 5061 szavazatból, három jelölt közül 2793 szavazatot szerzett meg, ezzel 55,19 %-os eredményt ért el.[10]
2019-ben az érvényesen leadott 6640 szavazatból, két jelölt közül 4559 szavazatot szerzett meg, ezzel 68,66 %-os eredményt ért el.[1]

A 2019-es önkormányzati választás eredménye szerkesztés

  • A polgármester-választás eredménye[11]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Pápai Mihály Fidesz-KDNP 4559 68,66%
Endre Dávid Bence MSZPDKMomentum 2081 31,34%
Összesen 6640 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[12]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
Fidesz-KDNP 9 P                
MSZPDKMomentum 3            

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
22 709
22 886
24 193
23 949
24 463
20132014202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 1% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,8%, református 11,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 23,1% (33,3% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 88,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak, görögnek, ruszinnak és örménynek, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20% volt római katolikus, 9,6% református, 1,3% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 19% felekezeten kívüli (45,9% nem válaszolt).[14]

Híres gyáliak szerkesztés

Látnivalók szerkesztés

 
Gyál, Széchenyi-szobor. Az alkotást Barth Károly szobrászművész ajándékozta a városnak 2005-ben
 
Gyál, Arany János-szobor. A szobrot Barthné Mezőfi M. Ilona szobrászművész ajándékozta a városnak 2006-ban.
  • Katolikus templom (1983 – tervezte: Perczel Dénes ) (Szent István út)
  • Református templom (1994 – tervezte: Jakab Zoltán)
  • Millenniumi park (Kőrösi út)
  • Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár (2002 – tervezte: Taba Benő) (Kőrösi út)
  • Arany János-szobor (az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár előtt)
  • Szent István-szobor (Szent István tér)
  • Kopjafa (Szent István tér)
  • Kálvin-szobor (2001Barth Károly alkotása) (Kálvin tér)
  • Széchenyi István-szobor (Kőrösi út-József Attila utca sarok)
  • Trianon-emlékmű (a városközpontban)[15]

Közbiztonság szerkesztés

Fegy Polgárőr és Tűzoltó Egyesület Gyál szerkesztés

A gyáli Faluvédő Egyesület (FEGY) 1990-ben alakult és azóta folyamatosan működik, az ország egyik legnagyobb múltú polgárőr egyesülete. Célja Gyál város területén közbiztonsági, vagyonbiztonsági, természet- és környezetvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása. 0-24 órás felügyeleti központtal, járőrszolgálattal, riasztós távfelügyelettel és tűzoltósággal áll a gyáli lakosok szolgálatában.

Testvértelepülése szerkesztés

Közlekedése szerkesztés

A város népszerűsége elsősorban a jó közlekedésben, és Budapest közelségében rejlik. Mind egyéni, mind közösségi közlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető. A városon belül jó ideig több volt a földút, mind a szilárd közút, azonban 2009-ben a város összes útja szilárd útburkolatot kapott.

Megközelíthető gépjárművel:

Közösségi közlekedéssel:

Képek szerkesztés

Helyi média szerkesztés

  • Gyál FM: egy helyi amatőrökből álló csapat 2011. 11. 11-én indította útjára az első gyáli, fiataloknak szóló rádióadót. A rádió egyelőre csak weben érhető el, de rövidtávú programjukban a helyi lakosság kiszolgálása a cél, azaz kisközösségi-FM rádióvá szeretnének válni. Fiatalos, dinamikus és lendületes stílusával, alig 6 hónap alatt az egyik legelismertebb magyarországi webrádióvá vált. Híres és még fel nem fedezett tehetségek is megtalálhatók a rádió műsoraiban. A rádió kiemelkedő minősége már a határon túl is magára vonta az előadók figyelmét és egyre több külföldi lemezlovas is felbukkan a műsorokban. A Gyál FM hivatalos honlapja

Érdekességek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 17.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt „nem ismert”-ként tünteti fel.
  5. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  11. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=048&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  12. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=048&p_r_p__prpMegyeKod=14#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  13. Gyál Helységnévtár
  14. Gyál Helységnévtár
  15. Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról (PDF). Gyál. (Hozzáférés: 2018. február 13.)[halott link]
  16. Gyál egyetlen testvértelepülése: Kibéd. Gyál.hu, hozzáférés: 2022-08-01
  17. Zubreczki Dávid: Gorcsev Ivánról neveztek el utcát Gyálon. Épp ideje volt, hogy a magyar Nobel-díjasról méltóképpen emlékezzünk meg. Urbanista (index.hu), 2019. február 14. (Hozzáférés: 2024. május 17.)

További információk szerkesztés

További információk szerkesztés