Budapest XXII. kerülete
Budapest XXII. kerülete Budapest délnyugati részén, a Duna jobb partján fekvő kerület. A kerületi önkormányzat által megállapított hivatalos elnevezése Budafok-Tétény.
| Budapest XXII. kerülete | |||
 | |||
| A Törley-mauzóleum a levegőből | |||
| |||
| Egyéb elnevezés: Budafok-Tétény | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Budapest | ||
| Városrészek |
Baross Gábor-telep Budafok Budatétény Nagytétény[1] | ||
| Irányítószám | 1221–1225 | ||
| Polgármester | Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP) | ||
| Országgyűlési képviselő | Molnár Gyula (MSZP) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 55 112 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Rangsorban | 19 | ||
| Népsűrűség | 1594 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,25 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Budapest XXII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
| |||
| é. sz. 47° 25′ 19″, k. h. 19° 01′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 19″, k. h. 19° 01′ 28″ | |||
| Budapest XXII. kerülete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXII. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
FöldrajzSzerkesztés
A Budai-hegység déli előterét alkotó dolomitból és mészkőből álló, karsztos felszínű Tétényi-fennsíkon és annak a Dunáig lefutó lejtőin terül el. Ennek löszös talajtakarója kiválóan alkalmas volt a szőlőtermesztésre. A fennsík Kamaraerdő melletti, sziklagyepes része számos ritka növény- és állatfaj élőhelye. A Háros-sziget a még érintetlen ártéri erdőségével természetvédelmi terület.
KözlekedésSzerkesztés
A kerületen áthalad a 6. sz. főútvonal, az M0 és a 7. sz. (régi balatoni) országút. Keleti oldalán húzódik a Dunántúlra vezető 30a és 40a számú vasútvonal. Közösségi közlekedéssel a 41-es és a 47-es villamossal, illetve néhány buszjárattal (13, 13A, 33, 58, 101B, 101E, 113A, 114, 133E, 138, 141, 150, 213, 214, 250, 250B, 251, 251A, 287, 941, 973) közelíthető meg.
TörténeteSzerkesztés
1950. január elsejétől létezik, Budafok megyei város majdnem teljes területének, valamint Nagytétény és Budatétény nagyközségeknek az egyesítése révén.
A XXII. kerület országgyűlési képviselője 2010–2014 között Németh Zoltán, a Fidesz politikusa, majd Szabolcs Attila, a Fidesz korábbi polgármestere.
NépességSzerkesztés
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
|---|---|---|
| 1870 | 6 356 | — |
| 1880 | 7 038 | 1,02% |
| 1890 | 8 341 | 1,70% |
| 1900 | 10 351 | 2,16% |
| 1910 | 14 936 | 3,67% |
| 1920 | 18 959 | 2,39% |
| 1930 | 26 897 | 3,50% |
| 1941 | 33 366 | 1,96% |
| 1949 | 33 050 | −0,12% |
| 1960 | 38 662 | 1,43% |
| 1970 | 41 923 | 0,81% |
| 1980 | 50 791 | 1,92% |
| 1990 | 53 282 | 0,48% |
| 2001 | 52 548 | −0,13% |
| 2011 | 53 704 | 0,22% |
| 2017 | 54 515 | 0,25% |
PolitikaSzerkesztés
Országgyűlési képviselők
- Molnár Gyula (2018 óta)[5]
A 2014-es választás eredményeSzerkesztés
- A polgármester-választás eredménye
| Polgármester-jelölt | Párt | Kapott szavazat | Elért eredmény (%) |
|---|---|---|---|
| Karsay Ferenc | Fidesz-KDNP | 8 964 | 48,25% |
| Gréczy Zsolt | DK | 2 838 | 15,28% |
| Staudt Máté | Jobbik | 2 182 | 11,75% |
| Dankóné Hegedűs Jolán | MSZP | 1 757 | 9,46% |
| Pongrácz Gergely Béla | LMP | 1 222 | 6,58% |
| Pados István András | Együtt-PM | 814 | 4,38% |
| Iván János | Baráti Körök | 800 | 4,31% |
- A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint
| Lista | Képviselők száma | Képviselők megoszlása | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 12 | |||||||||||||||||||||
| DK | 1 | |||||||||||||||||||||
| Jobbik | 1 | |||||||||||||||||||||
| MSZP | 1 | |||||||||||||||||||||
| Baráti Körök | 1 | |||||||||||||||||||||
| LMP | 1 | |||||||||||||||||||||
NevezetességekSzerkesztés
- I. világháborús emlékmű Budafokon
- I. világháborús emlékmű Nagytétényben
- Barlanglakás-múzeum
- Budafoki pincerendszer
- Czuba–Durozier kastély
- Nagytétényi Gloriette
- Nagytétényi Kastélymúzeum
- Sacelláry-kastély
- Kerámiapark
- Törley-kastély
- Törley-mauzóleum
- Budafoki városháza
- Memento Park
- Nagytétényi úti Kollégium
Lásd mégSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Közgyűlés 1990. (IX. 30.) 149/d. számú határozat.
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ A KSH 2001-es népszámláláson alapuló adatai
- ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ OEVK jegyzőkönyv (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. március 8.)
ForrásSzerkesztés
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
