A vörös vagy piros a szivárvány első színe, vagyis a fénytörés által legkevésbé eltérített látható fény színe. A három alapszín egyike.

Vörös
 
Málna
Málna
Spektrális koordináták
Hullámhossz 625-750 nm
Színkoordináták
Hexa-hármas #FF0000
RGB (r, g, b) (255, 0, 0)
CMYK (c, m, y, k) (0, 100, 100, 0)
HSV (h, s, v) (0°, 100%, 100%)
CIELCh (L, C, h) (53,2, 104,5, 40°)
Szimbolikája
Főbb jelentései tiltás, fontosság, szerelem, erő
A Szovjetunió zászlaja
A Mars, a vörös bolygó
A Manfred von Richthofen, a „vörös báró” rekonstruált repülőgépe

A látható fény tartományán belül a vörösnek van a legnagyobb hullámhossza, 625-750 nm közötti. Fotokémiai hatása a vörös fénynek a legkisebb. Kiegészítő színe a vörös-zöld-kék színmodellben a kékeszöld vagy cián, Newton színkörében egyfajta zöld, Goethe színelméletében a kék.

A vörös, eredetileg veres szót arra használták, ami vértől volt piros, tehát véres, a veres lényegében a véres alakváltozata, attól jelentésében azonban már régen elkülönült.[1] A piros általában élénk, telített vörös, a pirít ige, pír főnév származéka, ami eredetileg a sülés eredményeként létrejött barnásvöröses színre utalt.[2] Míg a vörös inkább hivatalos vagy szakkifejezések része, illetve forradalmakhoz vagy a baloldali mozgalmakhoz van társítva, a piros általában szelíd és kedves összefüggésekben szerepel. A piros labda ritkán vörös, a magyar zászló mindig piros-fehér-zöld, soha nem mondaná egy magyar ember vörös-fehér-zöldnek. A piros arc és a piros alma az egészségre és jókedvre utalnak, ha viszont valaki elvörösödik, az intenzív érzelemre (pl. szégyen, düh) utal. A húsvéti tojás is piros, még ha színe mélyvörös is.

Szintén a vér szóból származik a vörhenyős, vörhenyes; a betegségnév a színnél későbbi. A skarlát élénkvörös, lángvörös, olasz eredetű (scarlatto); a betegségnév későbbi, mint a színnév. A rőt szót főleg hajra, szőrre használják; egyébként német (osztrák-bajor) jövevényszó, a rot származéka.

A telítetlen vörös a rózsaszín. Az enyhén kék felé hajló vörös a bíbor, a sárgával kevert a narancsvörös.

Fizikai értelmezése szerkesztés

Az alapforrás, a Nemzetközi Világítástechnikai Szótár egyáltalán nem értelmezi. Egyetlen előfordulása a megfogalmazás pontosítása nélkül az alapszínek (unitray hue) egyike.[3] Az alapszíningerek egyike, a referencia hullámhossz megjelölése nélkül.[4]

Árnyalatai szerkesztés

  • Cinóberpiros
  • Kárminvörös
  • Burgundivörös
  • Bordó
  • Tűzpiros
  • Bíborvörös
  • Vérpiros

Szimbolikája szerkesztés

Vörös dolgok szerkesztés

  • Vörösbegy (Erithacus rubecula rubecula): rigószerű madár, begye rozsdavörös.
  • Vörösfenyő (Larix decidua): lombhullató fenyőféle; kérgének belső fele vöröses.
  • Vöröshagyma (Allium cepa): a liliomfélék családjába tartozó fűszer, zöldség.
  • Vöröskereszt, vörös félhold: nemzetközi segélyszervezetek.
  • Vörös zászló, vörös csillag: forradalmi jelképek, Vörös Csepel: munkásmozgalmi induló.
  • Vörös tér: Moszkva és Oroszország leghíresebb tere.
  • Vörös Hadsereg: Szovjet-Oroszország, illetve a Szovjetunió haderejének elnevezése 1918-tól 1946-ig. A magyar Tanácsköztársaság hadseregét is így nevezték. És a kínai kommunisták hadseregét is.
  • Kis vörös könyv: Mao Ce-tung „bestsellere”.
  • Kis vörös daloskönyv: az IWW munkásmozgalmi daloskönyve.
  • Vörös lista: a veszélyeztetett állat- és növényfajoknak Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által összeállított listája.
  • Vöröseltolódás: A tőlünk távolodó égitestek színképvonalainak elmozdulása a vörös szín felé.
  • Vöröspecsenye: kettesben játszott, a reflexeket fejlesztő gyerekjáték, bőrpírt eredményez.
  • Vörös posztó: a bikaviadalokon használt ingerlő eszköz, átvitt értelemben olyan dolog, esemény, amelynek látványa vak dühöt vált ki
  • Vörös Őrség a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt működő rendvédelmi szerv
  • Vörös bolygó A Marsot nevezik így másképpen a bolygó felszíne miatt
  • Vörös csütörtök Az MSZDP sztrájkja Budapesten az általános választójogért 1907. október 10-én
  • Vörös péntek Az MSZDP sztrájkja Budapesten az általános választójogért 1905. szeptember 15-én
  • Vörös bársonyszék a politikai hatalom megtestesítője Magyarországon
  • Vörös szőnyeg a protokoll kiegészítő eleme a politikában és a díjátadókon, ami megtiszteltetést fejez ki annak számára, aki rajta lépked
  • Vörös-tenger
  • Vörös főváros Több várost (Moszkvát, Budapestet, Zsujcsint) is így neveztek, ahol erős volt a kommunista befolyás
  • Vörös város Több várost is így neveztek Magyarországon, ahol erős volt a baloldali befolyás. Illetve Marrákest is így nevezik az arabok
  • Vörös malom A párizsi és pesti Moulin Rouge-t így is szokták nevezni magyarul
  • Vörös sapka a jakobinusok jelvénye a francia forradalomban

„Vörös” személyek, csoportok szerkesztés

Szépirodalmi és zeneművek, filmek, fiktív szereplők szerkesztés

Sportban szerkesztés

  • az olimpiai zászlón a vörös karika jelképezi az amerikai kontinenst.
  • az angol labdarúgó-bajnokságban ismert vörös csapat a Liverpool FC és a Manchester United FC, utóbbiak beceneve „vörös ördögök”.
  • az olasz labdarúgó-bajnokságban piros-fekete (olaszul „rossonero”) az AC Milan színe.
  • a magyar labdarúgó-bajnokságban piros-fehér a Debreceni VSC és a Diósgyőri VTK színe, a Budapest Honvéd FC piros-fehér-fekete (korábban Kispest néven piros-fekete, Budapest Honvéd SE néven piros-fehér volt), piros-kék a Vasas SC, a Videoton FC és a Nyíregyháza Spartacus FC.
  • több csapatjátékban, például labdarúgásban a játékvezető piros lap felmutatásával jelzi a játékos kiállítását.
  • az autósportban a Gordon Bennett-kupa nyomán az olasz csapatok hagyományos színe a vörös, a Scuderia Ferrari mai napig használja.
  • autóversenyeken piros zászló jelzi a futam vagy edzés kényszerű félbeszakítását.
  • vízilabdában a kapusok piros sapkában játszanak.
  • atlétikai dobó- és ugrószámokban a versenybírók piros zászló felemelésével jelzik az érvénytelen kísérletet.
  • súlyemelésben a piros lámpa meggyújtása ugyancsak azt jelzi, hogy a bíró érvénytelennek minősítette a versenyző kísérletét.
  • vívásban az egyik fél érvényes találatát piros lámpa jelzi (a másikét zöld).

Vörös festékek szerkesztés

  • Kadmiumvörös: kadmium-szulfid és kadmium-szelenid, súlypáttal telítve, nagyon tartós, fényálló festék.
  • Kármin: állati eredetű, a bíbortetűből állítják elő. Nagyon szép vörös, de nem fényálló. Ma már csak élelmiszerszínezék; egyéb alkalmazásaiban szintetikus festékekkel helyettesítik.
  • Cinóber: kristályos higany-szulfid. Természetes változata a hegyi cinóber. A legélénkebb vörös, de nem túlságosan fényálló.
  • Vörös okker: nagyon ősi festékanyag, tulajdonképpen vas(III)-oxid. Az ókorban sinopia néven ismerték. Sárga okker hevítésével állítható elő.
  • Égetett siena (Terra di Siena): tüzes színű lazúrfesték. A természetes siena pörkölésével állítják elő.
  • Mínium: egyfajta ólom(II)-oxid. Már az ókorban ismerték, a kéziratok miniatúráit készítették vele, a festék nevéből ered maga a miniatúra szó is. Mint színezék nem fényálló, a levegőn megbarnul, de felületvédelemre kiváló. Nagyon mérgező.
  • Alizarin: már a rómaiak is használták. Sokáig festő buzérból, majd kőszénkátrányból állították elő. A festők krapplakk néven ismerik.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Magyar etimológiai szótár: vörös
  2. Magyar etimológiai szótár: piros
  3. Unitary hue. CIE, 2020. (Hozzáférés: 2023. március 3.)
  4. Alapszíningerek. CIE, 2020. (Hozzáférés: 2023. március 3.) Az alapvető dokumentumok 700 nm értékkel azonosítják

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés


  A vörös árnyalatai  
Alizarin Amaranth Burgundi vörös Bíborvörös Kármin Cerise Gesztenye Korallvörös Karmazsin Mélyrózsaszín Falu red Tűzvörös
                       
Fukszia Girlsnberry Hollywood Cerise Magenta Bordóvörös Mályva Perzsa vörös Halványrózsaszín Gránátalma Vörös Vörös-viola Rózsaszín
                       
Rozsdavörös Puce Sangria Skarlátvörös Jajrózsaszín Téglavörös Velencei vörös Cinóber