Simonffy András

(1941-1995) magyar író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 4.

Simonffy András [eredeti név: Simonffy-Tóth András] (Szeged, 1941. augusztus 6.Ajka, 1995. december 16.) kétszeres József Attila-díjas (1974, 1982) magyar író.

Simonffy András
Az 1973-as Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1973-as Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született1941. augusztus 6.
Szeged
Elhunyt1995. december 16. (54 évesen)
Ajka
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)elbeszélés, regény
Első műveLázadás reggelig (elbeszélés, 1965)
Fontosabb műveiKompország katonái (történelmi kollázsregény, 1981)
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1974, 1982)

Életpályája

szerkesztés

Az ELTE magyar–olasz szakát végezte el. 1964–1968 között az Egyetemi Lapok és az Esti Hírlap munkatársa, majd szabadfoglalkozású író. 1973–1976 között az Új Írás rovatvezetője volt. 1973-–1974 között a Mozgó Világ folyóirat főszerkesztője volt. 1989-ig ismét szabadfoglalkozású volt, majd az Életünk főmunkatársa lett. 1992-től a Hitel folyóirat főszerkesztője volt.

Első kötete az 1960-as évek végén kibontakozó nemzedék „közérzet-irodalmának” nyitánya volt. A lázadás gesztusát következő kötetében a rezignáció váltja fel. Legsikeresebb műve a Kompország katonái (1981) című történelmi kollázsregénye. Olaszból fordított.

  • Lázadás reggelig (elbeszélés, 1965)
  • Egy remek nap (elbeszélés, 1973)
  • Idegen a városban (regény, 1976)
  • A világnagy zsíroskenyér (elbeszélés, 1977)
  • Kompország katonái (történelmi kollázsregény, 1981)
  • Rozsda ősz (visszaemlékezés, 1990)
  • Várunk rám (elbeszélés, 1990)
  • Itáliai levelek (válogatta: Sándor Kata, 1997)
  • A zenélő gondola. Válogatott novellák, 1965-1977; vál., szerk., utószó Tarján Tamás; Holnap, Bp., 2001

Díjai, kitüntetései

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés