Esztergom-Budapesti főegyházmegye

római katolikus egyházmegye Magyarországon
(Esztergomi érsekség szócikkből átirányítva)

Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis), korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye. Magyarországon található, a Magyar katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek) áll. Védőszentje Szent Adalbert püspök. Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye
(Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis)
Esztergomi bazilika.JPG
Elhelyezkedés
Ország Magyarország
é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″
Statisztikai adatok
Terület1543 km²
Lakosság
Teljes2 061 200
Egyházmegyéhez tartozók1 238 900
További jellemzők
Egyház római katolikus egyház
Rítus latin
Jogelőd Esztergomi főegyházmegye
Alapítás ideje 1993. május 31.
Alapító I. István
Székhely Budapest
Székesegyház

Esztergomi bazilika

Szent István-bazilika
Védőszent Szent Adalbert
Vezetése
Érsek Erdő Péter
Segédpüspök Mohos Gábor, Martos Levente Balázs
Általános helynök Süllei László
Nyugalmazott püspök Ladocsi Gáspár, Cserháti Ferenc
Térkép
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Esztergom-Budapesti főegyházmegye weboldala
[https://www.catholic-hierarchy.org/diocese/deszt.html eszt.html Esztergom-Budapesti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n]
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergom-Budapesti főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Jelenlegi főpásztora Erdő Péter bíboros, prímás. Elődje az érseki székben Paskai László bíboros volt. A főegyházmegye segédpüspökei: Mohos Gábor, Snell György, valamint a (Kárpát-medencén kívül élő) határon túli római katolikus magyarok[1] lelkipásztori gondozásával megbízott Cserháti Ferenc.

Katedrálisa az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika.

TerületSzerkesztés

Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.

Szomszédos egyházmegyékSzerkesztés

TörténelemSzerkesztés

 
A prímási palota Esztergomban
 
A társszékesegyház: a budapesti Szent István-bazilika

Szent István király alapította 1001-ben, II. Szilveszter pápa Ravennában írta alá az alapítólevelét. A király az általa alapított egyházmegyék élére rendelte az esztergomi érsekséget. Első érseke Domonkos volt. Hamarosan a kalocsai püspökség is érseki rangot kapott, de az esztergomi szék megőrizte elsőségét.

Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú vezetője, Magyarország prímása. 1525-ben az érsekség bevétele 35 ezer aranyat tett ki.[2]

Központja 1543-ig Esztergom volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant Nagyszombatba költöztették. Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárát az 1543-as ostromkor Sbardelatti Ágoston mentette meg. A központ 1820-ban tért vissza Esztergomba.

Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt Esztergom, Nyitra, Turóc, Árva, Nógrád, Gömör, Liptó, Hont, Bars, Komárom, Zólyom, Szepes, Torna vármegyékre és a kunok földjére a Tisza partjain. 1776-ban az egyházmegyéből kihasították a besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma (Pázmány Péter összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a 16. század közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a török hódoltság, a protestantizmus terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A 17. század elején alig 100 plébános működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, 1647-ben 185 plébános, 10 káplán és 21 licenciátus volt.

A 20. század elején az egyházmegye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186.

A rendszerváltás utánSzerkesztés

II. János Pál pápa 1993. május 31-i Hungarorum gens kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye.

SzervezetSzerkesztés

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökökSzerkesztés

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
  Erdő Péter
bíboros, prímás,
érsek
Budapest, 1952. június 25. (70 éves) Püspöknek kinevezve: 1999. november 5.
Esztergom-budapesti érseknek kinevezve: 2002. december 7.
Mohos Gábor

segédpüspök

Budapest, 1973szeptember 11. (49 éves) 2018. október 4.
Martos Levente Balázs
segédpüspök
Szombathely, 1973november 18. (49 éves) 2023. február 3.

Nyugalmazott püspökökSzerkesztés

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Korábban betöltött szolgálat(ok)
  Ladocsi Gáspár
vezérőrnagy, kiérdemesült risiniumi címzetes püspök,
nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök, nyugalmazott tábori püspök
Nagybajcs, 1952június 26. (70 éves) Püspöknek kinevezve: 1994. április 18.
Tábori püspök: 1994. április 18. – 1998. április 7. között
Esztergom-budapesti segédpüspök: 2001. november 28. Nyugállományban: 2010. november 26.
  Cserháti Ferenc
nyugalmazott segédpüspök
Túrterebes,   Románia 1947február 12. (76 éves) Püspöknek kinevezve: 2007. június 15.

Nyugállományban: 2023. február 3.

TevékenységekSzerkesztés

MédiaSzerkesztés

A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg Esztergom-Budapest című lapját. Alcíme: Hit – Remény – Szeretet. Kiadó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal. Felelős szerkesztő: Tóth János Csaba.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A bizánci (görög és örmény) rítusú katolikus magyarokhoz nem szól a kinevező okirata.
  2. Szamota István 1891: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054-1717. Budapest, 504.

További információkSzerkesztés

  • Acsády Ignác 1894: Az esztergomi érsekség jövedelmei, 1581-84. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle I/1, 35-36.
  • Vojtech Bucko 1939: Reformné hnutie v arcibiskupstve ostrihomskom do r. 1564. Bratislava
  • Koszta László 1991: Az esztergomi és a kalocsai érsekség viszonya a 13. század elején. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 3, 73-88.
  • Romhányi, B.: Korai egyházak az esztergomi érsekség területén
  • A főegyházmegye honlapja
  • A Szent István Bazilika honlapja
  • Tusor Péter: Purpura Pannonica. Az esztergomi "bíborosi szék" kialakulásának előzményei a 17. században; PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport, Budapest–Róma, 2005 (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae)
  • Az első esztergomi főegyházmegyei sematizmus, 1647; szerk. Bojtos Anita; Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2014 (Magyar Herold Ser. 1. A katolikus megújulás forrásai)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés