Főmenü megnyitása

Perőcsény (szlovákul: Perovčany) község Pest megyében, a Szobi járásban.

Perőcsény
A perőcsényi református templom légifelvételen
A perőcsényi református templom légifelvételen
Perőcsény címere
Perőcsény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásSzobi
Jogállás község
Polgármester Gembolya Irma (független)[1]
Irányítószám 2637
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség289 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség7,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,4 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBörzsöny[3]
Földrajzi kistájBörzsönyi-peremhegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Perőcsény (Magyarország)
Perőcsény
Perőcsény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 39″, k. h. 18° 51′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 39″, k. h. 18° 51′ 40″
Perőcsény (Pest megye)
Perőcsény
Perőcsény
Pozíció Pest megye térképén
Perőcsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perőcsény témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Börzsöny északnyugati lábánál elhelyezkedő völgykatlanban fekszik. Területének domborzata változatos.

Nevének eredeteSzerkesztés

A szláv eredetű Prečani szóból származik, melynek magyar jelentése túlsó parton lakók.

TörténeteSzerkesztés

A 13. század végén a vidék mint az ipolyviski vár tartozéka a gróf Cseszneky család birtoka volt. Elsőként egy 14. század végéről származó, 1398-ban átírt oklevél említi Pereuchean néven, de a középkori oklevelek még Preuchan és Preuchen néven is említik. 1419-ben vásárhely. 1592-ben már református gyülekezete is volt, lelkipásztoruk ekkor Corvin Éliás. Az ellenreformáció idején 1674-ben, a pozsonyi vértörvényszék elé idézett Szokolai Pál lelkipásztort valószínűleg nem sújtotta büntetés, mivel egy későbbi okirat szerint még 1680-ban is a református gyülekezet élén állt. A reformátusok templomát 1700-ban elkobozták. A 18. század kezdetén lakosainak többsége magyar, harmada-negyede pedig szlovák nemzetiségű volt.

SalgóvárSzerkesztés

A falutól délkeletre mintegy négy kilométerre a Börzsöny Várbérc nevű 715 méter magas csúcsán állt egykor Salgóvár, amely nem azonos a Salgótarjánnak is nevet adó Nógrád megyei, ismertebb Salgó várával. A várat feltehetőleg a Hontpázmány nemzetségből származó Salgó építtette a 13. század második felében. Salgó várát első ízben 1386-ban említi okirat, ekkor királyi birtok, majd 1394-ben, amikor Szécsényi Kónyafi Simon volt birtokosa. Halála után a várat fia, Salgói Miklós örökölte, akit 1419-ben említenek uraként. Salgói Miklós azonban hamis pénzt veretett, és Garai János temesi és pozsegai ispán feleségével, Hedvig hercegnővel házasságtörő viszonyt folytatott. E bűntettei miatt hűtlenségbe esett, ezért birtokait elvették, Salgó várát pedig 1424-ben lerombolták Luxemburgi Zsigmond király utasítására. Amikor 1437-ben az uradalmat Lévai Cseh Péter zálogba megszerezte, a várat már nem említik. A hegy csúcsán ma csak csekély falmaradványai láthatóak a várnak, viszont sziklacsúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a Börzsöny belsejére.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,8%-a magyarnak, 1% németnek, 0,6% szerbnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,5%, református 68,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,7% (6,4% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Salgóvár rekonstrukciós rajza
  • Salgóvár romjai
  • A faluba vezető út mellett található pincesor.
  • Középkori eredetű temploma a 17. század kezdetétől a reformátusoké lett. 1680-ban fakarzattal látták el. 1857-ben teljesen átépítették.
  • Az első világháború perőcsényi áldozatainak emlékműve a templom közelében.
  • A két világháború perőcsényi áldozatainak főtéren álló emlékművét 1994-ben adták át.
  • Emléktábla Együd Árpád szülőházán.

Híres emberekSzerkesztés

KéptárSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Dr. Koczó József írása a Múltunk emlékei 2004. szeptemberi lapszámában.
  • Darányi László, Dr. Koczó József, Pásztor Csaba: Perőcsény – a 750 éves település, kiad. Perőcsény Község Önkormányzata, 2004, ISBN 963-216-870-4

JegyzetekSzerkesztés

  1. Perőcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Perőcsény Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés