Főmenü megnyitása

Jekelfalusi és margitfalvai Jekelfalussy Vince (Múcsony, 1802. május 2.Róma, 1874. május 15.) bölcseleti doktor, szepeshelyi majd székesfehérvári püspök, a római pápa trónállója és házi praelátusa, római gróf, a püspöki és szerzetesrendi ügyek római szent gyülekezetének tanácsosa, császári és királyi tanácsos.

Jekelfalussy Vince
COA bishop HU Jekelfalussy Vince.png
Született 1802. május 2.
Múcsony
Elhunyt 1874. május 15.
Róma
Sírhely Szent István-bazilika, Székesfehérvár
Munkássága

Hivatal Szepeshely 6. püspöke
Hivatali idő 1848-1849
Elődje Bélik József
Utódja Zábojszky László

Hivatal Székesfehérvár 10. püspöke
Hivatali idő 1867-1874
Elődje Farkas Imre
Utódja Dulánszky Nándor

ÉleteSzerkesztés

A jogot Kassán és Pesten tanulta; 1823. szeptember 16-án növendékpapnak fölvétetvén, a teológiát Nagyszombatban hallgatta. Fölszenteltetett 1827. augusztus 21-én. Káplán volt Vásárúton és Érsekújvárott, 1823 áprilisában Esztergomban.

 
Jekelfalussy Vince családi címere

1830 szeptemberében Rudnay érsek udvari káplánja, 1831-ben füzesgyarmati, 1833. február 13-án párkányi, 1835. július 9-én rimóci plébános és 1841-ben alesperes lett. 1842. június 13-án pozsonyi, 1844. május 12-én esztergomi kanonokká, 1846 júniusában almisi címzetes püspökké és királyi helytartósági tanácsossá nevezték ki. 1848. június 25-én szepesi megyés püspök lett, azonban 1848 végén a forradalomban való részvétele miatt Kassán letartóztatták, nem engedték püspökké szentelni. 1849-ben szepeshelyi püspöki székéről lemondott, ezután megjárta a kassai börtönt majd Ausztriában volt száműzetésben. Hazatérése után 1856. október 20-én pozsonyi prépost lett, 1866. szeptember 14-én pozsonyi nagyprépost, majd november 19-én székesfehérvári megyés püspök. IX. Piusz pápa nevezte ki 1867. február 22-én, május 5-én Győrött szentelték püspökké. Egyházmegyéjében minden plébánián bérmált. 1869-ben országgyűlési tárgyalásokon vett részt, majd 1870-ben a püspökök és szerzetesek kongresszusának konzultora volt. 1869. november 21-től 1871. március 31-éig részt vett az I. Vatikáni Zsinaton. A csalhatatlanság dogmája miatt a kormánnyal nézeteltérése volt. Ismét visszatért Rómába, és ott halt meg 1874. május 15-én; a székesfehérvári székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

MunkáiSzerkesztés

  • Egyházi beszéd, melyet ... Honth vármegyének háladatos ünnepén, midőn az, a kebelében dühöngő mirigy halál megszüntének emlékére, fogadmányossan megállapíttatott és szent Iván havának 27-kére rendeltetett évenkénti ajtatatosságát, e f. 1834. esztendőben búzgóan ismételné, Ipolyságh városának templomában mondott... Közli maga a T. N. Honthi megye. Esztergom.
  • Szent beszéd a polgári házasságról. Székesfehérvár, 1873.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. Edelény, Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, 2005.
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny.
  • Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893.

További információkSzerkesztés


Előde:
Bélik József
Szepesi katolikus püspök
1848–1849
 
Utóda:
Zábojszky László
Előző
Farkas Imre
Székesfehérvár püspöke  
1867 – 1874
Következő
Dulánszky Nándor