Kocsér
Kocsér község Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Kocsér | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Nagykőrösi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hriagyel Csaba (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2755 | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1828 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 27,23 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 67,28 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 00′ 00″, k. h. 19° 55′ 00″47.000000°N 19.916667°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 00″, k. h. 19° 55′ 00″47.000000°N 19.916667°E | |||
Kocsér weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kocsér témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésPest vármegye délkeleti szélén fekszik, Nagykőröstől 10 kilométerre kelet-délkeletre, Tiszakécskétől 13 kilométerre északnyugatra. Központján a 4601-es út vezet keresztül, amely formálisan egészen Budapesttől húzódik idáig (és innen még tovább Tiszakécskére), de mivel több szakasza földút, valójában inkább csak a két szomszéd várossal köti össze. Külterületének északi részén áthalad még a Nagykőrös–Szolnok közti 4613-as út is, amit a faluközponttal a 46 122-es számú bekötőút kapcsol össze.
Története
szerkesztésPest vármegye legdélibb jász-települése, Nagykőrös és Tiszakécske között. Tipikus, mezőgazdasággal foglalkozó tanyás község.
Története a tatárjárásig nyúlik vissza, ekkor települtek ide a kunok. A 13. század óta lakott terület. Nevének első előfordulása a budai káptalan, 1488. május 22-i okiratában található. Jelentése ismeretlen, feltehetően kun eredetű.
Kocsér mint puszta már 1649-ben szerepelt az oklevelekben. Ekkor Vadászy Pál, a füleki lovasok kapitánya (ki 1646-ban füleki alkapitány, 1647-ben kunok kapitánya) nyerte adományul. Később a jászapátiak birtoka lett, majd a pesti invalidusház tulajdonába jutott, melytől 1745-ben Jászapáti város 8000 forintért visszaváltotta. 1857 körül a település egy részét eladták, ezután a nagykőrösiek birtokába került. Részben 1863-ban, részben 1873-ban volt itt a tagosítás. 1877-ben alakult nagyközséggé, 1882 óta hetivásárjoga is volt.
A kocséri temetőben a 20. század elején még egy régi templom romjai is láthatók voltak.
Kocsér fiatal községnek számít, rendezett formájú utcái egyenesek, fásítottak, központja, a Szent István tér, gyönyörű fenyves-, virágos park emlékművekkel.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Barabás Ferenc (MNNP-SZDSZ)[3][4]
- 1994–1998: Barabás Ferenc (MDF-FKgP-KDNP)[5]
- 1998–2002: Barabás Ferenc (MDF-FKgP)[6]
- 2002–2006: Barabás Ferenc (MDF)[7]
- 2006–2010: Bodnár András (Fidesz-KDNP)[8]
- 2010–2014: Bodnár András (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Bodnár András (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019–2024: Hriagyel Csaba (Fidesz-KDNP)[11]
- 2024– : Hriagyel Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1859 | 1852 | 1842 | 1845 | 1785 | 1789 | 1828 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 10,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,2% (20,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak, ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 9,8% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 2,5% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztésA katolikus temetőben gótikus templomromok állnak.
Az egykori Dósa-kúria ma óvodának ad helyet.
Építészeti emlék a Petőfi-versből ismert Kutyakaparó Csárda a falutól kb. 5 km-re észak-északkeletre, amely az 1700-as évek óta működik.
A község határában elterülő szikes legelő ritka madár- és növényvilágának köszönhetően természetvédelmi terület.
A sportot, horgászatot, vadászatot szerető vendég rendelkezésére áll a sportpálya, tornacsarnok, halastó - Toma-tó -, trapplövő-pálya.
Kocsér Község Önkormányzata, Tajti László és családja, valamint a Petőfi Mg. Szövetkezet 1999-ben hagyományteremtő céllal indította el a póniversenyt Kocséron. Az akkor még egynapos verseny nagy érdeklődést váltott ki az emberekből. A póniverseny szépen lassan igazi falusi rendezvénnyé vált. 2001-től kétnapos programmá fejlődött, látogatottsága azóta is nő.
Oktatás
szerkesztés- Gábor Áron Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda
Közművelődés
szerkesztés- Községi Könyvtár és Közművelődési Színtér
Képgaléria
szerkesztésForrások
szerkesztés- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Nagykun vármegye
- Hanusz István földrajztudós: A Nagy Magyar Alföld földrajzi jellemképekben. Kecskemét 1895.
- Majerszky Vilmos Kocsér főjegyzője: Kocsér község fennállásnak 25-i éve ünneplése 1902. évi augusztus hó 20-án tartott Ünnepi Beszéd és Felolvasás
- Márton Imre Kocsér főjegyzője: Az ötvenéves Kocsér jubileumi Emlékkönyve
- Antal Domokosné tanár: Kocsér története fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből. Felelős kiadó: Király Kálmán. Készült: 1977-ben. Petőfi Nyomda Kecskemét. Található az Országos és a Megyei Levéltárakban.
- Utassy Miklós nyug. tanár Kocsér története 1977-2000.Felelős kiadó: Barabás Ferenc polgármester Készült: Antológia Kiadó és Nyomda Kft. Lakitelek 2000.
- Gévai Imre tanár: Szülőfalunk Kocsér Honismereti munkatankönyv Kiadó: Gábor Áron Általános Iskola Kocsér, Felelős kiadó: Gévai Imre Készült: 2000-ben.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A hivatkozott forrásból az MNNP rövidítésű jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg, egyelőre más forrásból sem sikerült.
- ↑ Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
- ↑ Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kocsér Helységnévtár
- ↑ Kocsér Helységnévtár