Főmenü megnyitása

Üllő város Pest megyében, a budapesti agglomerációban, a Vecsési járásban található. Üllő a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér és az M0-s autópálya közelsége miatt kiváló logisztikai övezet.[3]

Üllő
Üllő katolikus templom.jpg
Üllő címere
Üllő címere
Üllő zászlaja
Üllő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásVecsési
Jogállás Város
Polgármester Kissné Szabó Katalin (független)[1]
Irányítószám 2225
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség11 949 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség244,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Üllő (Magyarország)
Üllő
Üllő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 03″, k. h. 19° 20′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 03″, k. h. 19° 20′ 40″
Üllő (Pest megye)
Üllő
Üllő
Pozíció Pest megye térképén
Üllő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Üllő témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Üllő Pest megyében, Budapest agglomerációjában a Pesti-síkság szélén fekszik. Tengerszint feletti magassága 125 méter.[4] A főváros központjától 25 km-re délkeletre, a Liszt Ferenc repülőtértől 5 km távolságra található. Üllő vasútállomás Budapest-Nyugati pályaudvarról 30 perc, Kőbánya-Kispest állomásról mindössze 20 perc, autóbusszal Budapest Kispest végállomásról 30 perc a menetidő. A települést a 400-as főút és a 4603-as számú út (az M5 és az M3 utakat köti össze) 4 részre osztja. Találkozási pontjuk a város középpontja. A település mellett halad el az M0-s és az M4-es autópálya.

A névadórólSzerkesztés

Árpád fejedelem öt fia közül Üllő volt sorban a középső. A legidősebb fivér Levente a honfoglalást az Al-Duna irányából biztosítva esett el. A 907. július 3-7-ig zajlott Pozsonyi csatában Árpád mellett három felnőtt fia vezette a magyar tyumeneket/töményeket. Üllő és Tarhos vezette az egyik seregtestet. A támadó Keleti Frank Birodalom királyának, IV. (Gyermek) Lajosnak a hadai kétszeres túlerőben voltak. A magyar hadak a csata végére teljesen megsemmisítették a támadókat. Meghalt Tarhos, Üllő, és Jutocsa is. A harcban szerzett sebesülései miatt Árpád is hamarosan követte fiait. A fejedelemfiak közül csak a még szinte gyermek Zsolt maradt életben. Ez a döntő ütközet tette lehetővé a magyarok nyugati terjeszkedését a továbbiakban, amit ki is használtak.

TörténeteSzerkesztés

Üllő határában avar sírok kövesztik rég a csendet...
– Baranyi Ferenc: Duna-Tisza köze

A régészeti leletek szerint már az őskorban lakták a települést. A rézkorból csőtalpas edény, a bronzkorból női sírleletek (községi legelő), gázlómadár csontjaiból készült furulya, a vaskorból kelta cserépanyag került elő. A népvándorlás korából hét szarmata-jazig sírt is feltártak. Legjelentősebb régészeti emléke az 1932-ben és az 1951-ben feltárt két avar temető (több, mint 400 sír), melyek feltárása (az első a Disznójárás dűlőn, a második a Vecsés-Üllő közötti felüljárótól déli irányban) jelentősen hozzájárultak a megye avar kori képének megalkotásához.

Ma már történészek által is elfogadott tény, hogy a település neve Árpád fejedelem harmadik fiától származik. A JelehHülekIllew – Üllő a névváltozás fontosabb állomásai.

Az 1939/1940-ben az Ilona úton feltárt honfoglalás kori temető (23 sír) László Gyula régész professzor szerint nagycsaládi temetkezőhely volt.

Az első írásos emlék a tatárjárás után, 1252-ből származik: ekkor dezertum (elhagyott puszta), amely egy 1289-es dokumentum szerint már az „üllői nemesek földje”, így 1989-ben ennek ünnepelte 700 éves évfordulóját a település. Mivel ez a dokumentum egy határjárás (birtokadományozás) során keletkezett, van olyan feltevés, hogy talán nem is Üllőre vonatkozik. Üllő fénykora a középkorban Mátyás király alatt lehetett, mert Pest megyének a Duna balparti részének törvénykezési székhelye volt: jó néhány iratot címeztek innen a nádornak, illetve Mátyásnak a törvénykezők.

A település a török korban végig lakott volt, nem pusztult ki, mint szomszédai, bár létszáma 1591-től jelentősen visszaesett. A fennmaradt magyar adófizetők névsorai, a török tulajdonosokkal, szpáhikkal együtt bizonyítják ezt. A török kiverésekor a Buda visszafoglalása miatti harcokban elnéptelenedett, de 1693-tól már ismét lakták. A török hódoltság alatt a település adózott.

Üllő környékének paraszti (kapu-) háztartásaira eső összes török adóösszegek magyar arany forintban, 1546-1591
Település 1546 1559 1562 1580 1591
Üllő 1,34 3,75 4,64 4,26 5,16
Vecsés 13 6,3 7,54 10 10
Petrefalva (Péterfalva) 9,55 6,96 5,66 8,94 5,11

A Rákóczi-szabadságharcból 12 üllői katona neve ismert. A falu nagyobb része a váci püspök, majd a váci káptalan birtoka: az 1727-es betelepítés is az utóbbihoz tartozó Püspökszilágyiról történik. A 18. századi mezőgazdasági és birtokviszonyok képét jól mutatja be az üllőiek úrbéri bevallása 1765-ből, mely országos felmérés része volt, s Mária Terézia 1767-es Úrbéri rendeletét előzte meg. A település mai római katolikus temploma – mely műemlék jellegű – 1752-1757 között, a református templom 1844-ben épült.

A napóleoni háborúk idején francia hadifoglyok kerültek Üllőre. A reformkor egyik legjelentősebb eseménye a településen az ország második vasútvonalának megépítése és átadása volt 1847. szeptember 1-jén: a PestCeglédSzolnok vasútvonallal a település gyorsan bekapcsolódik az országos vasúthálózatba.

Az 1848-49-es szabadságharcban üllőiek is részt vettek, (pontos névsoruk nem ismert) 1849 januárjában megszállt a település katolikus parókiájában Jellasics is, sőt az osztrák főparancsnok Windisch-Grätz is járt itt.

1862-ben elindult a földrendezés (még az 1990-es években is tartott), s a kiegyezés után fellendül a növénytermelés (gyökérzöldség, sárgarépa) és az állattenyésztés (vasúti rampa megépítése). Az 1890-es évektől a mezőgazdasági miniszter engedélyezi a település számára évente két alkalommal az országos állat- és kirakodóvásár megtartását.

A századfordulótólSzerkesztés

 
Római katolikus műemléktemplom a felújítás előtt

A század vége felé egyre több üllői jár be a székesfővárosba dolgozni, ekkortól indult fejlődésnek a sport (labdarúgás 1898), a munkásművelődés (1903-tól dal- sport- és önképzőkör). Az I. világháborúban üllőiek is harcoltak az orosz és olasz fronton (például három pilóta üllői lakos). A 101 áldozat nevét és emlékét a katolikus templom előtti emlékoszlop örökíti meg. A világháború alatt 200 orosz hadifogoly került a településre, velük mezőgazdasági munkát végeztettek.[5] A háború után egyre több üllői dolgozott Budapesten. Fellendült a közművelődés, a különböző műsoros estek, amatőr színházi előadások fénykora volt ez.

A második világháborút nagyon megszenvedte a község: a katonák, a polgári lakosok közül sokan haltak meg, az áldozatok pontos száma még nem ismert. 1939-ben Üllő 25 lengyel menekült katonát fogadott be (néhányuk leszármazottja ma is él Üllőn). 1944. november 2-án szovjet csapatok jelentek meg Üllőn, így a község is hadszíntérré vált. 1944. nyarán 20 üllői zsidó származású polgárt hurcoltak el Ausztriába. November 5-én német légitámadás érte Üllőt; november folyamán többször is gyalogos- és harckocsi támadás pusztított itt. Ezekben 150-200 fő halt meg, ezért november 9-től a szovjet hadvezetés kiköltöztette a lakosságot Ócsára. November 9-én 14:50-kor találatok miatt a katolikus templom tornya leomlott, a templom 8 mázsás Franciska-harangját június 9-én német katonák vitték el. Pest körülzárása után december 24-26 között a lakosság kezdett visszatelepülni. A tanítás 1945. március 15-től folytatódott július 14-ig.[6]

1944 végén és 1945 elején megalakultak a helyi pártok. 1945. január elején (5-én és 6-án) megalakult a községi képviselő-testület. Létrejött a polgárőrség, az üllői orvosokat tífuszjárvány miatt sikerült visszahozni a településre (dr. Lengyel István, dr. Csík Pál). A települést és környékét Szirony József tűzszerész vezetésével aknátlanították. 1945 tavaszán megindult a vasút helyreállítása, a lakóházak tatarozása. A villanyt 1945. január 15. és június 8. között hozták be a településre (Rákosi Jenő vezetésével). 1945-ben Üllőn a katolikus (10 tanulócsoport) és a református (3 tanulócsoport) iskolának összesen 470 diákja volt.

1948-tól a kor viszonyainak megfelelően megindult a téeszesítés. A különböző nevű tsz-ek megalakulása, egyesülése végül is a Ferihegy MgTsz létrejöttéhez vezetett, mely három település (Péteri, Üllő, Vecsés) határára terjedt ki. Itt a rendszerváltás 1989-ben hozott gyökeres változást.

A település kultúrtörténetéhez tartozik, hogy 1847 nyarán járt itt Petőfi Sándor, 1866-1867 telén itt lakott Blaha Lujza. 1915-től itt élt – Tornyoslöbön1929-ben bekövetkezett haláláig Vargha Gyula, a jó nevű költő, statisztikus 1949-ben itt adta – talán egyik utolsó – műsoros estjét Karády Katalinnal, mielőtt emigrált.

A település 2005. július 1-jén kapta meg a városi rangot.

2007-ben Üllő és Vecsés a Gyáli kistérségből a Monori kistérségbe kerültek át, 2013 óta a Vecsési járáshoz tartoznak.

2010-ben a város elnyerte a befektetőbarát település ezüst fokozatát.[7]

Közösségi közlekedésSzerkesztés

Volánbusz autóbuszvonalakSzerkesztés

Budapest, Kőbánya-Kispest és Üllő között.

  580, 581

Az 580-as busz egy járata hajnalban a Liszt Ferenc repülőtérig közlekedik.

VonatSzerkesztés

A városnak egy vasútállomása és egy megállóhelye van a 100a számú Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon.

A vonatok a Nyugati pályaudvarig közlekednek.

2019. május 27-től, munkanapokon 5:41-től 7:11-ig 30 percenként négy új vonat indul Üllőről, amelyek Üllő és Kőbánya-Kispest között csak Vecsésen állnak meg. Ezek a vonatok Kápolnásnyék, illetve Székesfehérvár állomásra közlekednek, a fő utazási irány – Kőbánya-Kispest - mellett közvetlen kapcsolatot biztosítanak Budapest-Kelenföldre. A vonatok a korszerű FLIRT motorvonatokból kerülnek kiállításra. A menetidő Kelenföldig 30 perc.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg
  • Kissné Szabó Katalin (független)
Korábban

Manczal János

Vasadi István

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 12,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 22% (31,3% nem nyilatkozott).[8]

NevezetességeiSzerkesztés

A két templom harangja, valamint a városközpontban felállított honfoglalás emlékszobra és az életfa, az iskolában (Üllői Árpád Fejedelem Általános Iskola) minden évben megrendezett Árpád-napok. Híres még az Állatorvos-tudományi Egyetem Kutató Telepe a Dóra-majorban (Üllőhöz tartozó terület).

KépekSzerkesztés

A település az irodalombanSzerkesztés

  • Üllő az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód zsákutcában című bűnügyi regényének.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Üllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Befektetőbarát település - ullo.hu (magyar nyelven). www.ullo.hu. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
  4. dr. Dobos György: Üllőről 2000-ben, 2000, Üllő, Magiszter Bt., 9. oldal
  5. dr. Dobos György: Üllőről 2000-ben, Üllő, 2000, Magiszter Bt.
  6. dr. Dobos György: Üllőről 2000-ben, Üllő, 2000, Magiszter Bt. 41-42. oldal
  7. Befektetőbarát település - ullo.hu (magyar nyelven). www.ullo.hu. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
  8. Üllő Helységnévtár

További információkSzerkesztés