Főmenü megnyitása

A Vörös Őrség a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt működő rendvédelmi szerv volt. Egy 1919. március 26-ai rendelet alapján jött létre, s a csendőrség, rendőrség, határőrség és pénzügyőrség szerepét vette át.

A Szovjetház (Hungária Szálló) vörös védői

A 26-i 1. számú rendelet többek közt a következőt mondta ki: „A Vörös Őrség egyben a Vörös Hadseregnek kiegészítő részét képezi, és tagjai bármikor hadiszolgálatra rendelhetők, illetve a Vörös Hadseregbe áthelyezhetők. A Vörös Őrség felállításával egyidejűen az összes rendőri vonatkozással bíró karhatalmi alakulatok megszűnnek. A Vörös Őrség közvetlenül a belügyi népbiztos[m 1] alá van rendelve." Az ország 11 vidéki és 1 fővárosi kerületre lett osztva, utóbbi főparancsnoka volt Jancsik Ferenc, Landler Ernő, Bíró Dezső illetve Seidler Ernő is. A Vörös Őrség nem csupán leszerelt katonákból és elhivatott munkásokból állt, hanem átvette a régi állományt is. A rendeletet április elsején tették közzé. Országos főparancsnoka volt Landler Ernő, dr. Rákos Ferenc, dr. Vajda Zoltán,[1] Chlepkó Ede[2] illetve Rákosi Mátyás. A Peidl-kormány szüntette meg 6/d./1919. BM. számú 1919. augusztus 3-i rendelete alapján, mely egyben visszaállította a rendőrséget is.

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Belügyi népbiztos 1919. március 21-től augusztus 1-ig Landler Jenő, helyettese április 3-ig Vágó Béla. Április 3-tól június 24-ig Vágó is belügyi népbiztos volt, ám 24-én nem választották meg újra.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Cserny-különítmény rémtettei „Mozdony utcai laktanyájukban” 1919 júliusában. Fery Oszkár és tiszttársai halálának körülményei, következményei, utóélete. Írta és szerk. Donáth Péter. Budapest, 2012, Trezor Kiadó. ISBN 978-963-8144-41-6 Online elérés
  2. HU_BFL_VII_5_c_1919_5736_I_0118033 Chlepko Hantos Ede, 1919 (Személyrekord)

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Kovács Nándor: A Vörös Őrség. Bp., [1956]. Kiadja a BM ORK Politikai Osztály

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés