Gyál

magyarországi város Pest megyében

Gyál város Pest megyében, a budapesti agglomerációban, a Gyáli járás központja.

Gyál
Gyál belvárosának egy részlete
Gyál belvárosának egy részlete
Gyál címere
Gyál címere
Gyál zászlaja
Gyál zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásGyáli
Jogállás város
Polgármester Pápai Mihály (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző Rozgonyi Erik
Irányítószám 2360
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség23 628 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség928,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyál (Magyarország)
Gyál
Gyál
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 51″, k. h. 19° 12′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 51″, k. h. 19° 12′ 56″
Gyál (Pest megye)
Gyál
Gyál
Pozíció Pest megye térképén
Gyál weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyál témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Budapesttől délkeletre, közvetlenül a főváros határában található helység.

MegközelítéseSzerkesztés

Autóval legegyszerűbben az M5-ös autópálya 21-es kilométerénél (közvetlenül az M0-s autóúttal képzett csomópontja mellett) található kijáratról (Alsónémedi–Gyál-csomópont) letérve érhető el; innen a 4602-es út vezet a városba. Az M0-s felől keleti irányból érkezőknek ezzel szemben kézenfekvőbb lehet a Gyál–Pestszentimre-csomópontnál letérni: onnan a 4601-es úton érhető el Gyál belvárosa; ez utóbbi út egyben a település főutcája is.

Vonattal a 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon közelíthető meg, amelyen egy állomás (Gyál) és egy megálló (Gyál felső) található a város területén.

TörténeteSzerkesztés

Gyál város területe már a 13. század végén lakott volt, erről egy 1293. augusztus 21-én kelt okirat is tanúskodik. III. Endre király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul alakban írva. Templomát 1324-ben említi először egy oklevél. Károly Róbert 1324. január 21-én írt oklevele a területen Szent György tiszteletére emelt templomról tesz említést.

A falu az 1500-as években már puszta volt. A törökök kiűzése után Alsónémedihez csatolták. A terület a Rákóczi-szabadságharc bukása után került a Károlyi grófok tulajdonába.

A 19. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság.

A századforduló idején alig pár száz lakosú község a 20. század eleji parcellázások nyomán nőtt több ezresre. Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, dr. Dőri Ferenc és Jálics Kálmán birtaikból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből „egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal”.

Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok is. A jó levegő, a ligetes táj, strandfürdők, vendéglők, kulturális és sportesemények szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához.

Bár az Alsónémeditől önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak vége után, 1944. december 27-ei első határozatában nyilvánította a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.

A második világháborúban a front a település közelében volt. Hol a németek, hol a szovjetek foglalták el. A háború után alakult a község lelkészsége (1945-ben). Ekkor hozták létre a templomépítő bizottságot is, a háborúban ugyanis az uradalmi kápolnák elpusztultak. 1948-ban egy vendéglőt alakítottak át kápolnává, később tornyot és sekrestyét építettek hozzá. Igazi temploma a községnek 1983-ig nem volt.

Az 50-es évektől kezdve, amikor a mezőgazdaság átalakítása következtében a népesség nagy része a fővárosi gyárakban talált munkát, Gyál lélekszáma is rohamosan emelkedett. A rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben.

A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is. A térség dinamikus fejlődésének ma is szilárd alapját jelentik az akkor betelepült üzemek, bár időközben lényeges minőségi változások is megfigyelhetőek e területen.

1997. július 1-jén a köztársasági elnök várossá nyilvánította. Ezt minden nyár utolsó szombatján szabadtéri programokkal ünnepli a lakosság.

CímereSzerkesztés

A háromszögű pajzs két részre osztott. A felső, vörös mezőben páncélos vitéz, Szent György látható, ahogy legyőzi a sárkányt. Ez elsősorban a település középkori múltjára utal. Az alsó, aranyszínű mezőben egy szőlőfürtöt és két akácágat láthatunk; ezek arra utalnak, hogy ebben az időben a helyiek főleg mezőgazdaságból éltek a „gyáli homokon”. Gyált korábban „Gyál-szőlőnek” és „Gyál-ligetnek” hívták; a címer alsó része erre is utal.

JeleneSzerkesztés

A kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Az autópályák közelsége miatt a városba települtek nagyobb üzemek, logisztikai központok. Napjainkban több száz vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben a szolgáltatások széles körét kínálva.

Mára lényegében kiépült a vonzáskörzet lakosságát is kiszolgálni képes intézményhálózat: zeneiskola, szakközépiskola, könyvtár, szakosított orvosi rendelő, gyógyszertárak, térségi vízmű, csatornamű és hulladék kezelő vállalat működik. A városban a teljes közművesítés (villany, gáz, ivóvíz, szennyvíz, telefon, internet) megtörtént. Az elkövetkezendő években a közutak szilárddá tétele, a csapadékelvezetők kiépítése és a járdaépítés fog az önkormányzatnak komoly feladatot adni.

A lakosoknak korábban Dabasra kellett járni, ha igazolványaikat meg kellett újítani. Ma már itt is megtalálható a területi okmányiroda és gyámhivatal. A közbiztonság erősítését magasabb szintű rendőrőrs és polgárőrség biztosítja, valamint önkéntes tűzoltó raj is készenlétben áll. Gyál a környező településeket összefogó járás központja. Itt működik továbbá a környező településeket kiszolgáló egészségügyi ügyeleti szolgálat is.

Itt működő fontosabb vállalatokSzerkesztés

Legfontosabb oktatási és pedagógiai intézményekSzerkesztés

  • Bartók Béla Óvoda
  • Eötvös József Szakképzőiskola
  • Ady Endre Általános Iskola
  • Bartók Béla Általános Iskola
  • Kodály Zoltán Zeneiskola
  • Zrínyi Miklós Általános Iskola
  • Liliom Óvoda
  • Tátika Óvoda
  • Tulipán Óvoda
  • Klapka utcai Bölcsőde
  • Kertváros Gyáli Kistérség Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálat

KözéleteSzerkesztés

PolgármesterekSzerkesztés

Név Jelölő szervezet(ek) Terminus Megjegyzés / Források
Gyimesi István Fidesz 19902010 Az 1990-es polgármester-választásról, a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása alapján csak a végeredmény állapítható meg.[3][4]
Fidesz-MDF-KDNP-LPSZ–VP 1994-ben az érvényesen leadott 4038 szavazatból, négy jelölt közül 3075 szavazatot szerzett meg, ezzel 76,15 %-os eredményt ért el.[5]
Fidesz-MDF-KDNP 1998-ban az érvényesen leadott 4732 szavazatból, négy jelölt közül 2248 szavazatot szerzett meg, ezzel 47,51 %-os eredményt ért el.[6]
2002-ben az érvényesen leadott 5674 szavazatból, négy jelölt közül 3006 szavazatot szerzett meg, ezzel 52,98 %-os eredményt ért el.[7]
FideszKDNPVP 2006-ban az érvényesen leadott 7498 szavazatból, két jelölt közül 4840 szavazatot szerzett meg, ezzel 64,55 %-os eredményt ért el.[8]
Pápai Mihály FideszKDNP 2010 óta 2010-ben az érvényesen leadott 5084 szavazatból, három jelölt közül 3022 szavazatot szerzett meg, ezzel 59,44 %-os eredményt ért el.[9]
2014-ben az érvényesen leadott 5061 szavazatból, három jelölt közül 2793 szavazatot szerzett meg, ezzel 55,19 %-os eredményt ért el.[10]
2019-ben az érvényesen leadott 6640 szavazatból, két jelölt közül 4559 szavazatot szerzett meg, ezzel 68,66 %-os eredményt ért el.[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 1% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,8%, református 11,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 23,1% (33,3% nem nyilatkozott).[11]

Híres gyáliakSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

 
Gyál, Széchenyi-szobor. Az alkotást Barth Károly szobrászművész ajándékozta a városnak 2005-ben
 
Gyál, Arany János-szobor. A szobrot Barthné Mezőfi M. Ilona szobrászművész ajándékozta a városnak 2006-ban.
  • Katolikus templom (1983 – tervezte: Perczel Dénes ) (Szent István út)
  • Református templom (1994 – tervezte: Jakab Zoltán)
  • Millenniumi park (Kőrösi út)
  • Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár (2002 – tervezte: Taba Benő) (Kőrösi út)
  • Arany János-szobor (az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár előtt)
  • Szent István-szobor (Szent István tér)
  • Kopjafa (Szent István tér)
  • Kálvin-szobor (2001Barth Károly alkotása) (Kálvin tér)
  • Széchenyi István-szobor (Kőrösi út-József Attila utca sarok)
  • Trianon-emlékmű (a városközpontban)[12]

KözbiztonságSzerkesztés

Fegy Polgárőr és Tűzoltó Egyesület GyálSzerkesztés

A gyáli Faluvédő Egyesület (FEGY) 1990-ben alakult és azóta folyamatosan működik, az ország egyik legnagyobb múltú polgárőr egyesülete. Célja Gyál város területén közbiztonsági, vagyonbiztonsági, természet- és környezetvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása. 0-24 órás felügyeleti központtal, járőrszolgálattal, riasztós távfelügyelettel és tűzoltósággal áll a gyáli lakosok szolgálatában.

TestvértelepüléseiSzerkesztés

KözlekedéseSzerkesztés

A város népszerűsége elsősorban a jó közlekedésben, és Budapest közelségében rejlik. Mind egyéni, mind közösségi közlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető. A városon belül jó ideig több volt a földút, mind a szilárd közút, azonban 2009-ben a város összes útja szilárd útburkolatot kapott.

Megközelíthető gépjárművel:

Közösségi közlekedéssel:

KépekSzerkesztés

Helyi médiaSzerkesztés

  • Gyál FM: egy helyi amatőrökből álló csapat 2011. 11. 11-én indította útjára az első gyáli, fiataloknak szóló rádióadót. A rádió egyelőre csak weben érhető el, de rövidtávú programjukban a helyi lakosság kiszolgálása a cél, azaz kisközösségi-FM rádióvá szeretnének válni. Fiatalos, dinamikus és lendületes stílusával, alig 6 hónap alatt az egyik legelismertebb magyarországi webrádióvá vált. Híres és még fel nem fedezett tehetségek is megtalálhatók a rádió műsoraiban. A rádió kiemelkedő minősége már a határon túl is magára vonta az előadók figyelmét és egyre több külföldi lemezlovas is felbukkan a műsorokban. A Gyál FM hivatalos honlapja

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. G települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt „nem ismert”-ként tünteti fel.
  5. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  11. Gyál Helységnévtár
  12. Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról (PDF). Gyál. (Hozzáférés: 2018. február 13.)[halott link]

További információkSzerkesztés

További információkSzerkesztés