Főmenü megnyitása
Zöld
 
Színkomponensek
Hexa-hármas #00FF00
RGB (r, g, b) (0, 255, 0)
CMYK (c, m, y, k) (100, 0, 100, 0)
HSV (h, s, v) (120°, 100%, 100%)

A zöld a természetben gyakran látható szín. Igen sok növény zöld, amit a bennük található bonyolult vegyi anyag, a klorofill okoz.

A zöld a CIE RGB rendszer egyik alap szininger-jellemzője. Jele az angol G betűből származik. Hullámhossza 546,1 nm. A CIE XYZ rendszerben a hozzá tartozó alapszíningert Y jelöli, ennek domináns színinger hullámhossza azonos. Tekintettel arra, hogy az emberi látás érzékenységi maximuma épp a zöld színek tartományába esik, az XYZ rendszerben az Y nemcsak a zöldet jelenti, hanem egyben a világosság értékét is. Az emberi látás alapszíningerként M betűvel jelölik (M= medium; a közepes hullámhosszakra érzékeny csapok a szemben).

A fényerősség mértékegységének meghatározó hullámhossza az 555 nm-es zöld szín (az 540 THz frekvenciájú fény).

A zöld fények hullámhossza kb. 490-570 nm. A zöldet sokan keverékszínnek tekintik, két alapszín keveréke, a sárgáé és a kéké, s a bíbor (magenta) komplementer színe. Sok művész azonban inkább a hagyományos színelméletet vallja, miszerint a zöld komplementer színe a vörös. Tehát fények szerint a lila egészíti ki, festék esetén a vörös.

Tartalomjegyzék

Szakmai adatokSzerkesztés

Ebben a fejezetben találjuk meg a színmérésben, a színminta atlaszokban, és hasonló osztályozási rendszerekben a zöld színekre vonatkozó ismerteket.

A Young–Helmhotz színlátási elmélet szerint a zöld egyike az általunk érzékelt egyik alapszíningernek. Ezt többféle módon bizonyították. Az emberi szemben három színérzékelő csap található. Ezek egyike a zöld színre érzékeny OPN1MW γ (gamma) opszin. Érzékelési tartománya 450-630 nm; érzékenységének csúcsa: 534-545 nm között van.

Az emberi látás másik jellemzője nem a színlátás, hanem a fénylátásért felelős látóbíbor (rodopszin). Ennek érzékenységi maximuma épp a zöld színek tartományába esik. Világosban (fotpoikus látás) 555 nm körül, sötétben (szkotopikus látás) 509 nm körül (Purkinje-jelensé).

CIE adatokSzerkesztés

 
CIExy1931 srgb gamut. A zöld alapszíningernek igen kicsi a színtelítettsége. A zöldet a kékkel összekötő vonalon kívülre (balra) eső színek számítógépen nem jeleníthetők meg. Ilyen e legtöbb zöld, például a smaragzöld

A zöld színek tartománya az elnevezési szabályok értelmében a 490 és az 550 nm közé esik. Ez a domináns színinger hulláhossz-tartománya.

Az RGB rendszer alapszíningerei r=0, g=1, b=0. A CIE rgb és RGB-rendszer jelenleg is szabványos, de az 1950-es évek óta nem foglalkoznak vele.

Az xyz rendszer zöld alapszíningere x= 0,285, y= 0,711, z= 0,004

A CIE definiálja az ú.n. unique green[1] (egyedi zöld) színingert, amelynek színinger koordinátái x=0,02 y= 0,61

CIELABSzerkesztés

A közhit szerint a negatív a* értékek a zöld színeket azonosítják. A valóságban nem minden szín zöld, amely negatív a* színkoordinátával jellemezhető. Mindjárt kiindulásképp tudnunk kell két dolgot. Az egyik, hogy az XYZ rendszer abszolút, a CIELAB értékeléséhez viszont ismernünk kell a megvilágító fényforrás adatait (megvilágítási és megfigyelési geometria). A színkoordináta-rendszerben az az irány, amelyben az a* negatív maximumot ér el és a b* értéke nulla, az az a* tengely iránya. Ebben az esetben a* kb. -41 , a domináns színinger hullámhossza kb. 495 nm, a smaragdzöld közelébe esik. Nagyjából ez a CIE zöld tartomány határa a zöldeskék (cián) irányában. A zöld színek tartományának ellentétes; a sárgák felé eső határa kb. a*=-55 b*=76, Thébai zöld [2].

Ha a gamut mellékelt ábráján megkeressük ezeket a pontokat a spektrális színpályán, az ezeket összekötő vonalon kívül vannak a zöld színek (az ábrán balra és fent); tehát a megjeleníthetőség határán kívülre esnek – vagy csak alacsony telítettségi tisztasággal jeleníthetőek meg.

Televízió, számítástechnikaSzerkesztés

A színes televízió alapjait az 1950-es évek elején lefektették. Ekkor derült ki, hogy a teljes színtér megjelenítése nem lehetséges, ezért olyan alapszíningereket határoztak meg, amelyek technikailag megvalósíthatóak. Ezek alapszíningerit szintén az RGB betűk jelölik. A zöld szín ebben az estben 526,32 nm dominánss színinger hullámhosszal fejezhető ki, és a színháromszög zöld pontja az x=0,29 y=0,6 és z=0,11 helyen található. Ezek szabványosítása nem a CIE, hanem az EBU hatáskörébe tartozik (European Broadcasting Union).

Számítógépes megjelenítésSzerkesztés

A számítógépek színes megjelenítőihez ugyanazokat a fényporokat (foszforokat) használták, mint a televízió készülékekhez. Emiatt a számítógépes képfeldolgozás általában ugyanazokat az alapszíningereket alkalmazza. Ebből egy szín-elnevezési rendszer fejlődött ki, amely kezdetben a böngészők (NETSCAPE)[3] által kedvezményezett színeknek adtak nevet, majd kialakult belőlük a linuxos X11[4] szín-elnevezési rendszer. Ezek nem mérés eredményeként azonosítják a színeket, sokkal inkább fantázianévként értelmezhetők, bár sok közülük a valósághoz közel áll. Funkciójuk leginkább informatikai, ugyanis tetszetősek, és elegendő mértékben elkülönülnek a több színtől.

VáltozatokSzerkesztés

  • Citromzöld
  • Világoszöld
  • Sötétzöld
  • Fűzöld
  • Smaragdzöld
  • Méregzöld
  • Neonzöld
  • Almazöld
  • Limezöld
  • Limetta
  • Nedvzöld

Előfordulása, szimbolizmusa, átvitt értelemSzerkesztés

  • fizikai rosszullétre utaló jel („elzöldül”)
  • a féltékenységre használatos metafora a „zöld szemű szörny”.
  • a zöldfülű kifejezés kezdőt jelöl
  • a zöldhasú jelenthet dollár bankjegyeket (ezek ui. hagyományosan zöldek) vagy a régi forint bankjegysorozat 1000 Ft-os címletét (más néven bartók, mivel Bartók Bélát ábrázolja)
  • a zöldmezős beruházás olyan új ipari vállalkozást jelöl, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre
  • az olimpiai zászlón a zöld karika Ausztrália és Óceánia jelképe
  • a magyar labdarúgásban a Ferencvárosi Torna Clubbal azonosított szín (ld. „zöld sasok”)
  • a magyar kártyában a négy szín egyike (makk, zöld, tök, piros)
  • a Taurus együttes egyik legismertebb dala a Zöld csillag. Később erre utalva írta Radics Béla emlékére a P. Box A zöld, a bíbor és a fekete című dalát.
  • a kannabist, vagy kannabis származékot szokás továbbá zöldnek nevezni (szleng)
  • az autósportban a Gordon Bennett-kupa nyomán a sötétzöld lett a brit csapatok hagyományos versenyszíne („British Racing Green”). Később a szponzorok reklámjai kiszorították, de 2000-től 2004-ig a Jaguar Formula–1-es csapata használta, jelenleg pedig a Caterham autói ilyen festésűek (a csapat maláj, de brit autómárkát képvisel).
  • autóversenyeken a zöld zászló oldja fel a veszélyes szakaszokat, jelzi, hogy visszaállt a rend.

JegyzetekSzerkesztés

  1. 17-1373. Commission Internatonale de l'Eclairage. (Hozzáférés: 2019. június 19.)
  2. Nemcsics, Antal. Színdinamika. Színes környezet tervezése. Budapest: Akadémiai Kiadó (1990). ISBN 978-963-0580274 ) Színek elnevezésének táblázata a kötet végén
  3. Hivatalos Netscape színek. Oklahoma Unicersity. (Hozzáférés: 2019. június 20.)
  4. X-11 színválasték. Alan c. (Hozzáférés: 2019. június 20.)
  5. http://www.keh.hu/magyarorszag_alaptorvenye/1515-Magyarorszag_Alaptorvenye&pnr=2

ForrásokSzerkesztés