Kereskényi Gyula

Alsó- és felső-kereskényi Kereskényi Gyula (Léva,1835. április 9. – Érd, 1911. augusztus 7.) római katolikus esperes, régész, történész.

Kereskényi Gyula
Életrajzi adatok
Születési név	Kereskényi Gyula
Született	1835. április 9. Léva
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1911. augusztus 7. (76 évesen) Érd
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Felavatás	1860
A Wikimédia Commons tartalmaz Kereskényi Gyula témájú médiaállományokat.

Családja

Léván született, ősi, előkelő nemesi családba. A Kereskényi család egyike Nyitra vármegye legősibb nemes családjainak, amelynek tagjai a 13. század óta előkelő szerepet vittek. Apja, Kereskényi Gábor földbirtokos, huszártiszt (1799–1841), anyja bessei és szemerei Jagrik Anna (1801–1870) volt.

Élete

Emléktáblája Érden

Iskoláit Léván, a gimnáziumot ugyanott és Nyitrán, majd a Benedek-rend kötelékében Pannonhalmán végezte.A bencésektől a csornai premontrei rendbe átlépve a rend keszthelyi gimnáziumának tanára lett. Bécsi nyelvészeti tanulmányok után világi tanári oklevelet is szerzett. Édesanyja kérésére azonban ismét egyházi területem helyezkedett el. 1860-ban pappá szentelték. Először a székesfehérvári püspök hivatalban, majd Bodajkon, Törökbálinton működött. 1866-ban segédlelkészként Érden helyezkedett el, majd 1868-tól 1906-ig, nyugalomba vonulásig a helység plébánosa volt. 1885-től mint kerületi esperes működött. Elismert irodalmi munkásságot fejtett ki, könyve jelent meg a Mária-tiszteletről. Maradandó érdemeket szerzett Érd helytörténeti kutatásában. Luczenbacher (Érdy) János példáját követve ő is felásatott 1872-ben két “hun halmot” és feldolgozta leleteit. Elkészítette Érd (Hamzsa bég) és Batta (Százhalom) községnek történeti vázlata címmel 1874-ben Érd első helytörténeti monográfiáját, 1886-ban megírta az érdi plébánia történetét. 1911. augusztus 7-én halt meg érdi otthonában, a templomtérre néző egykori plébánia iskolában. Érden temették el. Jelenleg az érdi plébánia falán áll az az emléktábla, amelyet tiszteletére avattak.

Művei

• 1874 Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Székesfehérvár, 1874. (Ismertetés Reform 276-ik szám)MEK online.
• 1883 Ave Mária, boldogságos szeplőtelen szűz Mária tiszteletére. Budapest. 1883. Fényképpel.
• 1884 A vesztaszüz. Vallásos regény a kereszténység első századából. Német eredetiből átdolgozta. Budapest.
• 1886 Az érdi plébánia története. Budapest.
• 1886 Szent Istvánnapi egyházi beszéd. Székesfehérvár.
• 1889 Legujabb lelki Manna. Ima- és énekeskönyv a róm. kath. hivők számára. Budapest.
• 1892 Egyházi beszédek, melyeket szerkesztett és különféle alkalommal elmondott. Budapest.
• 1894 Egyházi beszédek. Budapest.

Szerkesztette a Katholikus Család című vallási, társadalmi, közművelődési és gazdasági hetilapot 1882. júl. közepétől 1883. máj. 26-ig. Alkalmi költeményeket írt 1868-ban Jekelfalussy Vince püspök beiktatása alkalmával Örömhangok c., 1877-ben pedig szonetteket a Székesfejérvári egyházmegye százados ünnepélyére.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
• Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes családjai I. köt. Budapest, 2003.