Kék
 
Színkomponensek
Hexa-hármas #0000FF
RGB (r, g, b) (0, 0, 255)
CMYK (c, m, y, k) (100, 100, 0, 0)
HSV (h, s, v) (240°, 100%, 100%)

A kék egy szín, melyet az emberi szem képes megkülönböztetni a fény látható hullámhossz tartományában.

A kék alapszín. Kiegészítő színe a fények esetén a sárga, festékek esetén narancssárga.

A szemünkben lévő kék fényt érzékelő csapsejtek fényelnyelése a 370–530 nm-es tartományt fogja át, az érzékenység maximuma 420 nm-nél van.

A kék égbolt látványában a Rayleigh-szórás játszik kulcsszerepet, amely alapján apró szemcsék (finom por és molekulák) a semleges fehér napfény összetevőit eltérő mértékben szórják: a szóródás mértéke a fény hullámhosszával (pontosabban annak negyedik hatványával) fordított arányban áll, azaz minél rövidebb a hullámhossz (a látható tartományban minél kékebb a fénysugár), annál több szóródik belőle. Az eredetileg fehérként indult fényből a kék nagyobb része elszóródik a légkörben, ezért kék az ég.

A Marylandi Egyetem kötelékében működő Mind Lab tudósainak kutatása szerint a kék szín mindkét nem tagjait boldogabbá teszi. (A kék és a zöld a férfiaknál váltotta ki a boldogság érzetét, míg a kék, lila és narancssárga a hölgyeknél érte el ugyanazt a hatást. A kék és a vörös a bizalmat erősítette a férfiaknál, míg a kék és a lila kombinációja bizonyult ilyen vonatkozásban a leghatékonyabbnak a nőknél.) Az élénk színekről általában is megállapították, hogy több téren jótékony hatásúak.[1]

ÁrnyalatokSzerkesztés

Előfordulása, szimbolizmusa, átvitt értelemSzerkesztés

A kék szó eredete szerint ótörök jövevényszó[2], gyakorlatilag az összes török nyelvben megvan. Eredeti jelentése ’ég’, ebből fejlődött a ’kék’. A magyarban földrajzi névben a 11. századtól, tisztán színnévként a 14. századtól maradt fenn.

 
Réz-szulfát kristály

A politikában:

  • az 1990-től 2010-ig parlamenti párt SZDSZ logójának háttérszíne.

A zenében:

A festészetben:

A sportban:

  • az olimpiai zászlón a kék karika (egyes értelmezések szerint ez jelképezi Európát)
  • az olasz labdarúgó-válogatott színe azúrkék, becenevük „squadra azzurra”
  • a magyar labdarúgó-bajnokságban kék-fehér az MTK és a ZTE FC színe, a Vasas, a Videoton FC és a Nyíregyháza Spartacus piros-kék
  • az autósportban a Gordon Bennett-kupa nyomán a kék lett a francia csapatok hagyományos színe. Később a szponzorok reklámjai kiszorították, legutóbb a 2001-ig működő Prost csapat, előtte a Ligier használta.
  • autóversenyeken kék zászló jelzi, hogy a gyorsabb autót el kell engedni. A bokszutca kijáratánál kék lámpa jelzi, hogy a pályaszakaszon forgalomra kell számítani.
  • vízilabdában a vendégcsapat szokott kék sapkában játszani

Kék festékekSzerkesztés

  • Egyiptomi kék, az első ismert kék színezőanyag (kalcium-réz-szilikát)
  • Indigó: eredetileg Indiából származó növényi festék, a festő csülleng (Isatis tinctoria) nevű növényből nyerték ki, Európába a 16. században került. A préselt indigótömbként szállított festéket őrlőmozsarakban, vasgolyó segítségével törték porrá. 1880-ban szintetizálták először, azóta harmincnál több eljárás létezik, a 21. században már génmódosított Escherichia coli baktériumokkal is elő tudják állítani. A kékfestő anyag és a farmernadrág színezőanyaga, a Brit Királyi Haditengerészet a 18. század közepén kezdte egyenruháihoz használni, innen származik a tengerészkék elnevezés.
  • Azúrkék (égszínkék): alapja a kemény azurit, ez a rézben gazdag kőzet, mely Európa több országában előfordult. Víz felvételével megzöldül, ezért látható egyes régi freskókon zöld színű égbolt
  • Voroneți kék: a középkori moldvai kolostorok és templomok festésénél használt speciális színű kék festék, amelynek alapja az azurit, de organikus anyaggal keverték, így megőrizte eredeti színét[3]
  • Ultramarin: régebben az Afganisztánból származó lazurit (lapis lazuli) köveket őrölték meg a festékhez, ára az aranyéval vetekedett. 1826-ban felfedezték a szintetikus változatát (francia ultramarin, francia kék, Guimet-kék), amely lehetővé tette az olcsó előállítását.
  • Kobaltkék (Thénard-kék): nagyon tartós kék festék, kobalt-aluminát, CoAl2O4. A 8–9. században már használták Kínában porcelánokhoz, a festészetben csak a 19. század közepén vált elérhetővé először coeruleum néven.
  • Berlini kék, poroszkék, párizsi kék: egy vas-ciano komplex (ferro-ferri-cianid, vas-cián-kék), Fe4[Fe(CN)6]3. A 18. században, Poroszország fővárosában fejlesztették ki vegyészek, gyorsan elterjedt a művészvilágban, Picasso is ezt használta a kék korszakában.
  • Ftalokék: szerves pigment, az 1930-as években fedezték fel, a modern festékiparban a legáltalánosabban használt színezőanyag, liláskéktől türkizkékig mindenféle árnyalatot elő lehet állítani belőle. Nitrogénatomok által összekapcsolt 4 izondol egységből áll (H2Pc). (Az angol Winsor&Newton gyártócég után ismert a Winsor-kék elnevezés is.)
  • YInMn kék: ittrium, indium, mangán (Yin Min kék, Oregon kék, Mas-kék), 2016 óta elérhető, Mas Subramanian és Andrew E. Smith fedezték fel az Oregoni Állami Egyetemen (Corvallis (Oregon)|Corvallisban) 2009-ben, amikor új anyagokkal kísérleteztek az elektronikai ipar számára[4]


JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés