Keleti Frank Királyság
A Keleti Frank Királyság Német Lajos királysága volt a Verduni szerződés után. Egyike volt a felbomló Frank Birodalom három utódállamának, a Középső Frank Királyság és a Nyugati Frank Királyság mellett. Ez a képződmény a Német-római Birodalom és a mai Németország előképe a korai középkorban. Úgy is ismert, mint Francia Orientalis. Felemelkedése egybeesik a Szász-ház és a Szálifrank-dinasztia felemelkedésével. Fennállása 843-tól I. Madarász Henrik 919-es megkoronázásáig tartott. Ezt követte I. (Nagy) Ottó 962-es megkoronázásával a Német-római Birodalom létrejötte, amely egy évezreddel később, 1806-ban bomlott fel.
| Keleti Frank Királyság | |
Francia orientalis 843 – 962 | |
 | |
| Az államalakulatot a térképen zöld szín jelzi | |
| Általános adatok | |
| Fővárosa | Aachen |
| Hivatalos nyelvek | latin |
| Vallás | katolicizmus |
| Kormányzat | |
| Államforma | monarchia |
| Dinasztia | Karoling-ház, Liudolf-ház |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti Frank Királyság témájú médiaállományokat. | |
.svg){kind=small}
A Kelet Frank Királyság négy hercegségre oszlott: Svábföld (Alemannia), Frankföld, Szászföld és Bajorország. (Ami magában foglalta Morvaországot és Karintiát.) II. Lothár 869-es halálával megszerezte Lotaringia keleti felét is.
Ez a felosztás folytatódott 1268-ig a Hohenstauf-dinasztia kihalásáig.
A 10. századtól a Keleti Frank Királyság úgy vált ismertté mint regnum Teutonicum („Teuton Királyság” vagy „Német Királyság”).
