Főmenü megnyitása

Ipolyvisk (korábban Hontvisk, szlovákul Vyškovce nad Ipľom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Magyarország határán, Tésához közel található.

Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom)
Vyskovce n Iplom kostol.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Gyurkovics József
Irányítószám 935 77
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség673 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Terület19,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ipolyvisk (Szlovákia)
Ipolyvisk
Ipolyvisk
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 03′ 15″, k. h. 18° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 15″, k. h. 18° 52′ 00″
Ipolyvisk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyvisk témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Ipolyságtól 7 km-re nyugatra, Tésától 2 km-re északra, az Ipoly jobb partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban, majd a bronzkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a területén talált kőszerszámok, kőedények és bronztárgyak. A hévmagyarádi kultúra, a hallstatt és a latén kor nyomaira bukkantak. A falu területén a rómaiak idején katonai tábor lehetett, később avar kori település is állhatott itt, mivel 1988-ban 83 sírt tártak fel a Homokos dűlőben.[2]

A mai települést 1156-ban említik először, majd 1243-ban abban az oklevélben szerepel, melyben Visky Jakab mester és az esztergomi érsekség közötti birtokvitáról szól. Egykori várát 1296-ban említik először, amikor a Csák nembeli Csák fia János birtoka, akinek III. András adományozta a Cseszneky család hűtlensége miatt. 1313-ban Károly Róbert sikertelenül ostromolta, valószínűleg az ostromkor pusztult el, mert 1324-ben már nem említik. A falu temploma 1332-ben a pápai tizedjegyzékben szerepel, eredetileg gótikus stílusban épült. A település 1347-től vásároshely és vámszedőhely is volt. A 17. században a Koháryak, a Forgáchok, később az Eszterházy és Breuner családok voltak a birtokosai. 1715-ben 39 háztartása volt. 1720-ban 53 a háztartások száma. 1828-ban 133 házában 803 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartásal foglalkoztak.

Főbb birtokosai a Koháryak, az Esterházyak, a Forgáchok, majd a Breuner család voltak. A faluban a templom és a két kastély mellett malom és az Ipoly folyón komp is működött. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Vályi András szerint "VISK. Viskovecz. Magyar falu Hont Várm. földes Urai Gr. Koháry, és Gr. Eszterházy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Pereszlényhez 1/2 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék."[3]

Fényes Elek szerint "VISK. Viskovecz. Magyar falu Hont Várm. földes Urai Gr. Koháry, és Gr. Eszterházy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Pereszlényhez 1/2 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék."[4]

NépességeSzerkesztés

1880-ban 792 lakosából 750 magyar, 9 német és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 871 lakosából 856 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 970 lakosából 958 magyar és 8 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1000 lakosából 980 magyar és 13 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1203 lakosából 1000 magyar, 115 csehszlovák, 31 német, 7 zsidó és 42 egyéb nemzetiségű volt.

1930-ban 1193 lakosából 773 magyar, 411 csehszlovák, 1 zsidó és 2 egyéb nemzetiségű, illetve 6 állampolgárság nélküli volt.

1941-ben 1081 lakosából 1074 magyar és 6 szlovák volt.

1991-ben 752 lakosából 635 magyar és 114 szlovák volt.

2001-ben 704 lakosából 559 magyar és 135 szlovák volt.

2011-ben 666 lakosából 445 magyar és 167 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

 
Az Ipoly Ipolyvisknél

KéptárSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Zábojník, J.: Slovensko a avarský kaganát. Bratislava 2004, 115.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Ipolyvisk – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2016. október 24.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyvisk témájú médiaállományokat.