A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik. Két legközelebbi azonos fázisban lévő pont távolsága. Gyakran a görög lambda (λ) betűvel jelölik.[1]

Szinuszos hullám

szerkesztés
 
Egy szinuszos hullám pillanatképe

A hullám pillanatképén a vízszintes tengelyen a távolság, a függőleges tengelyen például egy kötélen vagy gumiban kialakuló hullámok esetén kitérés van ábrázolva, de lehet ehelyett légnyomás (hangnál) vagy elektromos, illetve mágneses térerősség (elektromágneses hullámok esetén).

A hullám terjedési sebessége:

 ,

ahol   a hullámhossz és   a frekvencia. A frekvencia és a hullámhossz ezek szerint fordítottan arányosak egymással.

A vákuumban terjedő elektromágneses hullám terjedési sebessége, a fénysebesség egy természeti állandó, értéke:

299 792 458 m/s.

Közelítő értéke: 300 000 km/s = 3·108 m/s , ez jól használható ritka gázok, például normál állapotú levegő esetén is.

A levegőben terjedő hang sebessége (20 °C-on) 343 m/s.

Anyaghullám: de Broglie hullámhossz

szerkesztés

Louis-Victor de Broglie elméleti következtetését, hogy a részecskék (például elektronok) hullámtulajdonsággal is rendelkeznek, kísérletek bizonyították. A hullám hullámhosszát de Broglie-hullámhossznak nevezik, mely a következő összefüggéssel adható meg:

 

ahol:   a Planck-állandó,   a részecske impulzusa,   a részecske (nyugalmi) tömege,   a részecske sebessége.

  1. Bérces Gy., Skrapits L., Tasnádi P.: Általános Fizika Mechanika II. - Hőtan Dialóg Campus Kiadó, 2001, ISBN 9639123749

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
Nézd meg a hullámhossz címszót a Wikiszótárban!