Főmenü megnyitása

Lendvai Ildikó (Debrecen, 1946. július 20. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, 2002 és 2009 között a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője, 2009–2010-ben a párt elnöke.

Lendvai Ildikó
Lendvai 2010-ben
Lendvai 2010-ben
A Magyar Szocialista Párt elnöke
Hivatali idő
2009. április 5. 2010. július 10.
Előd Gyurcsány Ferenc
Utód Mesterházy Attila

Született 1946. július 20. (73 éves)
Debrecen
Párt Magyar Szocialista Párt

Szülei Lendvay Ferenc
Házastársa Kolozsi Béla
Gyermekei Kolozsi Ádám
Foglalkozás politikus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem

Lendvai Ildikó aláírása
Lendvai Ildikó aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvai Ildikó témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

TanulmányaiSzerkesztés

Gyermekkorát – színházi rendező, színigazgató édesapja munkahelyeit követve – Nagykanizsán, Pécsett és Szolnokon töltötte. Ötéves korában a család Budapestre költözött, általános és középiskolai tanulmányait már ott végezte. 1964-ben a Varga Katalin Leánygimnáziumban érettségizett. 1972-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1974-ben végezte el a filozófia kiegészítő szakot.

A rendszerváltás előttSzerkesztés

1969 és 1972 között a budapesti Móra Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola tanára volt, majd 1974-ig a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem[1] filozófia tanszékének tanársegédeként dolgozott. 1974-ben lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba, és a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályán dolgozott, majd 1981 és 1984 között az MTA aspiránsa volt. 1984-től 1989-ig az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán dolgozott előbb munkatársként, majd alosztályvezetőként, 198889-ben osztályvezető-helyettesként.

A rendszerváltás utánSzerkesztés

A Gondolat Könyvkiadó igazgatója volt 1989 és 1995 között. 1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja. 1990-ben a budapesti párttanács ügyvivőjévé, 1994-ben a párt budapesti szervezet elnökévé és az országos elnökség tagjává választották, utóbbi tisztségét 1998-ig viselte. Eközben 1992 és 1994 között az országos nőtagozat alapító elnöke is volt.

Az 1994-es országgyűlési választáson a budapesti XXII. kerület (Budapest, 32. választókerület) országgyűlési képviselőjévé választották, amit 1995-től, kiadóigazgatói posztjáról történt lemondása után főhivatásban látott el. 1998-ban a budapesti területi listáról került be az Országgyűlésbe, az egyéni mandátumot a fideszes Németh Zsolt szerezte meg. Az MSZP-frakció helyettes vezetőjévé választották.

2000-ben a párt országos alelnökévé választották, emiatt megvált a budapesti szervezet elnöki és a frakcióvezető-helyettesi tisztségétől.

A 2002-es országgyűlési választáson ismét megszerezte a budafok-tétényi kerület egyéni mandátumát. Az MSZP képviselőcsoportjának vezetőjévé választották, ilyen minőségében a Házbizottság tagja is volt. 2004-ben, a félidei tisztújításkor megerősítették pozíciójában. A 2006-os országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett, majd ismét az MSZP frakcióvezetőjévé választották. 2008-ban a képviselőcsoport ismét megerősítette frakcióvezetői pozíciójában. Gyurcsány Ferenc 2009. márciusi lemondása után az MSZP elnökévé választották április 5-én. A 2010-es országgyűlési választás második fordulója után, április 25-én, vállalva a felelősséget pártja választási kudarcáért, lemondott pártelnöki tisztségéről. Az MSZP tisztújító kongresszusán, 2010 júliusában választották meg utódját, Mesterházy Attila személyében.

2010-ben Budapest területi listájáról szerezte meg mandátumát, frakcióvezető-helyettesként tevékenykedett még négy évig. 2013-ban bejelentette, a választásokon már nem fog indulni, kiszáll a parlamenti munkából.

Az utóbbi években rendszeresen publikál a Népszavában, és más lapokban.

Személye körüli vitákSzerkesztés

Kritikusai szerint a rendszerváltás előtt, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán az állampárt kultúrpolitikája által veszélyesnek tartott művek, előadók megjelenéseit korlátozta, cenzúrázta.[2][3] Ez a vád Lendvai szerint „közönséges hazugság”, és Kövér László kezdte el terjeszteni róla.[4]

Az Országgyűlés 2010. július 21-i ülésnapján Pörzse Sándor felszólalásában elhangzott: „…az új Országgyűlés második napján Lendvai Ildikó értelmezi nekünk a rendszerváltozás vagy a rendszerváltás reményeit, holott a rendszerváltás egyik reménye az lett volna, hogy 2010-ben Lendvai Ildikók ne ülhessenek a magyar parlamentben, mint volt főcenzorok!”,[5] de hogy ez előtt Kövér is mondta-e róla, arra Lendvai állításán kívül nincs forrás.

A személyét támadók a Tiszatáj betiltásával is összefüggésbe hozzák. Gyuris György 1997-ben az Új Forrásban megjelent tanulmányában azt írja, hogy Lendvai szerint az újság munkatársai sem helyeselték annak a versnek a megjelenését, ami miatt egy évre szüneteltették a lapot, miközben azok több fórumon is kiálltak munkatársuk mellett. Ezt úgy értelmezik, hogy Lendvainak szerepet kellett vállalnia a döntésben, bár a tanulmány Szűrös Mátyást is idézi, aki szerint „a lavina a pártfőtitkár közvetlen környezetéből — Berecz Jánostól, Knopp Andrástól — és magától Kádár Jánostól indult.” A tanulmányban Lendvait osztályvezető-helyettesnek titulálja Gyuris, miközben saját bevallása szerint akkor (1986) alosztályvezető volt az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán, amit szintén tényként használnak fel támadói arra, hogy Lendvai ugyanúgy hazudik erről, mint ahogy arról is, hogy nem volt köze a betiltáshoz.[6]

CsaládjaSzerkesztés

Édesapja Lendvai Ferenc színházi rendező, édesanyja, Aba Mária Ildikó pedagógus, egykori férje pedig Kolozsi Béla orvos, MDF-es politikus, szófiai nagykövet volt.[7]

KitüntetéseiSzerkesztés

1980-ban a Munka Érdemrend ezüst, 1988-ban arany fokozatával tüntették ki mint az MSZMP KB kulturális alosztályának munkatársát, vezetőjét.[8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Jelenleg Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar néven a Pannon Egyetem része.
  2. Unger Gabriella – Ellenkultúra és állambiztonság. [2009. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 9.) „Ezt jelzi például az 1981 márciusában megtartott tatai rock-tanácskozás, amelyen a könnyűzene teljes élcsapata mellett megjelentek a műfajban döntéssel bíró vezetők is. Ott voltak […] Lendvai Ildikó, a KISZ KB Kulturális osztályának vezetője…”
  3. Török Gábor: Cenzor volt-e Lendvai Ildikó?. torokgaborelemez.blog.hu, 2010. július 21. „A képviselők állandó utalásai elől Lendvai Ildikó sem menekülhetett, s bár először kikerülte a cenzori múltjára utaló felvetéseket, később hosszan beszélt rendszerváltás előtti tevékenységéről. "Én hittem annak a rendszernek az elveiben" - mondta.”
  4. Lendvai: Nem voltam cenzor (24.hu, 2011. december 29.)
  5. Országgyűlési napló, 5. ülésnap (2010.05.21.), 48-105. felszólalás leirata (17.20) (Országgyűlés, parlament.hu, Hozzáférés: 2019. május 19.) (archivált felszólalás)
  6. Gyuris György: Két esztendő a szegedi Tiszatáj életéből – 1 A betiltás, 1986.. Új Forrás (29.évf. 2.sz), 1997. február. „Lendvai Ildikó osztályvezető-helyettes az állította, hogy a Tiszatáj szerkesztőségének tagjai sem tartották helyesnek Nagy Gáspár versének közlését. Ez nem volt igaz, hiszen a szerkesztőség tagjai minden fórumon egyöntetűen kiálltak a történtek mellett.”
  7. Hűség a párthoz
  8. Parlamenti képviselők – Lendvai Ildikó életrajza (Parlament.hu)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés


Elődje:
Gyurcsány Ferenc
A Magyar Szocialista Párt elnöke
2009 – 2010
Utódja:
Mesterházy Attila