Kék
alapszín
| Színkomponensek | ||
|---|---|---|
| Hexa-hármas | #0000FF | |
| RGB | (r, g, b) | (0, 0, 255) |
| CMYK | (c, m, y, k) | (100, 100, 0, 0) |
| HSV | (h, s, v) | (240°, 100%, 100%) |
A kék egy szín, melyet az emberi szem képes megkülönböztetni a fény látható hullámhossz tartományában.
A kék alapszín. Kiegészítő színe a fények esetén a sárga, festékek esetén narancssárga.
A szemünkben lévő kék fényt érzékelő csapsejtek fényelnyelése a 370–530 nm-es tartományt fogja át, az érzékenység maximuma 420 nm-nél van.
A kék égbolt látványában a Rayleigh-szórás játszik kulcsszerepet, amely alapján apró szemcsék (finom por és molekulák) a semleges fehér napfény összetevőit eltérő mértékben szórják: a szóródás mértéke a fény hullámhosszával (pontosabban annak negyedik hatványával) fordított arányban áll, azaz minél rövidebb a hullámhossz (a látható tartományban minél kékebb a fénysugár), annál több szóródik belőle. Az eredetileg fehérként indult fényből a kék nagyobb része elszóródik a légkörben, ezért kék az ég.
ÁrnyalatokSzerkesztés
Előfordulása, szimbolizmusa, átvitt értelemSzerkesztés
A kék szó eredete szerint ótörök jövevényszó,[1] gyakorlatilag az összes török nyelvben megvan. Eredeti jelentése ’ég’, ebből fejlődött a ’kék’. A magyarban földrajzi névben a 11. századtól, tisztán színnévként a 14. századtól maradt fenn.
Réz-szulfát kristály
- a kékvérű kifejezés arisztokrata származásra utal
- néha kékharisnyának nevezik az olvasott, intellektuális beállítottságú, irodalmi érdeklődésű nőket
- a kékszalag balatoni vitorlásverseny
- a közlekedésben a kék villogó a rendőrség, tűzoltók és a mentők megkülönböztető jelzése
- a kék kereszt (a Vöröskereszt mintájára) a Kékkereszt és az állatorvosok szimbóluma
- anatómiai ábrákon a kék a véna színe, szemben az artéria pirosával
- a meteorológiában többnyire alacsony légnyomást vagy alacsony hőmérsékletet jelöl
- Magyarország legmagasabban fekvő pontja a Kékes tető
- Magyarországot átszelő, egybefüggő turistaút az Országos Kék túraút. Nevét a kék turistajelzésről kapta.
- a MÁV járműveinek nagy része kék színtervvel készült
- a budapesti közlekedésben a kék az autóbuszok, illetve az M3-as metróvonal színjelzése
- Miskolc közlekedési vállalata buszainak színe volt
- a világhálón a kék hagyományosan a (még nem látogatott) hiperhivatkozások színe
- a kékhalál az informatikai szlengben a számítógép lefagyását jelenti. A képernyőn kék háttérrel jelenik meg a hibakód.
A politikában:
- az 1990-től 2010-ig parlamenti párt SZDSZ logójának háttérszíne.
A zenében:
- Kék Duna keringő (ifj. Johann Strauss)
- A kékszakállú herceg vára (Bartók Béla)
- Az a szép, akinek a szeme kék (magyar nóta)
- Blue Moon („Kék hold”), dal
- Kék asszony (LGT)
- Kék a szeme
A festészetben:
- Pablo Picasso kék korszaka 1901-től 1904-ig tartott
- Szűz Mária az ábrázolásokon szinte mindig kék palástot visel
- Der Blaue Reiter volt a 20. század elején egy németországi expresszionista művészcsoport elnevezése
A sportban:
- az olimpiai zászlón a kék karika (egyes értelmezések szerint ez jelképezi Európát)
- az olasz labdarúgó-válogatott színe azúrkék, becenevük „squadra azzurra”
- a magyar labdarúgó-bajnokságban kék-fehér az MTK és a ZTE FC színe, a Vasas, a Videoton FC és a Nyíregyháza Spartacus piros-kék
- az autósportban a Gordon Bennett-kupa nyomán a kék lett a francia csapatok hagyományos színe. Később a szponzorok reklámjai kiszorították, legutóbb a 2001-ig működő Prost csapat, előtte a Ligier használta.
- autóversenyeken kék zászló jelzi, hogy a gyorsabb autót el kell engedni. A bokszutca kijáratánál kék lámpa jelzi, hogy a pályaszakaszon forgalomra kell számítani.
- vízilabdában a vendégcsapat szokott kék sapkában játszani
Kék festékekSzerkesztés
- Egyiptomi kék, az első ismert kék színezőanyag (kalcium-réz-szilikát)
- Indigó: eredetileg Indiából származó növényi festék, a festő csülleng (Isatis tinctoria) nevű növényből nyerték ki, Európába a 16. században került. A préselt indigótömbként szállított festéket őrlőmozsarakban, vasgolyó segítségével törték porrá. 1880-ban szintetizálták először, azóta harmincnál több eljárás létezik, a 21. században már génmódosított Escherichia coli baktériumokkal is elő tudják állítani. A kékfestő anyag és a farmernadrág színezőanyaga, a Brit Királyi Haditengerészet a 18. század közepén kezdte egyenruháihoz használni, innen származik a tengerészkék elnevezés.
- Azúrkék (égszínkék): alapja a kemény azurit, ez a rézben gazdag kőzet, mely Európa több országában előfordult. Víz felvételével megzöldül, ezért látható egyes régi freskókon zöld színű égbolt
- Voroneți kék: a középkori moldvai kolostorok és templomok festésénél használt speciális színű kék festék, amelynek alapja az azurit, de organikus anyaggal keverték, így megőrizte eredeti színét[2]
- Ultramarin: régebben az Afganisztánból származó lazurit (lapis lazuli) köveket őrölték meg a festékhez, ára az aranyéval vetekedett. 1826-ban felfedezték a szintetikus változatát (francia ultramarin, francia kék, Guimet-kék), amely lehetővé tette az olcsó előállítását.
- Kobaltkék (Thénard-kék): nagyon tartós kék festék, kobalt-aluminát, CoAl2O4. A 8–9. században már használták Kínában porcelánokhoz, a festészetben csak a 19. század közepén vált elérhetővé először coeruleum néven.
- Berlini kék, poroszkék, párizsi kék: egy vas-ciano komplex (ferro-ferri-cianid, vas-cián-kék), Fe4[Fe(CN)6]3. A 18. században, Poroszország fővárosában fejlesztették ki vegyészek, gyorsan elterjedt a művészvilágban, Picasso is ezt használta a kék korszakában.
- Ftalokék: szerves pigment, az 1930-as években fedezték fel, a modern festékiparban a legáltalánosabban használt színezőanyag, liláskéktől türkizkékig mindenféle árnyalatot elő lehet állítani belőle. Nitrogénatomok által összekapcsolt 4 izondol egységből áll (H2Pc). (Az angol Winsor&Newton gyártócég után ismert a Winsor-kék elnevezés is.)
- YInMn kék: ittrium, indium, mangán (Yin Min kék, Oregon kék, Mas-kék), 2016 óta elérhető, Mas Subramanian és Andrew E. Smith fedezték fel az Oregoni Állami Egyetemen (Corvallis (Oregon)|Corvallisban) 2009-ben, amikor új anyagokkal kísérleteztek az elektronikai ipar számára[3]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Fejes László: A magyar alapszínnevek eredete (Nyelv és Tudomány, 2014)
- ↑ The Combination of the Voronet Blue Color is still a Mystery in 2018! (Steemit, 2018)
- ↑ Emma Taggart: The History of the Color Blue: From Ancient Egypt to the Latest Scientific Discoveries (My Modern MET, 2018. február 12.)
További információkSzerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Kék témájú médiaállományokat.