Wikipédia

Mesterházy Attila

(1974) magyar közgazdász, politikus, sportvezető, országgyűlési képviselő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 13.

Mesterházy Attila Csaba[1] (Pécs, 1974. január 30. –) magyar politikus, sportvezető, 2004-től 2022-ig országgyűlési képviselő. 2009-ben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alelnökévé választották, majd pedig a párt miniszterelnök-jelöltjeként indult a 2010-es országgyűlési választáson.[2] 2009-től 2014-ig az MSZP frakcióvezetője, 2010 júliusa és 2014 májusa között az MSZP elnöke volt. 2023-ban megalapította a Szocialisták és Demokraták nevű baloldali pártot.

Mesterházy Attila
2013-ban (Eifert János felvétele)
2013-ban (Eifert János felvétele)
A Magyar Szocialista Párt 7. elnöke
Hivatali idő
2010. július 10. – 2014. május 31.
ElődLendvai Ildikó
UtódBotka László (ügyvezetőként) Tóbiás József
Született1974. január 30. (50 éves)
Pécs
PártMagyar Szocialista Párt (2000. szeptember – 2023. április 4., pártelhagyás)
Foglalkozás
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesterházy Attila témájú médiaállományokat.

Nős, egy fiú- és egy lánygyermek édesapja.

Tanulmányai

szerkesztés

1980-től 1988-ig a veszprémi Hriszto Botev Általános Iskolába, majd 1988-tól és 1992 között a Lovassy László Gimnáziumba járt. 1992-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója, ahol 1995-ben általános közgazdasági szakon közgazdasági záróvizsgát tett. 1997-ben diplomázott nemzetközi kapcsolatok főszakirányon, Európa, illetve Európa tanulmányok II. mellékszakirányon. 1997 szeptemberétől a BKE Nemzetközi Kapcsolatok PhD-programjának ösztöndíjasa Európai Unió szakosodással, ahol a kutatási területe Az EU regionális és támogatási politikája volt. 1999. január 12-én summa cum laude minősítéssel tette le a doktori szigorlatot a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen. 2004-től doktorandusz hallgató a Testnevelési Egyetem doktori képzésén. Felsőfokú angol és spanyol nyelvtudással rendelkezik.

Munkahelyei

szerkesztés

1997 szeptemberétől 1998 júliusáig a Miniszterelnöki Kabinetirodában osztályvezető, 1997 szeptemberétől a BKÁE Világgazdaságtan Tanszékén tanár és vizsgáztató, 1998 decemberétől a Külkereskedelmi Főiskola Szakdiplomácia Karán Nemzetközi Politikai Kapcsolatok és Európai Politikai Integráció tárgyakból vizsgáztató, 1998. decembertől információszolgáltatással és ismeretterjesztéssel foglalkozó civil szervezetekben tevékenykedik, 1997. szeptembertől 1998 júliusáig a Miniszterelnöki Kabinetiroda osztályvezetője, európai integrációs -, hazai és nemzetközi gazdasági ügyekhez kapcsolódó szakmai háttéranyagok készítése a miniszterelnök részére, 1999. június-2000. augusztus között a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem Világgazdaságtan Tanszék Európa munkacsoportjának tanársegédje, 1999. március és 2001. március között projektigazgató a Hill and Knowlton PR- és kommunikációs cégnél, 2001 februárjától az MSZP frakció mellett működő kommunikációs munkacsoportnál külső tanácsadó, 2001. áprilistól független PR-, kommunikációs szakértő, 2001. júniustól 2002. májusig Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt személyes tanácsadó testületének tagja, 2002. május 27. és 2004. október 20. között a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumban politikai államtitkár, 2004. augusztus 27-től országgyűlési képviselő, 2004. október 21-től az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumban politikai államtitkár ifjúságpolitika, kábítószerprevenció, esélyegyenlőség, fogyasztóvédelem, nemzeti és etnikai kisebbségi ügyek, nemzetközi kapcsolatok felelősségi területekkel. 2006. június 7-től 2009. április 19-ig az MSZP országgyűlési képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese, 2006. június 19-től 2009. május 18-ig Külügyi és határon túli magyarok bizottságának tagja, 2007. március 7-től 2009. május 4-ig a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tagja. 2008. március 25-től az EU-elnökségi munkacsoport társelnöke, 2008. szeptember 29-től 2009. május 4-ig a Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megvalósításának folyamatát segítő eseti bizottság társelnöke. 2009. április 20-tól az MSZP országgyűlési képviselőcsoport frakcióvezetője.

Társadalmi tevékenysége

szerkesztés

1998-2003 között az Európai Párbeszéd Alapítvány kuratóriumának tagja, 1999-2001 között a Fiatal Baloldal Országos Elnökségének, 2001 februárjában a Harmadik Hullám Platform szervező bizottságának alapító elnöke, 2002-től az MSZP országos elnökségének tagja, 2003 márciusától 2009 márciusáig az MSZP országos elnökségének tagja, 2003-tól 2010-ig az MSZP Veszprém megyei Területi Szövetségének alelnöke, 2004-től az MSZP által létrehozott Táncsics Mihály Alapítvány kuratóriumának tagja, 2005-től Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke. 2008-ban a NATO Parlamenti Közgyűlés Gazdasági és Biztonsági Bizottságának választott raportőre. 2009. márciustól 2010 júliusáig az MSZP alelnöke. 2009-ben az MSZP frakcióvezetőjévé választották, később ő volt a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje a 2010-es országgyűlési választásokon, amelyen a párt ellenzékbe került. Frakcióvezetői tisztségében ennek ellenére megerősítették és többször is egyértelművé tette, hogy indulni kíván az MSZP 2010-es tisztújításán a pártelnöki címért. A szocialisták legtöbb szervezete is őt javasolta a tisztségre, 2010 júliusában pedig az MSZP elnökévé választották.

2014-ben ő volt az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP szövetség miniszterelnök-jelöltje, egyúttal listavezetője, így ismét ő lett Orbán Viktor kihívója.[3] A 2014-es országgyűlési és európai parlamenti választások gyenge eredménye miatt május 25-én a teljes elnökséggel együtt felajánlotta lemondását elnöki tisztéről.[4]

2014. május 29-én lemondott az MSZP elnöki és frakcióvezetői posztjáról és nem is indult újra elnyerésükért.[5]

A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 68. legbefolyásosabb személye.[6]

2018-tól a NATO a Parlamenti Közgyűlés szocialista frakciójának a vezetője. 2019 októberében a közgyűlés alelnökének választották.[7] 2019 decemberében Madaleine Moon addigi elnök nem szerzett mandátumot az angliai parlamenti választáson, így a pozíciót nem tölthette be a továbbiakban. Az elnöki posztot Mesterházy kapta meg a 2020-as évre.[8]

A 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztáson az MSZP és a Párbeszéd a Veszprém megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerületben indította,[9] de alulmaradt a DK-s Csonka Balázzsal szemben.[10] A 2022-es magyarországi országgyűlési választáson listán sem mérettette meg magát, így a választást követően 18 év után távozott az Országgyűlésből.[11]

2023. áprilisában bejelentette kilépését a Magyar Szocialista Pártból, ezt követően Szakács Lászlóval közösen megalapította a Szocialisták és Demokraták (röviden: Szoc-Dem) nevű baloldali pártot.

Díjai

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Vagyonnyilatkozat 2012
  2. ↑ Most Mesterházy az MSZP kormányfőjelöltje – Index, 2009. november 24.
  3. ↑ A Nagy Ellenzéki Összeborulás, index.hu
  4. ↑ Lemondott Mesterházy és az MSZP elnöksége. Index.hu, 2014. május 26. (Hozzáférés: 2014. május 26.)
  5. ↑ Mesterházy Attila lemondott
  6. ↑ Itt a lista! Ők a leggazdagabbak és a legbefolyásosabbak Magyarországon Napi.hu, 2014. május 8.
  7. ↑ Olyan pozíciót kapott a NATO-ban Mesterházy, amilyet magyar politikus még nem. hvg.hu (2019. október 18.) (Hozzáférés: 2019. október 18.)
  8. ↑ Mesterházy Attila lett a NATO-parlament elnöke. nepszava.hu (2019. december 17.) (Hozzáférés: 2019. december 17.)
  9. ↑ Mesterházy Attilát indítja Veszprém megye 1. számú, Veszprém központú választókerületében az MSZP és a Párbeszéd az előválasztáson június 11.
  10. ↑ Az előválasztás eredményei. [2021. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
  11. ↑ A legismertebb nevek, akik a választás után búcsúznak az Országgyűléstől

További információk

szerkesztés


Elődje:
Lendvai Ildikó 		Utódja:
Tóbiás József
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mesterházy_Attila&oldid=26966145”