Keleti Frank Királyság
A Keleti Frank Királyság Német Lajos királysága volt a Verduni szerződés után. Egyike volt a felbomló Frank Birodalom három utódállamának, a Középső Frank Királyság és a Nyugati Frank Királyság mellett. Ez a képződmény a Német-római Birodalom és a mai Németország előképe a korai középkorban. Úgy is ismert, mint Francia Orientalis. Felemelkedése egybeesik a Szász-ház és a Szálifrank-dinasztia felemelkedésével. Fennállása 843-tól I. Madarász Henrik 919-es megkoronázásáig tartott. Ezt követte I. Nagy Ottó 962-es megkoronázásával a Német-római Birodalom létrejötte, amely egy évezreddel később, 1806-ban bomlott fel.
Keleti Frank Királyság | |||
Francia orientalis 843 – 962 | |||
| |||
![]() | |||
Az államalakulatot a térképen zöld szín jelzi | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Aachen | ||
Hivatalos nyelvek | latin | ||
Vallás | katolicizmus | ||
Kormányzat | |||
Államforma | monarchia | ||
Dinasztia | Karoling-ház, Liudolf-ház | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti Frank Királyság témájú médiaállományokat. |
A Kelet Frank Királyság négy hercegségre oszlott: Svábföld (Alemannia), Frankföld, Szászföld és Bajorország. (Ami magában foglalta Morvaországot és Karintiát.) II. Lothár 869-es halálával megszerezte Lotaringia keleti felét is.
Ez a felosztás folytatódott 1268-ig a Hohenstauf-dinasztia kihalásáig.
A 10. századtól a Keleti Frank Királyság úgy vált ismertté mint regnum Teutonicum („Teuton Királyság” vagy „Német Királyság”).