Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis), korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye. Magyarországon található, a Magyar katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek) áll. Védőszentje Szent Adalbert püspök. Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.
| Esztergom-Budapesti főegyházmegye (Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis) | |
 | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Magyarország |
| é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″ | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 1543 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 2 061 200 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 1 238 900 |
| További jellemzők | |
| Egyház | római katolikus egyház |
| Rítus | latin |
| Jogelőd | Esztergomi főegyházmegye |
| Alapítás ideje | 1993. május 31. |
| Alapító | I. István |
| Székhely | Budapest |
| Székesegyház | Szent István-bazilika |
| Védőszent | Szent Adalbert |
| Vezetése | |
| Érsek | Erdő Péter |
| Segédpüspök | Mohos Gábor, Martos Levente Balázs |
| Általános helynök | Süllei László |
| Nyugalmazott püspök | Ladocsi Gáspár, Cserháti Ferenc |
| Térkép | |
 | |
| Esztergom-Budapesti főegyházmegye | |
| Esztergom-Budapesti főegyházmegye weboldala [https://www.catholic-hierarchy.org/diocese/deszt.html eszt.html Esztergom-Budapesti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n] | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergom-Budapesti főegyházmegye témájú médiaállományokat. | |
Jelenlegi főpásztora Erdő Péter bíboros, prímás. Elődje az érseki székben Paskai László bíboros volt. A főegyházmegye segédpüspökei: Mohos Gábor, Snell György, valamint a (Kárpát-medencén kívül élő) határon túli római katolikus magyarok[1] lelkipásztori gondozásával megbízott Cserháti Ferenc.
Katedrálisa az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika.
TerületSzerkesztés
Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.
Szomszédos egyházmegyékSzerkesztés
- Győri egyházmegye (nyugat)
- Nyitrai egyházmegye (északnyugat)
- Váci egyházmegye (kelet)
- Székesfehérvári egyházmegye (dél)
TörténelemSzerkesztés
.jpg)
Szent István király alapította 1001-ben, II. Szilveszter pápa Ravennában írta alá az alapítólevelét. A király az általa alapított egyházmegyék élére rendelte az esztergomi érsekséget. Első érseke Domonkos volt. Hamarosan a kalocsai püspökség is érseki rangot kapott, de az esztergomi szék megőrizte elsőségét.
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú vezetője, Magyarország prímása. 1525-ben az érsekség bevétele 35 ezer aranyat tett ki.[2]
Központja 1543-ig Esztergom volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant Nagyszombatba költöztették. Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárát az 1543-as ostromkor Sbardelatti Ágoston mentette meg. A központ 1820-ban tért vissza Esztergomba.
Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt Esztergom, Nyitra, Turóc, Árva, Nógrád, Gömör, Liptó, Hont, Bars, Komárom, Zólyom, Szepes, Torna vármegyékre és a kunok földjére a Tisza partjain. 1776-ban az egyházmegyéből kihasították a besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma (Pázmány Péter összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a 16. század közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a török hódoltság, a protestantizmus terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A 17. század elején alig 100 plébános működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, 1647-ben 185 plébános, 10 káplán és 21 licenciátus volt.
A 20. század elején az egyházmegye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186.
A rendszerváltás utánSzerkesztés
II. János Pál pápa 1993. május 31-i Hungarorum gens kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye.
SzervezetSzerkesztés
Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökökSzerkesztés
| Fénykép | Név, beosztás | Születési helye, ideje | Kinevezés dátuma |
|---|---|---|---|
 |
Erdő Péter bíboros, prímás, érsek |
Budapest, 1952. június 25. (70 éves) | Püspöknek kinevezve: 1999. november 5. Esztergom-budapesti érseknek kinevezve: 2002. december 7. |
 |
Mohos Gábor
segédpüspök |
Budapest, 1973. szeptember 11. (49 éves) | 2018. október 4. |
| Martos Levente Balázs segédpüspök |
Szombathely, 1973. november 18. (49 éves) | 2023. február 3. |
Nyugalmazott püspökökSzerkesztés
| Fénykép | Név, beosztás | Születési helye, ideje | Korábban betöltött szolgálat(ok) |
|---|---|---|---|
 |
Ladocsi Gáspár vezérőrnagy, kiérdemesült risiniumi címzetes püspök, nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök, nyugalmazott tábori püspök |
Nagybajcs, 1952. június 26. (70 éves) | Püspöknek kinevezve: 1994. április 18. Tábori püspök: 1994. április 18. – 1998. április 7. között Esztergom-budapesti segédpüspök: 2001. november 28. Nyugállományban: 2010. november 26. |
 |
Cserháti Ferenc nyugalmazott segédpüspök |
Túrterebes,  Románia 1947. február 12. (76 éves) |
Püspöknek kinevezve: 2007. június 15.
Nyugállományban: 2023. február 3. |
TevékenységekSzerkesztés
MédiaSzerkesztés
A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg Esztergom-Budapest című lapját. Alcíme: Hit – Remény – Szeretet. Kiadó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal. Felelős szerkesztő: Tóth János Csaba.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ A bizánci (görög és örmény) rítusú katolikus magyarokhoz nem szól a kinevező okirata.
- ↑ Szamota István 1891: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054-1717. Budapest, 504.
További információkSzerkesztés
- Acsády Ignác 1894: Az esztergomi érsekség jövedelmei, 1581-84. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle I/1, 35-36.
- Vojtech Bucko 1939: Reformné hnutie v arcibiskupstve ostrihomskom do r. 1564. Bratislava
- Koszta László 1991: Az esztergomi és a kalocsai érsekség viszonya a 13. század elején. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 3, 73-88.
- Romhányi, B.: Korai egyházak az esztergomi érsekség területén
- A főegyházmegye honlapja
- A Szent István Bazilika honlapja
- Tusor Péter: Purpura Pannonica. Az esztergomi "bíborosi szék" kialakulásának előzményei a 17. században; PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport, Budapest–Róma, 2005 (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae)
- Az első esztergomi főegyházmegyei sematizmus, 1647; szerk. Bojtos Anita; Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2014 (Magyar Herold Ser. 1. A katolikus megújulás forrásai)
