Felsőpakony

Felsőpakony egy nagyközség Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban található. Kedvező infrastrukturális kapcsolatokkal rendelkező település.

Felsőpakony
Felsőpakony címere Felsőpakony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Gyáli
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Nagy János (Fidesz)
Irányítószám	2363
Körzethívószám	29
Testvértelepülései	Lista Rév
Népesség
Teljes népesség	3753 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	219,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 20′ 36″, k. h. 19° 14′ 21″47.34329, 19.23927
Felsőpakony Pozíció Pest vármegye térképén
Felsőpakony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpakony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A Pest vármegye középső részén, Budapest közigazgatási határától délkeletre 5 kilométerre található a Pesti-hordalékkúpsíkságon. Fekvése, földrajzi elhelyezkedése infrastrukturális szempontból kedvező, hiszen az M5-ös autópálya és a M0-s autóút kereszteződésének közelében fekszik. Jelentős előnyt jelent az innen néhány kilométerre fekvő Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér közelsége is, amely néhány perc alatt megközelíthető az M0-s autóút által. A község a repülőtér légi folyosójától távol esik.

Megközelítése

Felsőpakony közúton két irányból közelíthető meg: vagy Gyál, illetve az M0 Gyál–Pestszentimre-csomópontja, vagy Ócsa, illetve az M5-ös Ócsa–Üllő-csomópontja felől. Az előbbi irányból közvetlenül a 4601-es út vezet a településre, utóbbi megközelítési útvonal esetén a 4603-as úton kell elhaladni a 4601-es keresztezéséig, majd ott rátérni az utóbbi útra. A település lakott területét ez az út is elkerüli, a községbe csak a 46 303-as számú mellékút vezet be. Felsőpakony területén állami közútnak számít még a helyi ipari parkba bevezető 46 101-es számú mellékút is.

Vasúton a település a Budapest–Kecskemét-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt, Felsőpakony megállóhely.

Története

Felsőpakony területe már az i. sz. 1. századtól kezdődően lakott hely volt, ekkor a szarmaták szállták meg és népesítették be a vidéket. Erről az 1932-ben feltárt sír tanúskodik, majd ezt támasztják alá az 1950-es, 1960-as években és napjainkban is folyó ásatások. A feltárások során a 10-11. század magyarságára jellemző leletek kerültek elő, ami azt bizonyítja, hogy a területet az Árpád kortól a magyarok népesítették be. A településre utaló első írásos emlék az 1264-ben IV. Béla király Csuti Premontrei rendháznak adományozott birtok határleírásban szerepel előbb, mint „Pukun”, majd mint „Pakon” néven. Az ásatások szerint a 13-14. századtól egy templom állt a Paphegy nevű dombon, ami mellett a település temetője volt megtalálható. Az Anjou kortól a település már népes köznemesi falunak számít, a területét birtokló Pakonyi család a módosabb nemesek közé tartozott és közülük 1341-től 1453-ig hármat is megválasztottak Pest vármegye szolgabírájává. Pakonyi Domonkos szolgálatai fejében Zsigmond királytól 1417-ben erődítési illetve pallosjogot kapott. Az utóbbi azt jelentette, hogy a birtoka határain belül elfogott gonosztevőket saját maga megcsonkíthatta vagy kivégeztethette, ez egyébként a megye joga lett volna. A falu a törökdúláskor, a Budát is végleg elfoglaló török hadjárat idején teljesen elpusztult. A település neve 1704-ben tűnik fel újra, mint a Rákóczi-szabadságharc egyik ütközetének a helye, ekkor már Felsőpakonyként van említve. Azt követően a település és környéke előbb a Ráday, majd pedig a Degenfeld grófok tulajdonába került. A benépesülés későn indult, hiszen a 2700 holdas Degenfeld uralom még 1895-ben is csak 35 állandó munkást alkalmazott, így az összes lakosság lélekszáma ekkor mintegy 200 főre tehető, de még 1920-ban is csak 261 főt számláltak. Az 1938-ban végrehajtott parcellázások után - mely során 810 telek lett kialakítva - 1941-ben 657 főre, 1949-ben 663 főre, majd 1960-ban 789 főre emelkedett a lakosok száma. Gyál Nagyközségi Tanács társközségévé szervezték 1970-ben, és 1990-ben nyerte vissza a település önállóságát, ekkor a lakosság 2271 főt számlált.

Önkormányzata

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet(ek)
1990–1994	Sztancs János	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006	Matusekné Dimov Éva	független
2006–2010		független
2010–2014	Sztancs János	független
2014–2019	Nagy János	Fidesz-KDNP
2019–2024		Fidesz
2024–		Fidesz

Önkormányzati választások eredményei

2019

A polgármester-választás eredménye

Jelölt neve	Jelölő szervezet(ek)		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Nagy János		Fidesz	962	72,99%
Papp Norbert		független	356	27,01%
Összesen			1318	100%

2024

A polgármester-választás eredménye

Jelölt neve	Jelölő szervezet(ek)		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Nagy János		Fidesz	1015	62,19%
Papp Norbert		független	507	31,07%
Héjj Róbert		független	110	6,74%
Összesen			1632	100%

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	3324	3320	3536	3661	3809	3730	3775	3753
	2013	2014	2018	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,5% románnak mondta magát (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,3%, református 11,7%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 1,4%, felekezeten kívüli 21,7% (35,3% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, bolgárnak, ukránnak és szerbnek, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,8% volt római katolikus, 10,9% református, 1,2% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,2% ortodox, 2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 20,5% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).

Sportélete

A város labdarúgó csapata a Felsőpakonyi KSE, amelyet 1968-ban alapították. A csapat színei a kék-sárga, története során a megye I-es bajnokságnál magasabb osztályban még nem játszott, viszont több névváltoztatáson átesett (Felsőpakony SK, Felsőpakony KSE).

Nevezetességei

• A község határában régészeti (avar kori) leletek.

Jelene

Az elmúlt években 3 ipari övezet került kialakításra a község határában, és hamarosan megtelepedtek az első cégek. Az iparűzési adó mértéke 1,5%, mely a környék településeit figyelembe véve a legalacsonyabb. A környező településeken mindenütt a 2%-os maximum iparűzési adó jellemző. 20 éve önálló település, lélekszáma folyamatosan növekszik, mely 2009 decemberében 3400 fő volt. Családi házas lakóövezet. A település közigazgatási területének 47%-át adó erdő nyugalmat, friss levegőt biztosít, ami ideális a családi környezethez, munkához, pihenéshez. A település lakói barátságosak, segítőkészek. A község lakói főképpen római katolikusok és reformátusok. Az egészségügy területén az alapszintű ellátások biztosítottak. Lehetősség van kulturális, oktatási és sport tevékenységek lebonyolítására, programok szervezésére esztétikus környezetben. A lakosság és a település közbiztonságáról a szervezett polgárőrség gondoskodik. Felsőpakony a rendőrségi statisztika szerint a legbiztonságosabb település a vármegyében.

A községben sikeres nonprofit civilszervezetek működnek, melyek tevékenységükkel hozzájárulnak az igényes környezet kialakításához. A község a közművesítés és infrastruktúra szempontjából Pest vármegye egyik legfejlettebb települése, ahol minden út, aszfaltburkolattal ellátott, és az utak mellett csapadékvíz-elvezető árkok is kialakításra kerültek. Alapfokú intézményrendszerrel ellátott a település: általános iskola, óvoda, közösségi ház, könyvtár, posta, takarék szövetkezet. Boltok, üzletek a település szokásos hétköznapi igényeit elégítik ki. A szolgáltatások terén fejleszthető. Vállalkozások típusai változatosak. A falu ipari zónával rendelkezik.

Képgaléria

• 
  Felsőpakony katolikus temploma
• 
  Református templom
• 
  Bölcsőde
• 
  A község bevezető útja a 4601-es út felől

Külső hivatkozások

• Térkép Kalauz – Felsőpakony
• Szabó Magda Könyvtár és Közösségi Ház lapja
• Felsőpakony nem hivatalos információs lapja
• Felsőpakony hivatalos honlapja