Kocsér

magyarországi község Pest vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 11. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Kocsér község Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.

Kocsér
Kocsér címere
Kocsér címere
Kocsér zászlaja
Kocsér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásNagykőrösi
Jogállásközség
PolgármesterHriagyel Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2755
Körzethívószám53
Népesség
Teljes népesség1828 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület67,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 00″, k. h. 19° 55′ 00″47.000000°N 19.916667°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 00″, k. h. 19° 55′ 00″47.000000°N 19.916667°E
Kocsér (Pest vármegye)
Kocsér
Kocsér
Pozíció Pest vármegye térképén
Kocsér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kocsér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pest vármegye délkeleti szélén fekszik, Nagykőröstől 10 kilométerre kelet-délkeletre, Tiszakécskétől 13 kilométerre északnyugatra. Központján a 4601-es út vezet keresztül, amely formálisan egészen Budapesttől húzódik idáig (és innen még tovább Tiszakécskére), de mivel több szakasza földút, valójában inkább csak a két szomszéd várossal köti össze. Külterületének északi részén áthalad még a Nagykőrös–Szolnok közti 4613-as út is, amit a faluközponttal a 46 122-es számú bekötőút kapcsol össze.

Története

szerkesztés

Pest vármegye legdélibb jász-települése, Nagykőrös és Tiszakécske között. Tipikus, mezőgazdasággal foglalkozó tanyás község.

Története a tatárjárásig nyúlik vissza, ekkor települtek ide a kunok. A 13. század óta lakott terület. Nevének első előfordulása a budai káptalan, 1488. május 22-i okiratában található. Jelentése ismeretlen, feltehetően kun eredetű.

Kocsér mint puszta már 1649-ben szerepelt az oklevelekben. Ekkor Vadászy Pál, a füleki lovasok kapitánya (ki 1646-ban füleki alkapitány, 1647-ben kunok kapitánya) nyerte adományul. Később a jászapátiak birtoka lett, majd a pesti invalidusház tulajdonába jutott, melytől 1745-ben Jászapáti város 8000 forintért visszaváltotta. 1857 körül a település egy részét eladták, ezután a nagykőrösiek birtokába került. Részben 1863-ban, részben 1873-ban volt itt a tagosítás. 1877-ben alakult nagyközséggé, 1882 óta hetivásárjoga is volt.


A kocséri temetőben a 20. század elején még egy régi templom romjai is láthatók voltak.

Kocsér fiatal községnek számít, rendezett formájú utcái egyenesek, fásítottak, központja, a Szent István tér, gyönyörű fenyves-, virágos park emlékművekkel.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1859
1852
1842
1845
1785
1789
1828
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 10,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,2% (20,1% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak, ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 9,8% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 2,5% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés

A katolikus temetőben gótikus templomromok állnak.

Az egykori Dósa-kúria ma óvodának ad helyet.

Építészeti emlék a Petőfi-versből ismert Kutyakaparó Csárda a falutól kb. 5 km-re észak-északkeletre, amely az 1700-as évek óta működik.

A község határában elterülő szikes legelő ritka madár- és növényvilágának köszönhetően természetvédelmi terület.

A sportot, horgászatot, vadászatot szerető vendég rendelkezésére áll a sportpálya, tornacsarnok, halastó - Toma-tó -, trapplövő-pálya.

Kocsér Község Önkormányzata, Tajti László és családja, valamint a Petőfi Mg. Szövetkezet 1999-ben hagyományteremtő céllal indította el a póniversenyt Kocséron. Az akkor még egynapos verseny nagy érdeklődést váltott ki az emberekből. A póniverseny szépen lassan igazi falusi rendezvénnyé vált. 2001-től kétnapos programmá fejlődött, látogatottsága azóta is nő.

  • Gábor Áron Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

Közművelődés

szerkesztés
  • Községi Könyvtár és Közművelődési Színtér

Képgaléria

szerkesztés
  • Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Nagykun vármegye
  • Hanusz István földrajztudós: A Nagy Magyar Alföld földrajzi jellemképekben. Kecskemét 1895.
  • Majerszky Vilmos Kocsér főjegyzője: Kocsér község fennállásnak 25-i éve ünneplése 1902. évi augusztus hó 20-án tartott Ünnepi Beszéd és Felolvasás
  • Márton Imre Kocsér főjegyzője: Az ötvenéves Kocsér jubileumi Emlékkönyve
  • Antal Domokosné tanár: Kocsér története fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből. Felelős kiadó: Király Kálmán. Készült: 1977-ben. Petőfi Nyomda Kecskemét. Található az Országos és a Megyei Levéltárakban.
  • Utassy Miklós nyug. tanár Kocsér története 1977-2000.Felelős kiadó: Barabás Ferenc polgármester Készült: Antológia Kiadó és Nyomda Kft. Lakitelek 2000.
  • Gévai Imre tanár: Szülőfalunk Kocsér Honismereti munkatankönyv Kiadó: Gábor Áron Általános Iskola Kocsér, Felelős kiadó: Gévai Imre Készült: 2000-ben.
  1. a b Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A hivatkozott forrásból az MNNP rövidítésű jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg, egyelőre más forrásból sem sikerült.
  5. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  10. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  11. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  12. Kocsér Helységnévtár
  13. Kocsér Helységnévtár

További információk

szerkesztés