Kisoroszi
Kisoroszi község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Kisoroszi | |||
A Kisoroszi és Visegrád között ingázó komp vár indulásra a szentgyörgypusztai kikötőben | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Szentendrei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Molnár Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 2024 | ||
Körzethívószám | 26 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 902 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 86,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,94 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
Földrajzi középtáj | Duna menti síkság[3] | ||
Földrajzi kistáj | Vác–Pesti-Duna-völgy[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 48′ 28″, k. h. 19° 00′ 38″47.807837°N 19.010637°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 28″, k. h. 19° 00′ 38″47.807837°N 19.010637°E | |||
Kisoroszi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisoroszi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Dunakanyarban, a Visegrádi-szoros áttöréses völgyének végén, a Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott Szentendrei-szigeten helyezkedik el. A közkedvelt északi szigetcsúcs körülbelül 5 kilométeres hosszban teljes egészében a település közigazgatási területéhez tartozik. A szigeten végighúzódó 1113-as úton közelíthető meg, vagy pedig a Dunabogdány és Visegrád határvonalától (Szentgyörgypusztától) induló komppal. A révhez vezető út a falu irányából a 11 317-es, Szentgyörgypuszta felől pedig a 11 318-as számot viseli. (Régen a személyforgalom mellett közúti forgalmat is bonyolított, továbbá ezen kívül üzemelt átkelőhajó a Duna váci főágán is, ami Verőcével kötötte össze Kisoroszit.) Nagyobb árvizek idején a Duna rendszeresen elönti a közutakat, ilyenkor a falu csak vízi járművekkel közelíthető meg.[4]
Nevének eredete
szerkesztésA hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának idején Oroszországból beköltözött emberek szállták meg ezt a helyet, akiktől a helység a nevét kapta.
Szent Imréről egykorú forrás azt jegyezte fel, hogy címe „dux Ruizorum", azaz „oroszok vezére", trónörökös utódjáról, Orseolo Péterről pedig azt írták, hogy mint trónörökös, „princeps exercitus regis", tehát a „a királyi sereg parancsnoka" volt. Minthogy régi magyar nyelven az orosz szónak „királyi ajtónálló, csatlós, testőr" jelentése is volt, a bizánci császárnak pedig, ugyanúgy, mint a kijevi nagyfejedelemnek, rusz, ill. varég (varang, varjág) testőrsége volt, a magyar királyi testőrséget az államalapítás után az a népelem alkothatta, amelynek Orosz és Varang helyneveinkben maradt emléke.
Más vélemények szerint Kisoroszi mégsem az orosz, hanem a Rosd szóhoz köthető, mivel a falu kezdetben a Rosd nemzetség ősi birtoka volt. Neve (régi helyesírással) Kis-Oroszi, előtte Oroszfalu. Feltételezett fejlődési sorrendje: - Rosd - Rosdfalu - Rosfalu - Orosfalu - Oroszfalu - Orosz - Oroszi - Kisoroszi
Története
szerkesztésKisoroszi területe már az ókorban lakott volt, a rómaiak több őrtornyot is emeltek a betörő markomannok és más népek miatt. A középkorban falu már a Rosd honfoglaló ősnemzetségé volt, a legelső ismert írott emlék az 1394. évből van, ekkoriban Orosz néven említették a települést. A 14. században lett a Kalászi családé, a következő évszázadban pedig Mátyás király hajdúinak letelepedési helye volt. Buda 1541-es török kézre kerülését követően török fennhatóság alá került.
A törökök kiűzését követően az Udvari Kamara vette át a terület irányítását, 1692-ben I. Lipót király kivonta a falut a katonatartási kötelezettség alól. 1700-ban Intzia Valkard birtoka lett, ám az ág kihalásával Gundaker Thomas Starhembergé lett. A gróf célja az volt, hogy uralma alá vonja a lakosokat, annak ellenére, hogy az 1715. évi XXXIV. tc. kimondta, hogy mint kiváltságokkal rendelkező falu, lakosai szabadon élhetnek. 1790-ben Keglevich Károly leszármazottaié lett, majd a visegrádi uradalom részévé vált.
Az eredetileg egy utcás falu kezdetben Nógrádhoz, majd Pest vármegyéhez tartozott. A két vármegye a XVII. század utolsó évtizedében rendszeresen vitázott arról, hogy melyik közigazgatási egységhez sorolják Kisoroszit. 1695-ben Nógrád vármegye ragadta magához és kinyilvánította azon elhatározását, miszerint visszaadni nem fogják, sőt ha kell, katonaságot is bevetnek. A két vármegye közti ellentét a település tárgyában továbbra is fennállt, így végül a kancellária elé került a kérdés, ott pedig úgy döntöttek, hogy a község Pest vármegyéhez kerüljön. A két vármegye közti jó viszony megteremtésére és megtartására I. Lipót 1696-ban mégis úgy rendelkezett, hogy Kisoroszi Nógrádé legyen, ám ekkor a vármegyének ez már nem volt elég, az ellentétek nem csitultak. 1704-ben már Pest megye részeként említették.
A faluban két templom áll, egy katolikus és egy református. Ezen utóbbi neobarokk stílusú, 1803-ban épült. Tornya a mainál jóval magasabb volt, ám az 1900-as évek táján omlásveszély miatt a toronysisakot átépítették. Három haranggal rendelkezik, 1992 és 1995 között felújították. A katolikus templom felszentelésérre 1719-ben került sor. 1810-ben lett a templomnak és az egyházközségnek plébánosa, 1837-től Pethő János töltötte be ezen egyházi méltóságot.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Újváry Pál (független)[5]
- 1994–1998: Ujváry Pál (független)[6]
- 1998–2002: Ujváry Pál (független)[7]
- 2002–2006: Molnár Csaba (független)[8]
- 2006–2010: Molnár Csaba (független)[9]
- 2010–2014: Molnár Csaba (független)[10]
- 2014–2017: Nádasdy-Csontos Elek (független)[11]
- 2017–2019: Molnár Csaba (független)[12][13]
- 2019–2024: Molnár Csaba (független)[14]
- 2024–: Molnár Csaba (független)[1]
A településen 2017. május 14-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[12] mert a képviselő-testület négy tagjából hárman még január 18-án megszavazták a testület feloszlatását.[13][15]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 946 | 949 | 962 | 992 | 946 | 908 | 902 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szlováknak, 0,3% ukránnak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 20%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 12,1% (29,4% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 0,5% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és cigánynak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,4% volt római katolikus, 16,9% református, 0,8% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
szerkesztés- Kisoroszi golfpálya (18 lyukú)
- Rózsafüzér királynője róm. kat. templom, 1719. (Oltárkép: Lepantói csata)
- Kálvária domb (római erődítmény helyén épült kápolnával, 2013-ban felújított stációkkal)
- Református templom (1803)
- Cseres-tó panorámafotó
- 2013-ig[m 1] itt volt a Baktay Ervin Indián-cowboy Múzeum (Western játékok emlékhelye)
- Halápi Lovarda (indiántábor)
- Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény és Fotóarchívum (Művelődési Házban)
- Szigetcsúcs Kemping és dunai szabadstrand
- Kisoroszi, Pásztorkert - római erőd maradványai
Híres emberek
szerkesztés- 1896-tól 1927-ben bekövetkezett haláláig itt élt és dolgozott Ujváry Ignác festő, „a sziget szerelmese”.
- Itt született, alkotott és halt meg Ujváry Ferenc, Ujváry Ignác fia.
- Fekete István író itt lakott az 50-es évek elején.
- Kádas Kálmán itt született gazdasági mérnök, statisztikus, Heller Farkas munkatársa, egyetemi tanár, dékán, rektorhelyettes.
- Drozdy Gyula népiskolai tankönyvíró haláláig itt lakott.
- 1962-ben itt halt meg Rakovszky György altábornagy.
- Nyaranta itt élt és alkotott Mészöly Miklós író, Polcz Alaine, Nádas Péter, Simonffy András, Kukorelly Endre, és mások.
- Itt alkotott és halt meg Korga György.
- Sváby Lajos festőművész (műterme a Kis-Duna parton).
- Élete utolsó éveiben itt élt és a református templomban kántorkodott Illés Lajos az Illés-együttes zenésze.
- 2017 májusában Havas Henrik a település önkormányzati képviselője lett.
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ 2013-ban Dunaharasztiba költözött.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ a b Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Fehér János - Kisorosziban nem aggódják túl a helyzetet (Telex.hu, 2024.09.18.)
- ↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
- ↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
- ↑ a b Kisoroszi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. május 14. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ a b Havas Henrik nem kampányolt, mégis képviselő lett Kisorosziban (magyar nyelven). mno.hu, 2017. május 14. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Kisoroszi Helységnévtár
- ↑ Kisoroszi Helységnévtár
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Kisoroszi madártávlatból
- Kisoroszi térkép
- Szentendrei-sziget csücske - Kisoroszi
- A kisoroszi katolikus templom
- A kisoroszi református templom
Nagymaros 2 km | Kismaros 1 km | Verőce 2 km |
Visegrád 2 km | Vác 7 km | |
Dunabogdány 2 km | Tahitótfalu 5 km |