Érd
Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye. A település 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város. Pest vármegye legnagyobb lélekszámú települése, de nem székhelye, így ez az egyetlen ilyen magyarországi város. Budapest központjától kb. 21 km-re található délnyugati irányban, közel a Dunához, közvetlenül érintkezve a XXII. kerület gyártelepével.
Érd | |||
Az érdi Kakukk-hegyi panoráma (Balra Ófalu, jobbra a Beliczay-sziget, szemben a Tétényi-fennsík) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Érdi | ||
Jogállás | megyei jogú város | ||
Polgármester | dr. Csőzik László (Szövetség Érdért)[1] | ||
Jegyző | Dr. Feik Csaba[2] | ||
Irányítószám | 2030 | ||
Körzethívószám | 23 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 71 338 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 1096 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 63,31 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 23′, k. h. 18° 55′47.383333°N 18.916667°EKoordináták: é. sz. 47° 23′, k. h. 18° 55′47.383333°N 18.916667°E | |||
Érd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Érd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Történelmi központja a Duna ölelésében lévő Ófalu nevű városrész. A város leghíresebb nevezetessége a török korból megmaradt Hamza bég minaret, amely egyike a Török hódoltság idejéből Magyarországon megmaradt néhány minaretnek. Falusi jellege miatt kedvelt település a családok számára. A szuburbanizációnak köszönhetően a népessége 1870 óta egyszer sem csökkent.
Fekvése
szerkesztésA Duna-parti város a Budapest XXII. kerületének szomszédjában délnyugatra, Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra-délnyugatra terül el a Tétényi-fennsík, a nyugati szélén hozzá kapcsolódó Érd-Sóskúti-fennsík és az Érd–Ercsi-hátság dombokkal tagolt vidékén, illetve Diósddal teljesen egybeépült. Érdliget és Ófalu pedig a Duna egykori árterén helyezkedik el.[4]
A Kádár-korszak idején a várost kerületekre osztották. (Ez különösen a postai irányítószámok 1973-as bevezetése előtt volt nagy segítség a lakosság számára.) Manapság a helyiek a nevük alapján azonosítják a városrészeket. (A méretük és a határaik számos esetben különböznek a rendszerváltáskoritól).
Ker. sz. (1990) | Kerület neve (1990)[5] | Utcanevek jellege | Városrész neve (2009)[6] |
---|---|---|---|
I. | Óváros | Mezőgazdasági eszközök | Ófalu |
II. | Újváros (Erzsébetváros) | Női nevek | Ófalu / Újfalu / városközpont |
III. | Tisztviselőváros | Tisztviselő nevek | Tisztviselőtelep / városközpont |
IV. | Sasváros | Madárnevek | Újtelep |
V. | Tusculanum | Uralkodók, költők, írók | Tusculanum |
VI. | Postásváros | Férfi nevek | Postástelep / Érdliget |
VII. | Ligetváros (Érdliget) | Folyónevek | Érdliget |
VIII. | Kertváros (Diósdliget) | Virágnevek | Érdliget |
IX. | Erdőváros | Fák, cserjék, stb. | Parkváros (Felső-Parkváros) / Vincellér |
X. | Dombosváros | Dombvidékek | Dombosváros (Alsó-Parkváros) / Fenyves-Parkváros |
XI. | Munkásváros | Ipari foglalkozások | Fenyves-Parkváros |
Az érdi utcák rendszere
szerkesztésAz 1930-as évek parcellázásai az utcák elnevezésében nagy zűrzavart okoztak. Előfordult, hogy négy Honvéd, három Hajnalka nevű utcát kellett megkülönböztetnie a levélhordó postásnak, s a helybeliek se tudtak eligazodni.
Az első utcanévrendező bizottság már 1940-ben megalakult. Később, 1944-ben az elöljáróság Rege Gyula érdi lakost bízta meg, hogy készítsen átfogó rendezési javaslatot Érd közigazgatási beosztásáról és utcaneveiről.
„Rege Gyula Érdet tíz kerületre osztotta fel, s az egyes kerületek utcáit gyűjtőfogalom szerint csoportosította. A házszámozásokat is rendszerezte, és kijelölt egy észak-déli főútvonalat (Ilkai főút, Riminyáki főút, Diósdi főút, Újfalusi főút, Ófalusi főút), melytől távolodva növekednek a házszámok. Az említett főútvonallal nagyjából párhuzamosan haladó utcákat az akkori községházától, a mai Magyar Földrajzi Múzeumtól távolodva számozta.
1946. február 14-én az addig Fejér vármegyéhez tartozó Érdet Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolták, majd egy esztendő múlva a belügyi kormányzat Érd községhez visszacsatolta Érd-Diósd-Kertvárost, és Érdliget keleti részét.
A területgyarapodás miatt új kerületi beosztás vált szükségessé, amelyet Késő Géza mérnök készített el.
A városrészek elnevezésében élnek a hagyományok. Ezt tükrözi Ófaluban a Mecset út, Érdligeten a Kutyavári út neve.
Megtalálhatóak az útirányokat jelölő utcanevek, Balatoni út, Budai út, Diósdi út, Sóskúti út, Tárnoki út.
Érd III. kerülete, a Tisztviselőtelep utcaneveit különféle tisztviselői állásokról nyerte el (Alispán utca, Bíró utca, Előadó utca). A többi városrész is egy-egy fogalomkörhöz tartozó utcaneveket kapott. […]”
Közlekedése
szerkesztésA korábban a városközponton keresztülhaladó, nagy forgalmat okozó 6-os és 7-es számú főútvonalak itt találkoznak és ágaznak el. A két főút közös déli elkerülő szakasza 1992-ben készült el. A vele párhuzamosan futó M6-os autópályát 2006. június 11-én adták át. Érdet három csomóponttal érinti. Diósd és Nagytétény között torkollik az M0-s körgyűrűbe. Érd-Parkvárost szeli át a M7-es autópálya, melynek ezen a részén 1966. június 17-én indult meg a közlekedés. Törökbálint központjával egy mellékút, a 8103-as út is összeköti a várost. Számos helyközi Volánbusz-járattal érhetőek el a környező települések.
A város közigazgatási határain belül öt vasútállomás üzemel, ezek (az átadás időpontjának megjelölésével) a következők:
- Érd (Nagyállomás), 1882. november 15.
- Érd alsó (korábban Érd-Hamzsabég, majd Érd-Déli Vasút), 1900. május 1.
- Érd felső (korábban Érd megálló), 1901. május 11.
- Érdliget, 1931. július 17.
- Tétényliget (korábban Nagytétény-Érdliget), 1933. január 15.
Vasútvonalak
szerkesztésAutóbusz járatok
szerkesztés- 700-as Budapest, Budatétény vá. (Campona)–Budapest, Nagytétény–Érd, aut. áll.
- 710-es Budapest–Diósd–Érd-Budapest–Érd–Dunafüred–Százhalombatta, aut. ford.
- 715-ös Budapest–Diósd–Érd-Budapest–Érd–Dunafüred–Százhalombatta, Régészeti Park
- 720-as Budapest–Diósd–Érd
- 722-es Budapest–Diósd–Érd–Sóskút–Pusztazámor
- 731-es Budapest–(Bp., Sasadi út)–M7–(Érd, Riminyáki u.)–Érd
- 732/733-as Budapest–Érd, Bem tér–Érd, Iparos út.–Érd, Szövő u.–Érd, Bem tér
- 734-es Budapest–M7–(Érd, Lőcsei u.)–Érd
- 735-ös Budapest–M7–(Érd, Riminyáki u.)–Érd
- 736-os Budapest–M7–(Érd, Ürmös u.)–Érd
- 738-as Érd, aut. áll.–Bem tér–Favágó utca (Teleki iskola)–Érd, aut. áll.
- 741-es Érd–(Érd, Kossuth u.)–Tárnok
- 742-es Érd–(Érd, Fehérvári u.)–Tárnok
- 744-es Érd, aut.áll.–Kossuth L. u.–Fehérvári út–Érd, aut.áll.
- 746-os Érd, Tesco/Érd, aut. áll.–Érd-Ófalu, Minaret
- 755-ös Budaörs-Törökbálint–Érd
- 756-os Budapest–Budaörs–Törökbálint–Érd–Százhalombatta
Története
szerkesztésŐskor, ókor
szerkesztésÉrd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A Fundoklia-völgyben tárták fel 1963−64-ben Gáboriné-Csánk Vera, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezetésével a neandervölgyi ember vadásztelepét. A kb. 50 ezer évvel ezelőtt itt megtelepedett ember pattintott kőeszközei alapján az itteni kultúrát a franciaországi mousterienhez sorolták. A korabeli állatcsont és fog feldolgozását Kretzoi Miklós végezte, aki megállapította, hogy a vadászott több mint 30 állatfaj között a barlangi medve elejtése volt jellemző. Rajta kívül kerültek elő gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, gímszarvas, rénszarvas és más fajok maradványai is. Az anyag egy része visszakerült Érdre és a Magyar Földrajzi Múzeum érdi témájú kiállítási termében tekinthető meg.
Az Ófalu feletti Kakukk-hegy folytatását képező Sánc-hegyen, miként neve is mutatja, bronzkori (Kr. e. 1600 körüli) földvár nyomai láthatók, ahol később a rómaiak is őrtornyot tartottak fenn. Kissé távolabb, Százhalombatta felé kora vaskori (Kr. e. 650-550 táján épült) ún. hun-halmok néven ismert halomsírmező található. Hunoknak tulajdonítása Luczenbacher János (1796–1871) régész nevéhez fűződik, aki 1847-ben hét halmot ásatott meg, és itteni sikeres munkálkodása emlékére magyarosította vezetéknevét Érdyre. Példáján fellelkesedve Érd első helytörténetírója, Kereskényi Gyula (1835–1911) plébános is végeztetett ásatást a halmokon. A mai általános régészeti felfogás szerint a sírhalmokba az ún. hallstatti kultúra népessége előkelőinek hamvait helyezték. Bemutatásával a százhalombattai Matrica Múzeum Régészeti Parkja foglalkozik. Az ófalusi Római út a hajdani légiók által járt hadiútra (limes) utal.
Az Árpád-ház idejében
szerkesztésÉrd mai közigazgatási területét véve alapul, területünkön a honfoglalást követően több falu is kialakult: Érd, Székely, Deszka és Berki. A török időkben ezek közül több elpusztult, elnéptelenedett. Egy részükön vagy közelükben később nagybirtokosai majorságokat létesítettek.
A mai Érd folyamatosan – bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja a mai Ófalu volt. Érd első okleveles említése 1243-ból ismert. E szerint Tádé fia János Érd faluban lévő birtokrészét a hozzátartozó szigetnek felével együtt eladta Mihály veszprémi comesnek (ispánnak). Más oklevelekből kiderül, hogy Érden ezen családokon kívül volt még birtokuk az ócsai apátságnak, a királyi erdőőröknek és a királyi fegyvernököknek (fegyvergyártóknak). Feltehetően a helység neve vagy az erdő szóból vagy az ér szó d-s kicsinyítőképzős változatából származik. Egy 1278. évi oklevél szerint a fegyvernökök földje ekkor már lakatlan volt. Ezt a Mihály utódjainak számító Berki család szerezte meg. Ez a Dunától távolabbi terület vált a 20. századi Parkváros magjává. Az itteni erdőségekre, tölgyesekre emlékeztet az 1990-ben alkotott városi címer dús lombú fája, míg a sárkányt ledöfő kereszt a helység birtokosának Ákosházi Sárkány Ambrusnak törökellenes harcát, átvitt értelemben az érdieknek mindenféle „pogány” betolakodó elleni évszázados küzdelmét jelképezi. A kék sáv az áldást és átkot egyaránt jelentő Duna folyam közelségére utal. Az arany korona három ága a helység történetében legjelentősebb szerepet játszó három nagybirtokos családot, az Illésházy grófokat, Batthyány Fülöp herceget és a Károlyi családot jelképezi. A korona kilenc ágcsúcsában a település legősibb magjait láthatjuk: Ófalu, Újfalu, Erlakovecz major, Fülöp major, Fekete Sas csárda (Újtelep), Csillag csárda (Érdliget), Kutyavár (Diósdliget), Berki (Vincellért), Ilkamajor (Parkváros).
A török hódoltság alatt
szerkesztésA török hódoltsághoz vezető végzetes mohácsi csata évében, 1526-ban vált Érd és kastélya országos hírű hellyé. II. Lajos magyar király a közelgő török had elé vonulva az ősi hadiúton kb. 3 ezer fős kis seregével, először Érden táborozott le. Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, zalai főispán, országbíró itteni kúriájában szállt meg július 20-át követően jó pár napig.
Az itteni réven kelt át a Csepel-szigetre búcsút venni feleségétől, Habsburg Máriától. Továbbindulása előtt múlt ki kedvenc fekete lova, amit kísérete baljós jelként értelmezett. Sárkány Ambrus ekkor nem volt itthon, mert a király már korábban Pétervárad ostromlott várának felmentésére küldte. Brodarics István királyi kancellár VII. Kelemen pápa trónjához írt levele szerint a király még július 27-én is Érden tartózkodott. A levél alábbi sora jól jellemzi a korabeli állapotokat és az elkeseredett hangulatot, reménytelenséget: „Királynak nincsen semmije, a helyzet teljesen zavaros az emberek gonoszak és széthúznak, az ellenség túlerőben van.”
A mohácsi csatát követően – ahol elesett Sárkány Ambrus is – a törökök nem vették rögtön birtokba Érdet, csak Székesfehérvár bevétele (1543) után kapcsolták a budai szandzsákhoz. A híres Duna menti hadiút és Buda védelmére, miként több más helyen (Ercsi, Adony, Dunaújváros, Dunaföldvár stb.). Érden is kis palánkvárat építettek a 16. században. Ez többször elpusztult, de újra felépítették. A 17. században kibővítették és dzsámit is emeltek benne. Az 1962–1965 közötti ásatások a palánk kiterjedését 147 méter körülire, míg a dzsámiét 11x10 méteresre tették. A török uralom felszámolásának hadi eseményeiben Érd csatahelyként is fontos szerepet játszott: 1684. július 22-én (még Buda 1686. évi visszavétele előtt) itt verték szét Lotaringiai Károly szövetséges erői Musztafa pasa – Buda visszavívási kísérletekor az ostromgyűrűt dél felől feltörni próbáló – seregét. E csatát művészi alkotás is megörökítette. J. Waldtmann és U. Kraus: Csata Érd mellett 1684-ben című rézkarcán érdekes módon 2 minaret látható és megfigyelhetők a török seregben alkalmazott tevés alakulatok is.
Mint ismeretes a törökök a meghódított területek váraiba elsősorban leigázott népek fiait helyezték katonának. Így kerülhettek Érdre nem csak törökök, hanem szerbek is. Néhány családnak Érden török eredetű neve van: Kávrán, Kurán, Deffent, Csibrák, Bandzi stb. A 15 éves háborúban mind Érd, mind Berki elnéptelenedett. A magyar lakosság helyére feltételezések szerint 1630 körül – miként Ercsibe. Tökölre – Érdre a törökök elől menekülő délszlávok költöztek. Kutatások szerint zömük Szarajevó környéki bunyevác, dalmát, horvát volt, jóllehet a helyi lakosság őket is rácoknak nevezte, akárcsak a szerbeket. (Egyházi források később illérként is említi a népcsoportot.) Elkülöníti azonban őket i-ző nyelvjárásuk és katolikus hitük. Néhány családnév körükből: Bilics, Romics, Tokics, Polákovics, Kokics, Jovicza stb.
A magyar földesurak a hódoltságban lévő birtokaikra is fenntartották igényüket. Így papíron Érden a Sárkány családtól 1675-ben házasság révén az Illésházy család vette át a birtokot. (Illésházy Ferenc feleségül vette Sárkány Erzsébetet.) Az Illésházyak inkább a nagyobb biztonságot nyújtó felvidéki Trencsén és Liptó vármegyei váraikban tartózkodtak, érdi uradalmukat zálogba adták az ercsi Szapáry Péternek. Ő sokat hadakozott a török megszállókkal, személyét a helyiek emlékezete hőssé emelte, mondák szépirodalmi művek örökítették meg. Alakját a helységnek nevet adó 16. századi nevet adó, itt palánkvárat építő Hamza béggel hozza össze a Szapáry Péter bosszúja címen ismert történet, noha időben egy évszázad választotta el őket. Az újabb kutatások szerint azonban Hamza leszármazottai kapcsolatba kerülhettek vele. A középkori eredetű kastély ma is meglévő pincerendszerében egy zugot Szapáry török fogsága helyszínének tart a néphagyomány. A források szerint viszont a raboskodás helye a budai vár volt.
A monda szerint Hamza bég kegyetlen módon kínozva, vízen, száraz kenyéren tartva, a hegyen eke elé fogva sanyargatta az elfogott Szapáryt. Barátja, Batthyány Ádám azonban egy török agáért cserébe kiváltotta rabságából. Egyszer (egyes változatok szerint Buda visszavívásakor) fordult a kocka és Hamzát vezették fogolyként Szapáry elé. Ő azonban keresztényi könyörületességből megkegyelmezett neki és szabadon engedte egykori kínzóját. A török, aki félelmében már kiitta méreggyűrűje tartalmát, megrendülve e nagylelkűségen utolsó perceiben még felvette a kereszténységet.[8][9]
Hamza bég nevét őrzi Érd török-oszmán időkből származó elnevezése: Hamzsabég.
Birtokosok a 18–19. században
szerkesztésA török uralom utáni újjáépítésben a Szapáry, majd az Illésházy család játszott meghatározó szerepet Érden.
Illésházy Miklós (1653–1723) 1722-ben váltotta vissza Érdet. Helyi urbáriumban szabályozta a jobbágyterheket. Országosan is ismert, .... kancellárként halála előtt nem sokkal ő írta alá a Pragmatica sanctiót, ami lehetővé tette Mária Terézia trónöröklését.
Illésházy József (1700–1766) csak rövid ideig volt Érd birtokosa, mert 1735–1752 között ő is elzálogosította azt báró Pongrácz Andrásnak, majd annak lányán keresztül báró Péterffy Jánosnak. A Péterffy család építtette a Kálvária-hegyen lévő Szenvedő Krisztus kápolnát. (1749).
Illésházy János (1736-1800) tette a legtöbbet Érd szépítéséért. 1774-ben toronnyal bővítette a még Szapáry idején újjáépített Szent Mihály-templomot és emeletet építtetett az új plébániaházra. A templom 6 db harangjából a 2 db nagy harang elkészítését finanszírozta, valamint templomkertet ékesítette. Elkészíttette Nepomuki Szent János és Szent Valburga szobrát és az újjáépített kastélyban egy kis kápolnát alakíttatott ki. Az ő idejében, 1776-ban kapott Érd (feltehetően egy korábbi de megszűnt státusz után) ismét mezővárosi rangot. Fia, Ferenc 10 évesen ismeretlen körülmények között Érden halt meg, és a templomban a jobb oldali mellékoltár (akkor: Szent Valburga mellékoltár, 1908-tól Jézus Szíve mellékoltár) alatt temették el 1789-ben.
Illésházy István (1762–1838) Érdnek országos vásártartási jogot szerzett. Fia nem lévén, vele kihalt a család.
Tőle Batthyány Fülöp herceg vásárolta meg Érdet, akinek apai ágon Illésházy Teréz grófnő volt a nagyanyja. Az ő rövid, húsz évnyi birtoklására esik az 1838. évi nagy dunai árvíz. Az elpusztult település helyett alapította a herceg Újvárost, a folyótól kissé távolabb eső területen (Fülöpváros). Ekkortájt épülhetett a fehérvári országút és az Újvárosba vezető út sarkán a Pelikán-fogadó, későbbi Batthyány–Wimpffen–Károlyi-kastély (ma: Magyar Földrajzi Múzeum).
1848-ban Érd, a Lánchíd építésének támogatásával kitűnt görög származású bécsi bankár, Sina György báró tulajdonába került. Fia, Sina Simon – aki apján is túltett mecénási bőkezűségével – a kastélyt 1869-ben neoreneszánsz stílusban átépíttette és jelentősen kibővíttette. Halála (1876) után lánya, Anasztázia gróf Wimpffen Viktorral kötött házassága révén Érd a sváb származású Wimpffen család kezébe került. A Wimpffenek után 1911-ben a Károlyi grófok váltak Érd legnagyobb birtokosaivá. A kastély viszont 1920-ban a katolikus egyház kezébe került. Jezsuita papnevelő (noviciátus), 1928-tól vizitációs apácazárda, 1940-től a front ideérkeztéig pedig az ország első KALOT-népfőiskolája működött falai között. A Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet Országos Titkársága által működtetett iskolában gazdasági, faluvezető-képző és népi kulturális tanfolyamokat tartották. Elismerését jelzi, hogy 1941-ben illetve 1942-ben látogatást tett itt két miniszterelnökünk, Teleki Pál és Bárdossy László is.) A kastélyt a háborúban hadikórházként használták, majd hosszú ideig gazdátlanul kallódott s végül – miután építőelemeit jórészét széthordták – a pótolhatatlan műemléki értéket 1971-ben lebontásra ítélték.
A mai Érd
szerkesztésAz 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni – jórészt erdőből és gyümölcsösből álló – birtokrészüket. A viszonylagos alacsony telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva” jött létre. Ez az állapot a második világháború után évtizedekig nyomasztó problémák (magas talajvíz, járhatatlan földutak, közműszolgáltatások hiánya stb.) forrásává vált. A helyi infrastruktúra fejlődése csak a rendszerváltást követően zárkózott fel az intenzív ütemű népességnövekedéshez. Domináns maradt az alvóváros jelleg. Nem bontakozott ki komolyabb ipari tevékenység. A hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és a téglagyártás fejlődött tovább korszerűbb formában és kisebb üzemek keletkeztek. (Mezőgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.)
Érden hagyományosan jellemző gazdasági ág volt a szőlőtermelés és a juhtartás. Fényes Elek statisztikus Magyarország geographiai szótárában 1851-ben így ír Érdről: „Fő gazdasága szőlőhegyében áll, mely igen becses bort terem”. Ez az 1880-as évekbenn, a filoxéravész miatt következtében lehanyatlott, a helyére az őszibarack-termesztés lépett. A borászat megmaradt mementója az ófalusi egykori római hadiút (Mély út) mentén kiépült pincesor. A juhászat színterei, a 18-19. századi majorok (Erlakovecz, Fülöp major stb.) a szocialista téeszesedés korában kerültek lebontásra.
Érd 1945-ig Fejér vármegye Adonyi járásához tartozott; az 1945-ös megyerendezés során Érdet és környékét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták, az 1950-es megyerendezés óta Pest megye (2023 óta Pest vármegye) része.
A városközpont kialakulása 1972-ben kezdődött. Ekkor adták át az Érd alsó vasúti megállóhely mellett a buszpályaudvarként is funkcionáló üzletközpontot (később Pelikán áruház) és a 2004 óta Szepesi Gyula festőművész nevét viselő Művelődési Központot.[10] 1982-ben az ÁFÉSZ-áruházzal (1989-től Ritmus Áruház, jelenleg Lidl működik benne) folytatódott.[11] A Béke téri lakótelep 1972-1984 között épült.[12][13] A városközpont 1998-ban nyert színvonalas külsőt a Budai úti üzletsor felépítésével. 2005-ben új buszpályaudvar és bevásárlóközpont épült.[14] 2006-ban Érd megyei jogú város lett.
A Termál Szálló 1990. évi felépülésével az Ófalu fürdőhellyé vált, ez új turisztikai perspektívát jelentett akkoriban Érd számára, a fürdőt és a hotelt azonban 2015-ben adósságai miatt be kellett záratnia az önkormányzatnak (a hozzá kapcsolódó, közkedvelt artézi kút üzemeltetését azonban átvették). Az épület az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába került, átalakítása 2022 végén kezdődött.[15]
Az 1910−1980 között üzemelő[16] téglagyár kéményét 2016. augusztus 31-én (a nyilvánosság kizárásával) felrobbantották, a terület kirándulóhellyé alakítását tervezik.
1977-ben a 11. Honi Légvédelmi Rakétadandár harcálláspontja Érdre költözött. A dandár előbb ezred szintre alakult át, majd 2000-ben felszámolásra került, és a helyőrség megszűnt. Az objektum egyes részeit a mai napig őrzik.[17]
Látnivalók
szerkesztésKakukk-hegy
szerkesztésA Kálvária-hegy – Kakukk-hegy vonulata az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen a bevezetőben ismertetett löszerdős sztyepp a szó szoros értelmében, erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn. A két dombot a Római Birodalom idejéből fennmaradt hadiút (Mély út) mentén kiépült pincesor választja el egymástól. Ezt azért fontos kiemelni, mert a hazai lösztájakon löszerdős sztyeppnek leggyakrabban csak egy-egy fátlan alkotója, a löszpusztagyep vagy a löszlegelő, található. A kakukk-hegyi lösznövényzet nem elszigetelt terület, hanem az érdi Ófalut Százhalombatta óvárosától elválasztó Sánc-hegy további értékes lösznövényzet-maradványaival – sánc, tumulusok, magaspart, százhalombattai löszvölgyrendszer lejtői – a mezsgyék, illetve a felhagyott és részben regenerálódott lösznövényzetű kisparcellák révén kapcsolatban van. A növényzet fennmaradásának kulcsa, hogy ez az ökológiai folyosókon keresztül megvalósuló kapcsolat a jövőben is meglegyen. Ezért szükséges lenne a a hajdani érdi és százhalombattai téglagyár romjai között, a Duna parton álló Sánc-hegy jelenleg nem védett vagy eltérő szintű oltalom alatt álló lösznövényzetfoltjainak egységes védelme is. A Kakukk-hegyet 2007. áprilisában az ország 200. természetvédelmi területévé nyilvánították.[18]
Az Érdi-magaspart
szerkesztés„Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu ill. a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 172 méteres Kakukk-hegy Ófalu, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet.[19]
A magas partfalak védelmében együttesen fordulnak elő a keleti pusztai, sztyeppei növényfajok és a jégkorszak után hazánkba délről bevándorolt mediterrán növények.” Az Érdi-magaspartot 1985-ben védetté nyilvánították.[20]
Fundoklia-völgy
szerkesztésÉrd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia. (Szidónia-völgy) Az M7-es autópályától északra 1962 végén a völgyfő közelében véletlenül bukkant felszínre az „érdi paleolitikus telep”, amely a „mounstérien műveltség, tágabb értelemben a neandervölgyi ember kultúrájának világhírű magyarországi lelőhelye”.
A Fundoklia-völgyben és környékén mintegy 25 védett növényfaj fordul elő és több védett gyíkfajnak és cickányfélének nyújt menedéket, de az erdei sikló is előfordul.
A terület 1999 tavaszán helyi védettséget kapott.[21]
Harangjáték
szerkesztés1993-ban, Érd első okleveles említésének 750. évfordulóján adták át. A harangjáték 12 harangja 45 dallamot szólaltat meg.[22]
Az átadását követő években hajnali öt és este kilenc között az alábbi dallamok csendültek fel:
- 05:00 Halleluja (Händel), Himnusz,
- 06:00 Örömóda (Beethoven),
- 07:00 Hej, páva, hej, páva,
- 08:00 Tavaszi szél vizet áraszt,
- 09:00 Szánt a babám,
- 10:00 Hej, Dunáról fúj a szél,
- 11:00 Varázsfuvola (Mozart),
- 12:00 Boldogasszony Anyánk,
- 13:00 Tebenned bíztunk,
- 14:00 Által mennék én a Tiszán,
- 15:00 Bécsi harangjáték (Kodály Zoltán),
- 16:00 Gyertyafény-keringő,
- 17:00 Hazafelé (néger spirituálé),
- 18:00 Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga,
- 19:00 Megyen már a hajnalcsillag,
- 20:00 Este a székelyeknél (Bartók Béla),
- 21:00 Il Silenzio (Nini Rosso).[23]
Szent Mihály-templom
szerkesztésA 15. századi romokon újjáépülő templomot 1723-ban áldották meg. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben. A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják.
A templomhajó padlósíkja mintegy 2 m-rel mélyebben fekszik, mint a torony bejárati szintje. A templomhajóba lépcsősor vezet le.
Napjainkra a copf főoltár, a barokk mellékoltárok és a kőből faragott keresztelő medence őrződtek meg a templom régi berendezési tárgyai közül.[24]
Minaret
szerkesztésÉrden az Ófaluban (Mecset utca) áll a 17. században épült dzsámi 22 méter magas, részben rekonstruált tornya. Az 1962–1965 közötti régészeti feltárás eredményei alapján Ferenczy Károly építész készítette el a helyreállítási terveket, a körerkély elpusztult mellvédjét, a kast és a toronysüveget 1971-ben rekonstruálták vasbetonból. Az 1999-es külső homlokzati konzerválást követően 2000-ben felújították a minaretet,[25] de leromlott statikai állapota miatt 2020-ban lezárták a látogatók elől.[26]
II. Lajos emlékmű
szerkesztés1926-ban a mohácsi csata 400 éves évfordulójára állították. A római korból származó oroszlánnal díszített emlékmű II. Lajos magyar király érdi tartózkodását örökíti meg.[27]
Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnája
szerkesztés18. századi barokk kápolna, Kereskényi Gyula 1886-ban készült könyve szerint 1734-ben épült a nagy pestis alkalmával.
„A négyzetes alaprajzú kápolna kosáríves apszissal záródik. Oldalfalán 1-1 ablak került elhelyezésre. Faszerkezetű harangtornyát kecses sisak díszíti. A kápolna hajóját és az oltárát diadalív tagolja, térlefedésre csehsüveg boltozatot építettek. Főhomlokzatát az oromfalba illesztett, kosáríves falfülkébe helyezett sérült Szentháromság-szobor díszíti.”[28]
Magyar Földrajzi Múzeum
szerkesztésA város központjában található az egykori híres „Pelikánnak” nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria klasszicista stílusjegyeket viselő épületegyüttese. Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak az építészeti formajegyek alapján, hogy Hild József alkotása lehet."
A Budáról Székesfehérvár felé vezető forgalmas országút mellé 1820 és 40 között építették fel a vendégfogadó főépületét és a különálló kiszolgáló épületszárnyakat (a két istállóként működő oldalszárnyat és a középen elhelyezkedő kocsiszínt).
1910-től néhány évig tiszttartók lakják. 1923-tól a Szent István Polgári Fiúiskola működött a főépületben. 1942-ben a Községi Elöljáróság költözött Ófaluból a kúria épületébe. A 19. század végén az Alsó utcai, majd a 20. század elején Felső utcai oldalszárny, eredetileg istálló, épületei átalakultak polgári lakóépületté. A főépület 1979-ig Tanácsházaként szolgált, majd annak folyamatos kiköltözése után "1983-tól a Magyar Földrajzi Múzeum lelt otthonra az öreg falak között."[29]
Kutyavár
szerkesztésA Kutyavár Érd legrégebbi, 15. századi gótikus építménye. A legenda szerint Hunyadi Mátyás építtette vadászkutyái és azok gondozói, a kutyapecérek számára. Ma már csak romjai láthatóak. Nem tudni, valóban Mátyás király építtette-e, vagy az Elbenyi testvérek.
Fenyőerdő
szerkesztésÉrd-Parkvárosban a Borostyán utcából közelíthető meg a magas mészkőfallal körülvett kertben a védett erdőség, melynek telepített állományát az erdeifenyő (Pinus silvestris) uralja. Az erősen meszes, karsztos felszínen a csekély termőképességű talajon is jól megél az erdeifenyő.
Beliczay-sziget
szerkesztésAz Érd keleti határait felölelő, a Dunához illeszkedő partszegély mintegy 9 km hosszúságban és 2–3 km szélességben elterülő alacsony térszínű, ártéri üledékekkel borított tája Érd-Ófalutól Hárosig terjed enyhén ívelt alakban. Valaha, a miocén kor végén a Pannon-tenger egyik sekély vizű öble foglalta el ezt a területet. Ebből az időszakból maradtak fenn a felszínen Diósd környékén is homokos, kavicsos, agyagos üledékek. Az Érd-Tétényi-öblözet kialakulását tektonikai okok magyarázzák. A terület a pleisztocén végén annyira megsüllyedt, hogy a Duna ágai kelet felől erre helyeződtek át.[30]
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Harmat Béla[31][32] (MDF)
- 1994–1998: Harmat Béla (Érdi Közéleti Társaskör)[33]
- 1998–2002: Harmat Béla (Érdi Közéleti Társaskör-Érdi Ipartestület)[34]
- 2002–2006: Döcsakovszky Béla (MSZP-SZDSZ)[35]
- 2006–2010: T. Mészáros András (Fidesz-KDNP)[36]
- 2010–2014: T. Mészáros András (Fidesz)[37]
- 2014–2019: T. Mészáros András József (Fidesz-KDNP)[38]
- 2019–2024: Dr. Csőzik László (LMP-Jobbik-DK-Momentum-MSZP-CÉL-Mindenki Magyarországa-Párbeszéd-MLP)[39]
- 2024– : Dr. Csőzik László (Szövetség Érdért)[1]
Önkormányzata
szerkesztésA települési önkormányzatok saját ügyeikben önálló döntési joggal rendelkező, közvetlenül választott közjogi testületek, melyek a közfeladatok ellátásában vesznek részt. A helyi önkormányzatok működésének alapjait az országgyűlés 1990-ben az Alkotmányban fektette le, biztosítva a helyi önkormányzatok három legfontosabb jogát: az autonómiához valójogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, továbbá az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.
Érdet az Országgyűlés 82/2005. (XI.10.) számú határozatával nyilvánította megyei jogú várossá. A település ténylegesen a 2006. évi önkormányzati választások kitűzésének napjától, azaz 2006. július 11-étől megyei jogú város. Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata; székhelye: Érd, Alsó u. 1-3., működési területe: Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe.
Az önkormányzat szervei:
- a képviselő-testület (közgyűlés)
- a bizottságok
- a polgármester
- a részönkormányzatok testületei
- a képviselő-testület hivatala.
Az önkormányzat feladatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint:
- A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
Az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók.
A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
szerkesztés- A polgármester-választás eredménye[40]
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Dr. Csőzik László | Szövetség Érdért | 21 274 | 61,26% | |
Kardosné Gyurkó Katalin | Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum-Érted Családbarát Egyesület | 11 313 | 32,58% | |
Farkas Gáborné Szalai Tímea | Mi Hazánk Mozgalom | 1316 | 3,79% | |
Dr. Asztalos Éva | Független | 826 | 2,38% | |
Összesen | 34 729 | 100% |
- A képviselőtestület-választás eredménye[41]
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szövetség Érdért | 13 | |||||||||||||||||||
Fidesz–KDNP | 3 | |||||||||||||||||||
Mi Hazánk Mozgalom | 1 | |||||||||||||||||||
MKKP | 1 |
Országgyűlési képviselők
szerkesztés(Pest 8. OEVK 1990–2014; 1. OEVK 2014-)
- dr. Kovács László (MDF) – 1990–1994
- Miklós László (MSZP) – 1994–1998
- Várkonyi András (Fidesz) – 1998–2002
- dr. Jánosi György (MSZP) – 2002–2010
- Aradszki András (Fidesz-KDNP) – 2010–
Gazdaság
szerkesztésA város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le.
A gazdálkodó szervezetek száma meghaladja a 6500-at.[42]
Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. A helyi vállalkozók a népszerű tevékenységformák (élelmiszer-, ruha-, cipő-, mobiltelefon-kereskedelem) mellett őrzik a régi mesterségeket (kádár, népművész, keramikus, kulacskészítő) és megjelentek a bioboltok, bioéttermek is.
Az Érdre látogatót közel 35 éttermet és cukrászdát, valamint több szálláslehetőség (fogadó, panzió, kemping) is fogadja.
A lakásszám meghaladja a 25 000-et és mivel az épülő lakások száma nagyobb a megszűnő, bontásra kerülő lakásokénál, a lakásszám évről évre nő.[43]
Címere
szerkesztésA címer motívumai a település történelmének régmúltját idézik fel. A címerpajzs vízszintesen elválasztva két mezőre oszlik. A téglalap alakú, arany színezetű felső mezőben egy ötkaréjos zöld fa látható, mely a tervezők szerint az Árpád-kori Erdő/Erdu nevére és királyi erdőőr lakóira utal. (Más vélemény szerint az Érd név a vízfolyás, patak jelentésű "ér" főnév -d képzős származéka.)
A zöld lombsátor közepén egy aranyló korona helyezkedik el, három ága a település történetében kiemelkedő szerepet játszó ákosházi Sárkány, Batthyány és Illésházy családokra emlékeztet, míg a koronaágak szirmai Érd kilenc ősi településmagját szimbolizálják.
A címerpajzs kék színű alsó mezeje a település életében hajdan sokkal nagyobb jelentőségű Dunát (rév, kikötő, vízimalmok) jelképezi. Középen egy kerekre görbült vörös sárkány a hurkot formáló farkával latin keresztet döf a saját torkába. Horváth Lajos szavai szerint ez "utalás arra, hogy a Sárkány család tagjai a 15–16. században a Zsigmond király által alapított Sárkányos-rend vitézei voltak, mely rendnek feladata a török elleni küzdelem, végső soron az országunkat rontó gonosz elleni küzdelem volt."[44]
Korábbi címere
szerkesztésKádár-korszakbeli címere 1981-től egészen 1990-ig képviselte Érdet. A címer jelképei között a minaret, a Duna-part, napfény – melyek Érd kertvárosias jellegét ábrázolják –, valamint egy vörös csillag volt látható. Eredetileg pályázati kiírás alapján hirdették volna ki a címert, melyre 20 beküldött pályamű érkezett, végül mégis az érdi művészeti alap tervezte meg a három megszavazható tervet, amelyek közül a lakók szavazással választhatták ki a győztest. A lakosok kérdésére az alap kijelentette, hogy a címertervezés az ő monopóliumuk.
Sokaknak egyáltalán nem tetszettek a választható tervek, ugyanis címertanilag szabálytalan volt, színei nem odavalóak voltak, és az sem tetszett a hozzáértőknek, hogy a minaretet ábrázolja, – egy másik idegen hatalmakra emlékeztető jelképet, amely a vörös csillag mellett nem felelt meg az akkori rendszer világképnek.[45] Az akkori vezetőség így fogalmazott: „Érdnek még sohasem volt igazi címere. Most az is lesz.”
1981-ben, mikor a címer megjelent, képeslapokon árulták egy nemes cél érdekében: a helyi mentőállomás felépítésének egy részét az ebből befolyt összeggel támogatta az akkori vezetés.[45][46]
Népesség
szerkesztésLakosságszám[47] | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 3 027 | — |
1880 | 3 188 | 0,52% |
1890 | 3 343 | 0,47% |
1900 | 3 480 | 0,40% |
1910 | 3 953 | 1,27% |
1920 | 3 990 | 0,09% |
1930 | 5 632 | 3,45% |
1941 | 14 523 | 8,61% |
1949 | 16 444 | 1,55% |
1960 | 23 047 | 3,07% |
1970 | 31 205 | 3,03% |
1980 | 41 330 | 2,81% |
1990 | 43 327 | 0,47% |
2001 | 56 567 | 2,42% |
2011 | 63 631 | 1,18% |
2022 | 71 253 | 1,03% |
Érd lakónépessége 2019. január 1-jén 69 014 fő volt, ami Pest vármegye össznépességének 5,47%-át tette ki. A város Pest vármegye tizedik legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 1140 fő volt. A népesség korösszetétele kedvező. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 22%, a 60 éven felülieké 21% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1069 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 73, a nőknél 78,7 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[48] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 5%-a, mintegy 3328 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A 20. század második felétől Érd lakossága fokozatosan növekszik. Népességnövekedése az 1950-es években felgyorsult a szocializmus évei alatt. Az urbanizáció a második világháború után felgyorsuló hatású volt, többek közt ennek eredményeképpen a város lakossága megnégyszereződött. A legtöbben 2011-ben éltek a városban, 63 631-en. Az utolsó 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Érden, mint 2011-ben.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló érdiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.
2022-ben vallásuk szerint 23% volt római katolikus, 8,2% református, 1,2% evangélikus, 1,1% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 18,4% felekezeten kívüli (44,8% nem válaszolt).[49]
Etnikai összetétel
szerkesztésJelentős nemzetiségi csoportok[50] | |
---|---|
Nemzetiség | Népesség (2011) |
Német | 824 |
Cigány | 650 |
Román | 419 |
Orosz | 106 |
Horvát | 91 |
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 56 567 fő volt, ebből a válaszadók száma 54 203 fő volt, 52 821 fő magyarnak, míg 573 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 334 fő német, 103 fő román és 43 fő horvát etnikumnak vallotta magát.[51]
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 63 631 fő volt, ebből a válaszadók száma 56 475 fő volt, 53 147 fő magyarnak vallotta magát. Az adatokból az derül ki, hogy a magukat magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[52] Az elmúlt tíz év alatt a nemzetiségiek közül legjelentősebben a németek (824 fő), román (419 fő) és az oroszok (106 fő) száma nőtt Érden. A horvátok (91 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött.[53] A magukat cigányoknak vallók száma (650 fő) kismértékben nőtt az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül Érden él a legtöbb magát románnak és görögnek valló nemzetiségi.
2022-ben a lakosság 87,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, horvátnak, görögnek, bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 4,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Nemzetiségi eloszlás | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Időszak | Egyéb/Nem válaszolt | Összesen | |||||||||||||
2001[54] | 93,37% | 0,59% | 1,01% | 0,18% | - | 0,07% | 4,78% | 100% | |||||||
2011[55] | 81,70% | 1,29% | 0,99% | 0,64% | 0,16% | 0,13% | 15,09% | 100% |
Média a városban
szerkesztés2014 februárjában alakult meg az Érd Médiacentrum, amely önkormányzati fenntartású intézményként irányítja a város médiumait. Főszerkesztője Kling József, aki egyben az Érdi Újság felelős szerkesztője, ebbéli minőségében vette át Kövesdi Péter feladatait.
Érd TV
szerkesztésA városi televízió igen kezdetleges arculattal és technikai felszereltséggel, a városi közgyűlés élő közvetítésével indult 2005. október 20-án 09 óra 10 perckor[56] (bár a tesztadások már nyáron elkezdődtek). Ezt megelőzően a százhalombattai Halom TV számolt be a város fontosabb eseményeiről. A Telekom hálózatán kezdettől fogva, a Digi kábeltévén[57] 2016. június 23. óta fogható az egész járás területén. Potenciális nézőszáma 2007-ben kb. 40 ezer fő volt,[58] ma azonban már meghaladja a 100 ezret, de egyes adásai az interneten is elérhetőek. Nettó adásideje nagyjából napi 10-11 óra. 2022 szeptemberétől adása csak az interneten elérhető.
Érd FM
szerkesztésA magát "a szomszéd hangja"-ként fémjelző adó 101,3 MHz-en fogható Érd vonzáskörzetében a hajdani Rádió Junior, majd Rádió6 frekvenciáján. Formálisan egyidőben indult magával a médiacentrummal, 2014. február 23-án éjfélkor. Főleg mainstream könnyűzenét, városi és saját szerkesztésű (olykor az MTI-től átvett) országos híreket, magazinműsorokat sugároz napi 24 órában. Élő reggeli műsora a Bundáskenyér, minden hétköznap 06:00 – 10:00 óra között foglalkozik helyi és közéleti aktualitásokkal. Élő kívánságműsorral és délutáni hazakísérő műsorral jelentkezik munkanapokon. Péntek délután a Majdnem szombat című műsor foglalja keretbe a hetet. 2022-től a kitelepülésre is nagy hangsúlyt fektetnek, így a város több pontján és a környéken gyakran személyesen is megjelennek. A médiacentrum weboldalán is online hallgatható, műsorai visszakereshetők.
ÉrdMost
szerkesztésÉrd hivatalos hírportálja, amely 2014 novemberében indult ezen a néven (korábban rövid ideig erdmediacentrum.hu weblapon volt elérhető). Elsőszámú tájékozódási pont az érdiek számára, innen tudhatják meg, mi történt is mi fog történni a városban. Helyi hírek, programok, közüzemi és utazási információk, állásajánlatok, fotógalériák, valamint a tévé és rádió felvett adásai gazdagítják az oldal kínálatát.
Érdi Újság
szerkesztésCsak 2020 márciusával lett az Érd Médiacentrum tagja, az önkormányzat megrendelésére készül, 2014-2019 között a Maraton (Mediaworks) kiadásában, 2019 őszétől a Szuperinfó-hálózat tagjaként. 1991. március 15. óta jelenik meg, 1998 óta ingyen. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány 477 tagjának egyike volt annak megalapításától kezdve addig, amíg ellenzéki kézbe nem került a város. Jelenleg az egyetlen ingyenes közéleti hetilap a városban, kiadója az Érd Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Kft., szerkesztősége a Mária utcában van az Érd FM mellett. Egyes interjúi leközlés után az Érdmoston is megjelennek. Online olvasható a város honlapján.
Érden is elérhető földfelszíni digitális médiumok
szerkesztés- Halom TV (1990. március 15-én indult, bár csak 1998 óta elérhető FTA adásként),
- az óbudai Főnix TV kulturális csatorna (2000-),
- és a Lakihegy Rádió, amely 2014 óta battai-szigetszentmiklósi váltott műsorral jelentkezik. (Ebbe olvadt bele a Rádió 6.)
Megszűnt sajtótermékek
szerkesztés- Érd és Vidéke
- Érdi Élet (1990, az Érdi Újság elődje)
- Érdi Lap (jobboldali ingyenes hetilap, 2003-2015)
- Érdi Polgár
- Érdi Tükör (hetilap, 1998-2002)
- ÉRDekes (folyóirat)
- Kerekasztal (folyóirat, 2019)
- A korábbi és aktív érdi politikusokból összeállt Érdi Közéleti Kerekasztal időszakosan megjelenő közéleti lapja volt, megjelenése a Nyomtass te is! formátumát követte. Szlogenje volt: „…s rendezni végre közös dolgainkat”.
- Kertváros (ingyenes lokálpatrióta magazin)
- Kéthetente megjelenő ingyenes lokalista-kulturális folyóirat Archiválva 2013. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben volt programajánlókkal, életmódtanácsokkal.
- Rádió Érd 87.8 (2011-2018)
- Rádió Junior (2002-2007)
- Rádió 6 (2007-2014)
Érd sportélete
szerkesztésEgyesületek
szerkesztés- Érdi Benta Judo Se
- ÉBK: Érdi Box Klub
- Budapesti Honvéd: érdi utánpótlás vízilabda szakosztály
- ÉJC: Érdi Judo Club
- ÉTC: vívó szakosztály, akrobatikus torna szakosztály, cheerleader szakosztály, balett szakosztály
- ÉSWS: shaolin whusu szakosztály, akrobatikus torna szakosztály
- Delta: röplabda szakosztály
- Érd NK: kézilabda szakosztály
- Érdi VSE: kosárlabda szakosztály, úszó szakosztály, szinkronúszó szakosztály, labdarúgó szakosztály, jégkorong szakosztály, jégkorcsolya szakosztály, floorball szakosztály
- Treff: kézilabda szakosztály
- Masters SE: akrobatikus rock'n'roll szakosztály
- BKG-VMG DSE: kosárlabda szakosztály
- Kárpáti Farkasok: jégkorong szakosztály (korábban Hargitai Farkasok)
- Érdi Spartacus Birkózó szakosztály
- ÉRD-EL Sportegyesület Darts szakosztály
Testvérvárosok
szerkesztésIsmert emberek, akik a városhoz kötődnek
szerkesztésÉrd nevezetes szülöttei
szerkesztés- Borovszky Ambrus vasöntő, politikus, a Dunai Vasmű első vezérigazgatója (1912−1995)
- Endrődy János piarista áldozópap, egyházi költő és író (1756)
- Lázár Ödön (született Schwarz) színházi titkár, rendező, színházigazgató (1873)
- Dr. Romics László belgyógyász, az MTA rendes tagja (1936)[59]
- Ferencz Vilmos, a budapesti Székely Kör vezetője
- Sárosi Laura, Magyarország 1968 óta első tollaslabdázó olimpikonja, Érdi VSE-nevelés
- Pácser Zsombor botanikus
- Szalai Bálint sakknagymester
- Tímár Ferenc magyar bajnok, európai kupagyőztes asztaliteniszező (Budapest Spartacus)
- Wichmann Tamás világ- és Európa-bajnok kenus[60]
Érden lakó hírességek
szerkesztés- Cooky, a Rádió 1 műsorvezetője és lemezlovasa, hivatásos pilóta
- Nagy Alekosz, a Való Világ 4. szériájának győztese
- Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok úszó
- Erdélyi Mónika tévés műsorvezető, vlogger
- Fásy Ádám mulatós zenész, műsorvezető
- Fejes Rita színésznő, producer
- Fiola Attila magyar válogatott labdarúgó[61]
- Gergely Róbert eMeRton-díjas zeneszerző, színész
- Gidófalvy Attila zenész, rádiós műsorvezető
- Gundel Takács Gábor kvízmester, olimpiai nagykövet, hajdani sportkommentátor
- Krajnyák Zsuzsanna paralimpiai érmes kerekesszékes vívó
- Lajsz András mixer-bartender, vendéglátós
- Madarász Katalin népdal- és nótaénekes
- Novák Péter zenész, előadóművész, műsorvezető
- Ördög Nóra televíziós műsorvezető
- Pataki János, cukrászmester
- Szabó Ádám előadóművész, harmonikás
- Trokán Anna színésznő[62]
- Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező
Érd nevezetes halottai
szerkesztés- Kereskényi Gyula helytörténetíró (1911)[63]
- Bogner Mária Margit szent életű apáca (1933)[63]
- Bányai Sándor evangélikus lelkész (1975)[63]
- Csuka Zoltán költő, műfordító, irodalomtörténész (1984)
- Domonkos Béla szobrászművész (2020)
- Palcsó Sándor operaénekes (2021)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ A város vezetői. erdmost.hu, 2022. április 27.
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szávoszt-Vass Dániel - Érd három szigete (Dunai Szigetek blog, 2020.12.22.)
- ↑ Érd átnézeti térképe, 1990: http://www.csukalib.hu/images/terkep/t002.jpg
- ↑ Érd közigazgatási térképe, 2009: http://www.csukalib.hu/images/terkep/t054.jpg
- ↑ Érd. Zsuzsanna Uhlik. 1995. ISBN 963-650-029-0 Hozzáférés: 2021. július 26.
- ↑ Rudolf Dániel - Kegyetlen török hadvezér nevét őrzi a Hamzsabégi út (Divany.hu, 2021.06.18.)
- ↑ Csőzik László - Hamza bég legendája (erdmost.hu, 2021.02.07.)
- ↑ Történet Szepesi Gyula Művelődési Központ
- ↑ Varga László - Kereskedelem / Az érdi Skála (MTVA archívum, 1982)
- ↑ Az első panelek - archiv.erdmost.hu, 2018.08.26.
- ↑ Érdi kronológia - Sulinet Digitális Tudásbázis
- ↑ Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: Volánbusz Zrt. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9
- ↑ Újranyithat az érdi termálfűrdő? - Thermal Online, 2022.07.16.
- ↑ Történetek képekkel: Érdi téglagyár romjai. tortenetekkepekkel.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
- ↑ http://kameraaltal.blog.hu/2012/07/31/legvedelmi-raketadandar-erd-hap
- ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Kakukk-hegy (forrás). [2009. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
- ↑ Szávoszt-Vass Dániel - A Beliczay-szigettől a Kakukk-hegyig / Az érdi Duna-part képekben (Dunai Szigetek blog, 2012.01.25.)
- ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Érdi-magaspart (forrás). [2009. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
- ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Fundoklia-völgy (forrás). [2008. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
- ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Harangjáték (forrás). [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
- ↑ szerk.: Uhlik Zsuzsanna: Érd, 1. kiadás (1995). ISBN 963-650-029-0. OCLC 1014843363
- ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Szent-Mihály templom (forrás). [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
- ↑ Molnár József: Hamza bég dzsámija Érden. Műemlékvédelem, VIII. évf. 3. sz. (1964) 142–147. o.; Prohászka Péter: Adalékok a K. K. Landesbaubehörde magyarországi tevékenységéhez a műemlékvédelem területén I.: Az érdi minaret 1857-es leírása és felmérése. Műemlékvédelem, LVII. évf. 6. sz. (2013) 400–406. o.
- ↑ Török közreműködéssel újulhat meg a minaret (magyar nyelven). Érd Most!, 2020. augusztus 14. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, II. Lajos emlékmű (forrás). [2008. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
- ↑ Érd Megyei Jogú város honlapja, Szt. Sebestyén, Rozália és Rókus kápolnája (forrás). [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
- ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, MAgyar Földrajzi Múzeum (forrás). [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
- ↑ Érdcenter.hu (forrás)
- ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
- ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ hhttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/038?tab=results&filter=mayor
- ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/038?tab=results&filter=representative
- ↑ Érdi vállalkozások. [2020. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
- ↑ növekvő építési kedv Érden. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Címertan (forrás). [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
- ↑ a b https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1981_12/?query=%20%22c%C3%ADmer%22&pg=344&layout=s
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1981_09/?query=%22c%C3%ADmer%22&pg=358&layout=s
- ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
- ↑ http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
- ↑ Érd Helységnévtár
- ↑ http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Archivált másolat. [2019. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ [1]
- ↑ 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
- ↑ 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
- ↑ http://erdmost.hu/2015/10/20/tiz-eves-az-erd-tv/ Archiválva 2016. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben ÉrdMost.hu: Tízéves az Érd TV
- ↑ Archivált másolat. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 30.)
- ↑ https://emasa.hu/cikk.php?id=2783 Archiválva 2018. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Az érdi médiáról – emasa.hu
- ↑ Archivált másolat. [2012. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ Pest Megyei Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 1.)
- ↑ „Griezmann mindig dumált, hogy ne rugdossam” (magyar nyelven). Érd Most!, 2021. augusztus 12. (Hozzáférés: 2021. szeptember 1.)
- ↑ Trokán Anna túl az első – jótékonysági – félmaratonon (magyar nyelven). Érd Most!, 2021. augusztus 31. (Hozzáférés: 2021. szeptember 1.)
- ↑ a b c [2]
További információk
szerkesztésKereskényi Gyula: Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Székesfehérvár, 1874. (Ismertetés Reform 276-ik szám)MEK online.
- Érd város honlapja. www.erd.hu
- Érd linkgyűjtemény. www.erd.lap.hu
- Érd templomai. nagyvofely.hu