Esztergom-Budapesti főegyházmegye

római katolikus egyházmegye Magyarországon
(Esztergomi érsekség szócikkből átirányítva)

Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis), korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye. Magyarországon található, a Magyar katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek) áll. Védőszentje Szent Adalbert püspök. Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye
(Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis)
Elhelyezkedés
OrszágMagyarország
é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″47.798900°N 18.736400°E
Statisztikai adatok
Terület1543 km²
Lakosság
Teljes2 061 200
Egyházmegyéhez tartozók1 238 900
További jellemzők
Egyházrómai katolikus egyház
Rítuslatin
JogelődEsztergomi főegyházmegye
Alapítás ideje1993. május 31.
AlapítóI. István
SzékhelyBudapest
SzékesegyházEsztergomi bazilika Szent István-bazilika
VédőszentSzent Adalbert
Vezetése
ÉrsekErdő Péter
SegédpüspökMohos Gábor, Martos Levente Balázs, Fábry Kornél
Általános helynökSüllei László
Nyugalmazott püspökLadocsi Gáspár
Térkép
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Honlap
Esztergom-Budapesti főegyházmegye weboldala
Esztergom-Budapesti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergom-Budapesti főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Jelenlegi főpásztora Erdő Péter bíboros, prímás. A főegyházmegye aktív segédpüspökei: Mohos Gábor, Martos Levente Balázs, valamint Fábry Kornél.

Katedrálisa az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika.

Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.

Szomszédos egyházmegyék

szerkesztés

Történelem

szerkesztés
 
A prímási palota Esztergomban
 
A társszékesegyház: a budapesti Szent István-bazilika

Szent István király alapította 1001-ben, II. Szilveszter pápa Ravennában írta alá az alapítólevelét. A király az általa alapított egyházmegyék élére rendelte az esztergomi érsekséget. Első érseke Domonkos volt. Hamarosan a kalocsai püspökség is érseki rangot kapott, de az esztergomi szék megőrizte elsőségét.

Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú vezetője, Magyarország prímása. 1525-ben az érsekség bevétele 35 ezer aranyat tett ki.[1]

Központja 1543-ig Esztergom volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant Nagyszombatba költöztették. Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárát az 1543-as ostromkor Sbardelatti Ágoston mentette meg. A központ 1820-ban tért vissza Esztergomba.

Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt Esztergom, Nyitra, Turóc, Árva, Nógrád, Gömör, Liptó, Hont, Bars, Komárom, Zólyom, Szepes, Torna vármegyékre és a kunok földjére a Tisza partjain. 1776-ban az egyházmegyéből kihasították a besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma (Pázmány Péter összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a 16. század közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a török hódoltság, a protestantizmus terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A 17. század elején alig 100 plébános működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, 1647-ben 185 plébános, 10 káplán és 21 licenciátus volt.

A 20. század elején az egyházmegye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186.

A rendszerváltás után

szerkesztés

II. János Pál pápa 1993. május 31-i Hungarorum gens kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye.

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

szerkesztés
Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
  Erdő Péter
bíboros, prímás,
érsek
Budapest, 1952. június 25. (72 éves) Püspöknek kinevezve: 1999. november 5.
Esztergom-budapesti érseknek kinevezve: 2002. december 7.
 
Mohos Gábor
segédpüspök
Budapest, 1973szeptember 11. (50 éves) 2018. október 4.
  Martos Levente Balázs
segédpüspök
Szombathely, 1973november 18. (50 éves) 2023. február 3.
  Fábry Kornél segédpüspök Budapest, 1972október 22. (51 éves) 2023. június 27.
  Ladocsi Gáspár
vezérőrnagy, kiérdemesült risiniumi címzetes püspök,
nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök, nyugalmazott tábori püspök
Nagybajcs, 1952június 26. (72 éves) Tábori püspök: 1994. április 18.
Esztergom-budapesti segédpüspök: 2001. november 28.
Nyugállományban: 2010. november 26.

Tevékenységek

szerkesztés

A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg Esztergom-Budapest című lapját. Alcíme: Hit – Remény – Szeretet. Kiadó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal. Felelős szerkesztő: Tóth János Csaba.

  1. Szamota István 1891: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054-1717. Budapest, 504.

További információk

szerkesztés
  • Acsády Ignác 1894: Az esztergomi érsekség jövedelmei, 1581-84. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle I/1, 35-36.
  • Vojtech Bucko 1939: Reformné hnutie v arcibiskupstve ostrihomskom do r. 1564. Bratislava
  • Koszta László 1991: Az esztergomi és a kalocsai érsekség viszonya a 13. század elején. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 3, 73-88.
  • Romhányi, B.: Korai egyházak az esztergomi érsekség területén
  • A főegyházmegye honlapja
  • A Szent István Bazilika honlapja Archiválva 2009. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Borovi József: Az esztergomi érseki egyházmegye felosztásának és a besztercebányai – rozsnyói – szepesi püspökségek alapításának története; s.n., s.l., 1988
  • Visitatio canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 1647–1674; vál., sajtó alá rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 1992
  • Visitatio canonica. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből, 1776-1779; vál., sajtó alá rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 1997
  • Borovi József: Az esztergomi érseki egyházmegye felosztása. A besztercebányai-rozsnyói-szepesi püspökségek alapítása 1776-ban; METEM, Bp., 2000 (METEM-könyvek)
  • Az esztergomi egyház fél évszázada. Élmények, érzések, értesülések. Egyháztörténeti segédkönyv; Hitoktatási, Bp., 2001
  • Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve, 1500–1502, 1507–1527; sajtó alá rend. Solymosi László; Argumentum, Bp., 2002
  • Zakar Péter: "Hazám sorsa az én sorsom". Az Esztergomi Érsekség 1848/49-ben; Belvedere Meridionale, Szeged, 2003
  • Tusor Péter: Purpura Pannonica. Az esztergomi "bíborosi szék" kialakulásának előzményei a 17. században; PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport, Budapest–Róma, 2005 (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae)
  • Az első esztergomi főegyházmegyei sematizmus, 1647; szerk. Bojtos Anita; Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2014 (Magyar Herold Ser. 1. A katolikus megújulás forrásai)
  • Esztergomi zsinatok a 19-20. században; összeáll., tan., jegyz. Adriányi Gábor; MTA BTK TTI, Bp., 2017 (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti források)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés